Formálódik az egyházakra vonatkozó törvény, a kormány egyértelmű célja: fellépni a "bizniszegyházakkal" szemben.
Vallásszociológusok szerint azonban félő, hogy a jövőben legfeljebb tucatnyian maradhatnak a körben, akár több száz vallási közösség nem tekinthető majd egyházi felekezetnek. Csak tavaly 21 új egyházat jegyeztek be. Elképesztő egyháznevek az APEH-listán.

"Nincs félnivalója a tisztességes egyházaknak, viszont a kifejezetten gazdasági haszonszerzésre létesült egyházakról ugyanez már nem mondható el" - ezzel a mondattal kezdte Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára az új, egyházakra vonatkozó salátatörvényről megkezdett szakmai egyeztetést. A minisztériumban most egy olyan javaslatot készítenek elő, amelyik az egyházak taglétszámától tenné függővé, hogy az az állam által elismert vallási közösségnek tekinthető-e. Ugyan az államtitkár szerint még nincs arról szó deklaráltan, hogy hol húzzák meg ezt a létszámhatárt, az eddigi bejelentések szerint viszont tízezer hívőre lenne ahhoz szükség, hogy egy közösséget egyháznak minősítsenek (ez az osztrák példa).

Ma száz fő is elegendő. Szászfalvi László szerint nemcsak a létszámot tekinthetik majd az egyházak elismerése kritériumának, hanem az alapítás évét is. Ha ugyanis egy egyház egy bizonyos létszám alatt van, de több száz éves múltra tekint vissza, akkor sem kell félnie. Csak tavaly 21 új egyházat jegyeztek be Magyarországon, az állam pedig meg akarja akadályozni, hogy pusztán üzleti érdekből különböző szervezetek egyházzá alakuljanak.

A Fővárosi Bíróság kezeli a Magyarországon bejegyzett egyházak listáját, az adatbázisban több mint 400 egyházi jogi személy van. A szabályozás lehetővé teszi, hogy egy egyház szervezeti egysége is bejegyeztesse magát jogi személyként, így például katolikus szerzetesrendek. Ha ezeket "letisztítjuk", akkor is több mint 200 a bejegyzett egyházi szervezetek száma, és a lista folyamatosan bővül. Jogászok szerint az egyház mint jogi forma gazdasági jogi szempontból a legkedvezőbb lehetőséget nyújtja esetleges bújtatott vállalkozások számára. Egy bejegyzett egyház komoly adókedvezményekhez és lehetőségekhez juthat. Adományt gyűjthet a híveitől, akik karitatív munkát végezhetnek az egyházi szervezeten belül, és mindez nem adóköteles. Segíthetnek felépíteni a gyülekezetnek egy házat: magánszemély ezt csak legális foglalkoztatási jogviszonyban tehetné.

Társadalomkutatók szerint mindezek ellenére a visszaélések és a rosszhiszeműség az esetek töredékében igazolódik, az egyházakat létszámuk alapján diszkriminálni pedig nagyon rossz üzenet. Kamarás István vallásszociológus szerint például nem ez dönti el, hogy egy vallási közösség valójában a hit vagy a pénz miatt alakul, ha mondjuk száz ember úgy gondolja, hogy egy bizonyos dologban ők kapaszkodót és hitet találnak, senkinek sincs joga megtiltani, hogy ők egyházat alapítsanak.

"Anno Krisztus követői is jóval kevesebben voltak, de ha megnézzük a Krisna-hívőket, akiknek a gyökerei a kereszténységnél is régebbiek, milyen alapon mondhatjuk, hogy ők nem tekinthetők egyháznak, legfeljebb egyesületnek?"- teszi fel a kérdést a vallásszociológus, aki szerint egy-egy ilyen típusú korlátozás csak annyit jelent, hogy homokba dugjuk a fejünket. Szerinte akkor, ha a törvény visszamenőleg is hat, legfeljebb egy tucatnyi egyház maradhat a körben, élhet a jövőben azokkal a kiváltságokkal, amelyeket ez a titulus biztosít nekik: alapíthat iskolát, gyűjthet adófelajánlásokat vagy részesülhet állami támogatásokból. "Szomorú lenne, ha így hoznának zavarba hívő embereket, hogy egyházukat a jövőben mondjuk nem tekintenék annak. Nehéz pontos definíciót adni arra, hogy mi tekinthető vallásnak, de az én meghatározásom szerint mindaz, ami átfogó világképet ad az egyénnek, és az pozitívan tud hatni az életére. Tény, hogy vannak destruktív, kóros közösségek, olyanok is, amelyek csak megtévesztésként alakulnak egyházzá, ez azonban az elmúlt 40-50 év tapasztalatai alapján töredék, legfeljebb a közösségek öt százaléka lehet"vallja Kamarás István, aki szerint ő és kollégái megfelelő mankókat tudnának adni a törvényhozóknak, hogy ki tudják szűrni a csalókat.

Hogyan lehet megállapítani, szektába botlunk-e? Fontos tényező a közösség társadalomhoz, valamint a megváltáshoz való viszonya. Ha a társadalomhoz való viszony negatív - úgy vélik, a Földön nincsenek jó lehetőségek, csak rossz dolgok, az emberekben nem lehet megbízni és a közösséggel szemben erőszakos cselekedeteket követnek el -, szektás jegyeket mutat a csoport.

Ahogy akkor is, ha azt mondja a közösség, csak itt nyerhető el a megváltás, sehol másutt, és csak akkor kerülhetsz egy jobb életbe, ha náluk maradsz. Ám a szociológia a szektát nem mint megbélyegző kifejezést, hanem mint szociológiai fogalmat használja.

Megbélyegző éle a köznyelvben van a szónak.

Az APEH egyszázalékos egyházi listáján egészen elképesztő neveket olvashatunk, de meglepő céllal is alakulnak egyházak.

Például a gárdonyi idősotthon alapítói is saját vallást alapítottak: az Aranybárka egyházat.

Ugyan az itt lakó 126 idős ember hívő, a vallásalapítást nem annyira a hitélet iránti olthatatlan igény, mint komoly gazdasági gondok kényszerítették ki. Komoly adósságuk volt, amelyhez a normatíva csak újabbakat hozott. Most egyházi szervezeteknek járó kiegészítő támogatást is kapnak, ez azt jelenti, hogy az eddigi, fejenkénti 630 ezer forint helyett annak majdnem duplájához jutnak, így lassan kievickélhetnek a gödörből.

A sokak által üldözött, vitatott szcientológusoknál például az egyház alapítója, L. Ron Hubbard egyenesen azt mondta: "Ha valaki igazán szeretne egymillió dollárt keresni, annak a legjobb módja, hogy alapítsa meg a saját vallását." Mondata persze sokféleképpen értelmezhető, de úgy tűnik, jó ukáz annak, aki valóban elhiszi.

A legtöbb és legkevesebb 1%-os adomány
1. Magyar Katolikus Egyház 3 milliárd 5 ezer Ft 534 052
2. Magyarországi Református Egyház 1,067 milliárd Ft 182 544
3. Magyarországi Evangélikus Egyház 312,8 millió Ft 48 852 4.Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 90,9 millió Ft 13 078
5. Magyarországi Baptista Egyház 90,6 millió Ft 15 160
6. Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetsége 65,8 millió Ft 5 263
7. HIT Gyülekezete 61,7 millió Fi 18 643
8. Noé az Életért Hitközösség 35,4 millió Ft 6 107
9. Gyémánt Út (Buddhista Közösség) 32,7 millió Ft 4 700
10. Magyarországi Jehova Tanúi Egyház 25,7 millió Ft 7 472

175. Krisztus Kegyelme Gyülekezet 130 ezer Ft 63
176. Holisztikus Egyház 124 ezer Ft 20
177. Sophia Perennis Egyháza 93 ezer Ft 33
178. Silencio Hitközösség 85 ezer Ft 34
179. Szövetség Teljes Evangéliumi Gyülekezet 34 ezer Ft 41
180. Immánuel Gyülekezet 71 ezer Ft 30
181. Szeretetközösség Tteljes Evangéliumi Egyház 69 ezer Ft 19
182. Szeretet Hídja (Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház) 53 ezer Ft 19
183. Újszövetség Egyháza 50 ezer Ft 17
184. Sekina Gyülekezet 48 ezer Ft 9
185. Négyszegletkő Apostoli Hit (Nemzetközi Egyház) 2 549 Ft 3

Forrás: Vasárnap Reggel