A nem mindennapi munkáról Susa Éva igazságügyi antropológus, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek főigazgatója beszélt a Parókia portálnak. A biológiatudomány kandidátusa először is tisztába teszi az igazságügyi antropológus fogalmát, mint mondja, emberi maradványok és csontok azonosításával foglalkozik, az igazságügyi címke pedig ebben az esetben annyit jelent, hogy mindezt általában hatóságok megbízásából teszi.

Felszínre hozni az emberi maradványokat
A Budapest belvárosában található Kálvin téri templomot - amelynek közvetlen közelében a négyes metró alagútját építették - az elmúlt évben újították fel csaknem félmilliárd forintból. A szakrális épület műemléki védelem alatt áll, ezért is kellett számos engedélyt beszerezni a munkálatokhoz.
- Nekünk a hitelességet is biztosítani kellett, hogyan kerül felszínre a kriptában lévő több mint hetven emberi maradvány, hogyan vizsgálják meg ezeket, és miként viszik őket vissza eredeti helyükre. Ahhoz ugyanis, hogy az építők dolgozni, bontani, szigetelni, falazni tudjanak, a maradványokat ki kellett emelni a helyükről és el kellett szállítani - mondja az antropológus.

Kossuth és Széchenyi orvosa
A Kálvin téri református templom kriptáját nemzeti sírkertként tartja számon a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. Itt temettek el számos neves reformkori embert, például Almási Balogh Pál homeopatát, kutatót, aki Kossuth és Széchenyi orvosa is volt.
„Egy emberöltő telt el azóta, hogy a Calvin-téri református templom hatalmas sírboltjának kapuja feltárult Almási Balogh Pál dr. teteme előtt, hogy elfoglalja ott helyét a Dunamelléki Református Egyházkerület kiválóságai sorában, azt a helyet, melyet nem születés, nem rang biztosított számára, hanem ezeknél sokkal több: erkölcsi nagyság, egyéni kiválóság. Ez a Balogh Pál dr. azonos azzal a históriai alakkal, kit Herczeg Ferenc „ A híd" című színművében gr. Széchenyi István háziorvosaként hív életre a múltból, és aki a „legnagyobb magyar" legnagyobb politikai ellenfelének, Kossuth Lajosnak éveken át volt kezelőorvosa, és rabsága idején meghitt bizalmasa"... Földi maradványainak a kegyelet és elismerés megadta azt, aminek életében az ő puritán szelleme is hódolt, az erkölcsi nagyság nimbuszát. Ott porlik a Calvin téri templom sírboltjának évszázados hangtalan csendjében, nagy kortársainak, Fáy Andrásnak, Báthori püspöknek, és más jeles emberek hamvainak szomszédságában - olvasható Vitéz Fialovszky Béla orvos 1933-as keltezésű írásában.

Porrá vált csontok
Bár a megemlékezésben említett csend mostanában nem igazán jellemezte a Kálvin téri templomot és környékét, az biztos, hogy a kripta feltárása számos érdekes információt adott az utókornak. A szakemberek találkoztak feliratos sírfülkékkel, amelyekből pontosan lehetett tudni, hogy kinek a hamvai kerülnek elő, de találtak jeltelen koporsókat is - meséli Susa Éva.
- Voltak köztük fémkoporsók, fakoporsók. Nekünk az volt a célunk, hogy a maradványokat a legjobb állapotban megőrizzük. A csontok egy része azonban szinte azonnal porrá vált, mikor hozzányúltunk. A temetési kellékek viszont egész jó állapotban megmaradtak, így megismerhettük, hogyan temetkezett a 19. században a református polgárság. Láthattuk a ruházatukat, és a nőknél megmaradtak a gyönyörű biedermeier frizurák is.

Szarkofág az öngyilkos asszonynak
Az antropológus a templom egyik adományozóját, Zichy Manónét említi, akinek különös módon szarkofágot készítettek. A tény már önmagában is érdekes, hiszen református templomokban nem jellemző az ilyen síremlék- mondja a szakember. A Kálvin téri református templom kriptájában nyugvó gróf Zichy Manóné 1854-ben készült síremlékének megbízója Zsivora György, az elhunyt végrendeleti végrehajtója volt.
- Zichy Manónéról sokat tudtunk meg, pedig jelöletlen sírfülkéből került elő. Azt tudtuk, hogy eredetileg vörösréz koporsóba temették az asszonyt, s mivel a feltárás során egyetlen rézkoporsó került elő, biztosak voltunk benne hogy ez csak a Zichy Manóné koporsója lehet. A rézkoporsó egy fakoporsót rejtett, abban pedig egy fém kapszulát találtunk a nő testére helyezve. Az egyméteres hengerben találtuk meg a belső szerveit. Most folynak a szövettani vizsgálatok, hogy mely szervek lehetnek ezek. Zichyné szerelmi bánat miatt öngyilkos lett, így higanyt és arzént már kerestünk a szervezetében, de ezeket az anyagokat nem lehetett kimutatni, tovább vizsgáljuk, hogy mivel mérgezhette meg magát.

DNS mintavétel 190 év után
Ahány koporsó, annyi történet és emberi sors. Susa Éva azt mondja, hogy amikor először belépett a Kálvin téri kriptába, megakadt a tekintete Cseh Szombati Sámuel sírján, ugyanis a név nem gyakori és a fia gyerekkori játszótársát is így hívták.
- Még aznap felhívtam a családot telefonon és kiderült, hogy ők a leszármazottak. Elhívtam a fiatalokat a templomba, jelen voltak a bontásnál. DNS-vizsgálathoz mintát vettünk tőlük és a csontmaradványokból is. Önmagában már az is kuriózum, hogy 190 év után csontokból leszármazási vonalat igazolhatunk.

A Kálvin téri templom kriptájának titkairól még többet megtudhatnak, hiszen idén jelenik meg az a képeskönyv, amelyben részletesen olvashatnak majd a kripta feltárásáról és a kutatásokról. Ahogy Susa Éva fogalmazott: az emberek kijöttek a kriptából és most nekünk beszélnek magukról.

Fekete Zsuzsa