Idén csaknem 16 ezer önkéntes „lépett rá" a szeretethídra – jelentette be a budapesti megnyitón Gilicze Réka, a Magyar Református Szeretetszolgálat szóvivője, hozzátéve, hogy egyre népszerűbb az önkéntes munka, bizonyítja ezt az is, hogy péntek reggel már a budapesti állatkertnél festették az önkéntesek a kerítéseket, korlátokat és a munka végeztével újabb feladat után néztek. A Szeretethíd ötéves történetében az első alkalommal ötezren csatlakoztak a református önkéntes napokhoz, napjainkra pedig megháromszorozódott a résztvevők száma. A legtöbben kerteket, közterületeket tisztítanak meg, és vannak olyan csoportok is, akik közintézményeket, árvaházakat takarítanak.

A szeretetszolgálat kuratóriumának elnöke szerint csodának számít, hogy ennyire sokan szeretnének segíteni másoknak. Pál Sándor azt mondta: a Szeretethíd fő célja, hogy segítsék a rászorultakat, hiszen ha szétnézünk magunk körül, mindenkinél van még elesettebb is.
– Külön öröm, hogy idén a fogyatékossággal élők is eljöttek, akik maguk is segítségre szorulnak.

A fogyatékkal élők között beszélgettünk Futár Andrással is, aki azt mondta a Parókia portálnak: megható, hogy majdnem 16 ezer önkéntes jelentkezett a református önkéntes napokra.
– Segíts magadon, Isten is megsegít, mondják, de gyakran nekem is segítenek mások. Azonban amit lehet én is megteszek: főként a barátaimnak és a családomnak segítek lelki dolgokban; meghallgatom őket, hogy mi fáj nekik. Vannak, akik szerelemi problémákkal küzdenek, vagy családi tragédiákkal, és az is előfordul, hogy nem tudnak kibékülni egymással. Ilyenkor vigasztalom őket, és próbálok tanácsot adni. Az a legfontosabb, hogy támogassuk és szeressük egymást – tette hozzá András.

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a legcsodálatosabb erénynek nevezve az önkéntességet.
Az egyházvezető úgy fogalmazott: akik segítenek, szívükben boldog látomást hordoznak Jézusról, aki megtanított minket az önkéntességre.
– Azt kívánom mindenkinek, hogy aki részt vesz a munkában kapja meg ezt a boldog látomást.

Jákob János, a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálatának püspöke, a Szeretethíd fővédnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: az emberek közötti egységet megerősíti az, hogy sokféle helyről és sokféle küldetéssel jöttek az önkéntes munkára, amelyre szívünk szeretete vezet bennünket. Aki megérti, hogy mit tett érte a szeretet istene, az oda tud hajolni rászoruló embertársaihoz.

– Az első szeretethíd az volt, amikor az Atya elküldte a Fiát hozzánk, aki a kereszten megváltott minket, és feltámadva utat nyitott számunkra az üdvösség felé, összekötve a mennyet és földet, áthidalva az ember számára lehetetlen távolságot. Ez az igazi szeretet, és ennek a pici földi példáját éljük meg a mostani Szeretethídon is.

A Szeretethíd célja, hogy minél több segíteni akaró embert megmozgasson és megmutassa, hogy a reformátusok képesek és készek tenni a környezetükben élőkért. Szerte a Kárpát-medencében kisebb-nagyobb csoportok azon munkálkodnak, hogy szebbé tegyék településüket, segítsék intézményeiket és javítsanak a lakosság életkörülményein.

A Szeretethídon segítséget nyújtanak időseknek, fiataloknak, fogyatékossággal élőknek. Önkéntesként segítenek a büntetés-végrehajtási intézet fogva tartottjai és fogyatékossággal élők is. 

Fotó: Füle Tamás, Peterdi Márton