A nevet kapott kenyér

Isten embert teremtett: nem angolt, németet, japánt, arabot és nem romát. Illetve mégiscsak romát, mert az a cigányok nyelvén embert jelent – mondta egy dencsházai asszony. Punya, tombola, népmese, történelem, tánc: roma napot tartottak a Baranya megyei Almáskert Gyerekházban.

A romák világnapja alkalmából tervezett nagy közösségi programra csaknem száznegyvenen látogattak el, köztük a gyerekházba járó családok, a faluban élő cigányok, valamint pedagógusok, szociális munkások és református gyülekezeti tagok.

A nevet kapott kenyér
A műsort a gyerekházba járó gyerekek szüleivel közösen tervezték meg – mondta Bóni Tünde, a Református Missziói Központ fenntartásában lévő ház vezetője.
– Az ünnepség előtti napon előkészítettük az ételeket és nekiláttunk a dekorálásnak. Házunk falán cigány és magyar nyelvű köszöntő fogadta a látogatókat: „Isten hozott Benneteket!" A program reggelén jókedvű cigányasszonyok vezetésével elkezdtük a bográcsos ebéd főzését, sütését. A pincepörkölt mellé punyák sültek, minden punya (cigánykenyér) más-más asszony receptje alapján készült. A punyákat készítőikről neveztük el.

Mindenhol otthon
Cigány himnusszal kezdődött az ünnepség, majd cigány és magyar nyelvű köszöntőt hallhattak a vendégek. Az egyik édesanya egy cigány népmesével, egy másik anya a cigányság történetével tette emlékezetessé a napot. Pappné Borbély Mária arról beszélt, hogy valójában még a romák sem ismerik eléggé önmagukat. A világon a cigányság az egyedüli népcsoport, amelynek a mai napig nincs századokra visszatekintő, hitelesen lejegyzett történelme.
– A múlt homályába vész a történelem, mégis él, és a romák pontosan érzik. Nem ismerik, de érzik. A ma felnövő kisgyerekben pontosan megvan minden hagyományuk, életfelfogásuk, évezredekben át beivódott, ösztönössé vált viselkedésformájuk. A roma a világ utolsó nomád népe. Szétszóródva él az egész világon, mégis mindenhol otthon van. Az örökös vándorlás olyan összetartó, családszerető közösséggé formálta őket, ami képes megvédeni a mai napig attól hogy eltűnjön, beivódjon a társadalomba. Olyan túlélési módszereik vannak, amilyenek egyik nemzetnek sincsenek. Szigorú törvényeik, amiket a közösség ereje kényszerít betartani is. Hagyományaik úgy maradnak meg, hogy szerves részévé vállnak a befogadó ország kultúrájának, mégis azonnal és egyértelműen azonosíthatóan romák maradnak. Nincs egyforma cigány közösség, de ha csak már látjuk őket, tudjuk, hogy ők azok. Otthon vannak mindenhol, de a sorsuk a vég nélküli szétszóródás – tette hozzá, majd azt mondta: Isten embert teremtett, nem angolt, németet, japánt, arabot és nem romát. Illetve mégiscsak romát, mert az a cigányok nyelvén embert jelent.

Évente
A dencsházai roma napon a gyerekek tízórait kaptak, sőt kedveskedtek nekik tombolával is, a nyereményeket adományba kapott játékokból állították össze. A program sikere miatt ezentúl évente tervezik a roma nap megünneplését Dencsházán, hiszen ismét bebizonyosodott, hogy a közösségi rendezvényeknek hatalmas összetartó ereje van. A kirekesztett falvakban élő emberek aktív részesei voltak a munkának, így a rendezvényt saját sikerükként élték meg.

Éhesen jönnek
Az ünnepséget követően a szigetvári kistérség gyerekházainak és közösségi házainak munkatársaival, szakembereivel fontos szakmai kérdéseket tekintettek át. A többi közt arról is szó esett, hogyan tudják a nyári szünetben ellátni azokat a gyerekeket, akik nem vesznek részt a gyerekház (uniós) programjában, ennek ellenére megjelennek ott. Sok gyerek számára a gyerekház jelenti az egyetlen kikapcsolódási lehetőséget és tartalmas programot. Bóni Tünde elmondta azt is, hogy a szegény családból származó gyerekek mindig éhesen jönnek, s mivel pénzt nem kapnak az étkeztetésükre, a gyerekház kertjében termelt zöldségekből, gyümölcsökből próbálnak számukra uzsonnát biztosítani.

Fekete Zsuzsa