Betlehem ma

El akarták rejteni, ezzel nyitottak ajtót az utókornak ahhoz a barlanghoz, ahol az első századi hagyomány szerint Krisztus született.
A béke hercegének szülővárosába tíz évvel ezelőtt újabb fal épült.

Betlehem mintegy ötezer éves település, története az ószövetségi időkre nyúlik vissza. A város neve héberül azt jelenti: 'kenyér háza'. A Szentírás először akkor említi a települést, amikor Jákób felesége, Ráhel életet ad második fiának, Benjáminnak az Efrátába vezető úton. Ráhel belehal a szülésbe, így a közelben temetik el. Betlehemben született Isai fia, Dávid is, aki a környező dombokon legeltette atyja nyájait. Sámuel próféta ide érkezik, hogy királlyá kenje fel őt, később pedig itt született meg Dávid leszármazottjaként Jézus.

A mai Betlehem
Betlehem Ciszjordánia déli részén, Jeruzsálemtől mintegy tíz kilométernyire délkeletre terül el. Lakossága mára meghaladta a kétszázezer főt. A lakosok 65 százaléka moszlim, a keresztyének lélekszáma 5 és 20 százalék közé tehető. A fallal körülvett, palesztin fennhatóságú területre izraeli állampolgárok nem léphetnek be, a turisták is csak a katonai ellenőrző ponton keresztül. Ilyen ellenőrzésen esett át református teológusokból és gyülekezeti tagokból álló zarándokcsoportunk, amikor december elején a Szentföldre látogattunk.
Ahogy közeledtünk Jézus születésének helyszíne felé, a hegyvidékes területen elénk tárult a pásztorok mezejének völgye, a születés temploma, a háttérben a júdeai sivatag és a jordániai Móáb hegyei, ahol a hagyomány szerint Mózest eltemették. Az óvárosban a keresztyén templom mellett muszlim minaret és a török hódoltság korából maradt lakóépületek is fellelhetők.

Megjelölte, pedig titkolni akarta
A Biblia tudósítása szerint Jézus Betlehemben született egy istállóban. Palesztinában az istállók általában barlangokban kaptak helyet, és Krisztus születésének idejében legtöbbször a házakat ezek fölé a barlangok fölé építették. Egy, a városfalon kívül elhelyezkedő lakóház, nem pedig vendégház lehetett tehát az az épület, amelyben már nem volt hely a minden órás fiatal nő és jegyese számára.
A születés temploma a fölé a sziklabarlang fölé épült, amelyben a hagyomány szerint Jézus született. Ilyen, történelem előtti, nem emberkéz alkotta barlangokból megszámlálhatatlanul sok van a környéken.
Már a korakeresztyének is elzarándokoltak Betlehembe, hogy felkutassák azt a helyet, ahol a Megváltó született. Hadrianus római császár a keresztyén hagyomány megakadályozása végett Adonisz-szentélyt építtetett a barlang fölé, ezzel pontosan megjelölve azt a helyet, amelyet az első században a születés helyszíneként tartottak számon. A templom rejtekében található az eredeti jászolhely másolata és egy fehér márványba foglalt ezüst csillag, rajta latin felirat: "Itt született Szűz Máriától Jézus Krisztus".

A bölcsek mentették meg
A születés templomának épületegyüttese ma három felekezet tulajdona. Az ősi templom köré az örmény keresztyének, a görög katolikusok és a ferencesek is felépítették kolostoraikat, így valóságos erőd emelkedik az egykori jászlat rejtő barlang fölé. A ferencesek temploma az egyik leghíresebb katolikus templom, hiszen innen közvetítik évről évre a december 24-i éjféli misét.
Mivel a perzsa hódítók a hetedik században megkímélték, a világ legrégebbi működő temploma lett a betlehemi születés temploma. A perzsák ugyanis az épületbe behatolva megláttak egy mozaikot, amelyen őseiket vélték felfedezni: három perzsa bölcset ábrázolt...

A pásztorok mezeje
Betlehemtől mintegy három kilométernyire található a pásztorok mezeje. Itt jelent meg egy angyal a pásztoroknak, hogy hírül adja nekik a Megváltó születését. Ugyanerről a helyről olvashatunk az Ószövetségben is. Itt lehetett Bóáz mezeje, és ide érkezett Móáb földjéről Rút anyósával, Naómival együtt. Rút és Bóáz leszármazottja Dávid király és Jézus is.


A pásztorok, akik Jézus születése idején a völgyben tanyáztak, nomád életmódot folytató beduinok voltak. A beduinok sátrakban laktak, és nyáron északabbra, télen délebbre húzódtak az időjáráshoz igazodva, hogy jó mezőt találjanak állataiknak.

A környék megannyi barlangja közül az egyikben a 18. században ferences régészek Krisztus előtti első századi, heródesi kerámiákat és Krisztus utáni első századi római pénzérméket találtak. A Jézus kortársairól hírt adó barlang fölé a híres, olasz építésszel, Antonio Barluzzival terveztettek kápolnát. Barluzzi az egykori pásztorok tanyája fölé beduin sátorra, egyszersmind a betlehemi csillagra emlékeztető épületet tervezett. A barlangot is kápolnává alakították, és egy jászlat állítottak fel érzékeltetve, hogy milyen lehetett Jézus korában egy barlangistálló.

A csillag és a bölcsek
Az az út, amelyen a völgybe ereszkedtünk, a hagyomány szerint ugyanaz az útvonal, amelyen a bölcsek elhagyták Betlehemet, miután álomban kijelentést kaptak arról, hogy ne térjenek vissza Heródes palotájába, aki a gyermek felől kérdezősködött.
A néphagyomány szerint a bölcsek hárman voltak, és emlegetik őket három királyokként, sőt, név szerint is úgy, mint Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Valószínűleg azonban asztrológusok vagy papok lehettek, hiszen utóbbiak is sokat foglalkoztak csillagászattal Jézus korában. Az is feltételezhető, hogy nem hárman, hanem tizenketten lehettek, hiszen a kor szokásai szerint gyakran ennyien utaztak együtt. Az őket Betlehembe vezető csillag sem csillag volt valójában, hanem két bolygó együttállása.

Két tűz között
Erdélyi származású idegenvezetőnk izraeli állampolgár lévén nem jöhetett velünk Betlehembe. Felhívta azonban a figyelmünket arra a jelenségre, amelyről szerinte a nyugati média hallgat.
– Betlehemben a nyolcvanas évek végén még a keresztyének voltak többségben – magyarázza Páll Tibor.
– A betlehemi keresztyének azonban menekülnek innen, különösen az elmúlt húsz évben. Két tűz között vannak ugyanis: a többségi, muzulmán lakosság gyanakvással viseltetik irántuk, mivel az izraeli megszállás alatt kollaboráltak, és ezt nehezen tudják lemosni magukról. Nem ritkán szélsőséges helyi szervezetekbe is bekapcsolódnak, bizonyítandó hazafiságukat. Emiatt azonban Izraelben is ellenségesek velük.

Csepegtetett elnyomás
Római katolikus vallású palesztin idegenvezetőnk természetesen másként látja a kérdést.
– Az izraeli fennhatóság és a rossz gazdasági helyzet űzte el a keresztyéneket, nem pedig a palesztinok. A keresztyének az Arafat hozta törvény értelmében még felül is vannak reprezentálva a kormányban és a betlehemi városvezetésben is – állítja Samir Baboun. Elmondása szerint a palesztin keresztyéneket korlátozzák szabadságukban. Izrael ellenőrzi a határokat és mindazt, amire szükségük van: az élelmiszereket, a gyógyszereket. A befektetések drasztikus csökkenése miatt megnőtt a munkanélkilüség, szerinte ezért hagyják el a várost az emberek.

A békétlenség fala
Samir Baboun és családja maradnak, hiszen a családfő el tudott helyezkedni idegenvezetőként. A palesztin keresztyén azt mondja, ajándék számára, hogy Betlehembe születhetett, bár a világ egyik legkülönlegesebb városa hétköznapjainak színhelye is, a születés templomában pedig minden nap megfordul munkája miatt. Azt mondja, vasárnap válik igazán különleges hellyé számára a templom, hiszen akkor imádkozni jár oda.

Szerinte Betlehem minden szépsége ellenére a világ legnagyobb börtöne. 
– Aki belép ebbe a városba, az első, amit meglát, a tíz éve épült fal, amellyel körül van véve. Néhány zarándok, aki tudja, mit jelent ez, elsírja magát, mások elszörnyülködnek. A béke hidakat jelent, nem pedig falakat. Jézus, a béke hercege itt született, de ma ebben a városban épp az ellentétét látjuk.
 

Jakus Ágnes
Képek: Fodorné Ablonczy Margit, Bölcsföldi András