„Másrészt bizonyos, hogy az ember soha nem jut el önmaga igaz megismerésére, ha csak Isten arcára nem nézett előbb és ha ennek szemléléséből leszállva nem kezdi el önmagát megvizsgálni."
Kálvin
Döntöttek: aki akar, harangozik
Ezentúl a Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én is harangoznak majd a templomokban, legalábbis erre kérte az egységes Magyar Református Egyház legfőbb döntéshozó testülete a gyülekezeteket. A Generális Konvent Szombathelyen tartotta kétnapos ülését, amely szerdán egy órakor ünnepi istentisztelettel fejeződik be Körmenden. Az eseményt a Magyar Televízió kettes csatornája közvetíti.
A Nemzeti Összetartozás Napja is a jeles napok közé került – közölte a Magyarországi Református Egyház Kommunikációs Szolgálata.
„Június 4-ét, a Nemzeti Összetartozás Napját is felvette jeles napjai sorába a Magyar Református Egyház. Erről egyhangú döntéssel a Kárpát-medence református egyházainak, egyházkerületeinek és egyházmegyéinek vezetőségeiből álló Generális Konvent határozott június 19-én. Az idei ülését Szombathelyen tartó testület arra kéri a református gyülekezeteket, ahogy a másik jeles napon, május 22-én, a Református Egység Napján, úgy a jövőben – presbitériumaik döntése alapján – ezen a napon is harangozzanak" – fogalmaz a közlemény.
A döntés előzménye, hogy Kovács Zoltán államtitkár május 25-én levélben fordult a történelmi egyházakhoz azt kérve, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután egy perces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. A református, a katolikus és az evangélikus egyház vezetői válaszukban úgy fogalmaztak: „a kérésnek sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak". Az Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kézjegyével ellátott levélben azt is megerősítették az egyházi vezetők, hogy "mindennapi szolgálatukban is megjelenő módon az egyházak szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között."
Az egyházi vezetők válasza vihart kavart a református közéletben, aminek mértékét jelzi az is, hogy a felvetődött kérdésekre Tarr Zoltán zsinati tanácsos terjedelmes interjúban válaszolt az egyház hivatalos honlapján.
A reformatus.hu oldalon olvasható cikkben Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy nem a trianoni megemlékezésre, nem a nemzeti összetartozás ügyére mondtak nemet. „Ez nem utasítás volt, és természetszerűleg nem tiltottuk meg a harangzúgást, amit jól mutat, hogy sok templomban megszólaltak a harangok és sok helyen megemlékezéseket is tartottak."
A zsinati tanácsos arról is szólt az interjúban, hogy az államtitkár kérése május 25-én, péntek délután érkezett az egyházakhoz, és „egy ilyen felhívás meghirdetése, elrendelése valamennyi gyülekezetnél nem megoldható egy hét alatt" – érvelt Tarr Zoltán.
Az illetékeseknek tíz napja lett volna arra, hogy elérjék gyülekezeteket, amit az internetes technológia valószínűleg lehetővé tesz a 21. században. A május 25. és június 4. közötti időpontra két vasárnap (május 27. és június 3.) is esett, így vélhetően a lelkipásztorok el tudták volna juttatni a kérést a presbitériumokhoz, valamint a gyülekezeti tagokhoz. Korábban már volt hasonló kérésre precedens, például húsz évvel ezelőtt, amikor a zsinat lelkészi elnöke a Reformátusok Lapja augusztus 16-i számában kérte a gyülekezeteket, hogy húzzák meg a harangot 18-án este a Magyarok III. Világtalálkozója alkalmából.
A Generális Konvent mostani határozata vélhetően végleg pontot tesz a kínos ügy végére.
Fotók: Sereg Krisztián - reformatus.hu