Félévezredes református építészeti örökségünk elevenedik meg annak a digitális örökségtárnak a segítségével, amely 2026. február 26-án vált elérhetővé a világhálón. A bő kétéves szakmai munka eredményeképpen megszületett tudásbázis segítségével jelenleg majdnem háromszáz református templom története, képei, motívumrendszere kutatható, kiegészítve tervezőik életrajzaival. A kínálat és a lehetőségek a tervek szerint a jövőben egyre csak bővülni fognak. Díszes könyv készült el száz templom válogatott képeiből, valamint ezen képek legjavát tematikus módon vásznon is megjelenítve vándorkiállítás indult útjára – mindennek bemutatására pedig február 26-án, csütörtökön került sor egy konferencián a Károli Gáspár Református Egyetem Károlyi–Csekonics-palotájában.



Egy dunamelléki kezdeményezés életre kel
Veres Sándor dunamelléki főgondnokot 2023-ban kereste meg a Magyar Építőművészek Szövetsége azzal a javaslattal, hogy érdemes lenne velük együtt közösen egy olyan leltárt készíteni, amely meg tudja mutatni azt, hogy milyen gyönyörű műemléki templomaink és egyéb védelem alatt álló épületeink vannak a Kárpát-medencében – tudtuk meg a projekt vezetőjétől, Kósa Mónikától, a Magyarországi Református Egyház Pályázati és Beruházási Szolgálatnak főigazgatójától. Az ötlet Dunamelléken már 2018–2019-ben megfogalmazódott, a kitartásnak hála végül zsinati szinten is támogatást nyert, így álltak neki a munkának, amelyet 13 különböző pályázati forrás elnyerése tett lehetővé.

Az egyházkerületek ajánlása alapján választották ki azokat a templomokat, amelyek már az első ütemben felkerültek a honlapra, de a Magyar Építőművészek Szövetsége is részt vett a válogatásban. Kósa Mónika kiemelte: mindez nagyon komoly művészettörténeti, egyháztörténeti és építészeti szakmai kutatómunkát igényelt. Ahol lehetett, felkeresték az építészek családjait, egyházközségeket, összegyűjtötték a képi és szöveges dokumentációkat és az esztétikumot előtérbe helyezve új fényképeket is készítettek az épületekről. A létrejött digitális adatbázis további tudományos kutatások kiindulópontja lehet, emellett oktatási célokat is szolgálhat.



Folyamatosan bővülő digitális kincsesbánya
Mit is találunk a Magyar Református Épített Örökségtár (oroksegtar.reformatus.hu) oldalán? A honlapon a már összegyűjtött templomok leltára mellett fellelhető az épületek szakszerű bemutatása, az épített örökség védelméhez kapcsolódó jogszabályi háttér ismertetése, egy életrajzi lexikon az építészekről, gazdag fotógaléria, térkép és részletes keresési lehetőségek: kutatható települések, egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek és a védettség jogi jellege szerint. Az oldal a vallásturizmushoz is nyújt tippeket, valamint egy építészettörténeti összefoglaló is helyet kapott rajta.

A jelenlegi csaknem 300, zömmel magyarországi templom és parókia katalogizálása még csak az első állomás. A cél, hogy valamennyi református templom és műemléki jellegű épület felkerüljön az adatbázisba határon innen és határon túl. Ehhez az oldal felelősei várják az egyházközségek segítségét, beküldött anyagait, hiszen becslések szerint körülbelül 2000 épületről lehet szó szerte a Kárpát-medencében. A honlapot persze nem csak ilyen irányba szeretnék bővíteni: amennyiben elérhetők lesznek újabb források, 3D-s mozgóképes bejárási lehetőséggel, bőséges szójegyzékkel egészítenék ki, és szeretnének gyakorlati segítséget is nyújtani az örökségvédelmi eljárásokhoz.



Kiadvány és kiállítás
A projekthez kapcsolódó, most megjelent könyv képek és rövid leírások, érdekességek mentén mutat be száz templomot a különleges stílusjegyekre koncentrálva. A százból tizenhat Dunamelléken található. A kötet anyagi és ebből adódó terjedelmi korlátok miatt szűkebb és eltérő szakmai fókusszal állt össze, mint a honlap. Mivel a kiadása állami és pályázati támogatásokból valósult meg, ezért nem kapható piaci forgalomban, néhány száz exkluzív példány létezik belőle. Természetesen az egyházkerületek és a kiadványban szereplő egyházközségek is részesülnek a példányokból, valamint a konferencia résztvevői is hazavihettek 1-1 kötetet magukkal.

A vándorkiállítást azonban bárki megtekintheti majd: első nyilvános állomása a Dunamelléki Református Egyházkerületnél lesz. A tárlat az épületszerkezeteket mint külön igei témákat mutatja be, és mindegyikhez rendel egy-egy sajátos építészeti motívumot. Az első téma a Világosság, motívuma az ablak. A második téma a Hazatérés, motívuma a kapuzat. A harmadik téma az Erősség, motívuma a templomtorony. A negyedik téma az Öröm, motívuma a falfestmény. Az ötödik téma a Megkoronázás, motívuma a szószékkorona. A hatodik téma a Teremtő dicsősége, motívuma a mennyezetkazetta.



Lelki ház és hajlék
„Bizony, bizony, mondom nektek: ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” – hangzott a konferenciát megnyitó áhítatban János evangéliuma 12. fejezete 24. versének üzenete. Igehirdetésében Balog Zoltán dunamelléki püspök kiemelte: minden, ami jó, szép és igaz, az a Teremtő Istentől jön. Áldozathozatal nélkül azonban nincs jó, szép és igaz, erről tanúskodik a búzaszem példázata is. Az áldozat az első, a Szabadítónak meg kell halnia, ez az igazság. A jóság az, hogy vállalja ezt az áldozatot, és minden szépség ebből fakad – fogalmazott a püspök. A kiállítás mottója Péter első levelének 2. fejezete 5. verséből ered: „...ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá…” Balog Zoltán szerint a földbe vetett búzaszem akkor hozhat sokszoros termést, ha élő kövekből építünk templomot az Úrnak. E nélkül hiábavaló minden építkezés, hiszen épített örökségünk minden valódi szépsége Belőle fakad – emlékeztetett.



A honlapot, a kiadványt és a kiállítást Steinbach József dunántúli püspök, zsinati lelkészi elnök ismertette részletesebben. A templomépítészet teológiai üzenetét a 90. zsoltár 1. verse alapján foglalta össze: „Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.” A templom tornyáról eszünkbe juthat az irány, a hívogatás, a szilárdság, a csend és szó kettőssége, és az, amit a zsoltár is ír, hogy hajlék az Isten – fogalmazott, majd hozzátette: gyönyörű épített örökségünk van, amelyet óvnunk kell. „A múlt és a jövő összekapcsolásának lényege, hogy templomaink nem múzeumok, hanem élő kövek.”



A templomépítés távlatai
A konferencián felszólalt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is. Beszédében kiemelte: a templomok és parókiák felújítása, építése akkor éri meg, ha egyúttal az egyház alapjaihoz is visszatérünk. „A krisztusi alapot tovább kell adnunk másoknak, őrizve a hitet” – fogalmazott.



Földváryné Kiss Réka történész, tanszékvezető egyetemi docens (KRE Hittudományi Kar), a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke előadásában kifejtette: a templomépítésekben benne van a történelem, a közösség anyagi helyzete és az aktuális divatok, de mögéjük nézve látjuk az élni akarás, a megmaradni akarás küzdelmét is. Erre három példát is hozott. Mezőtúr református gyülekezete négyszer is épített templomot, mert a pusztulás után mindig újra kellett kezdeniük – hitből, erejükön felül. A festett fakazettáiról is híres kórósi református templom úgy épülhetett fel, hogy a gyülekezet nemcsak anyagai, de fizikai áldozatokat is hozott és közmunkát végeztek. A budapesti Kálvin téri református gyülekezet szinte a semmiből épült fel tizenhat év alatt, és amikor az árvíz elvitte a templomot, maradt bennük erő, hogy Török Pál vezetésével újrakezdjék az építést-épülést.



Hegedűs Lóránt Gézáné építészmérnök, a Magyarországi Református Egyház műemléki szakértője a két világháború közötti templomépítésekről adott elő. Ebben az időszakban 120 magyar református templom épült, amelynek folyamata összekapcsolódott az egyházi identitás (történelmi kálvinizmus és ébredési mozgalom), a nemzeti identitás (otthon és lelki otthon teremtése) és az építészeti identitás (új térszervezési kísérletek a szakrális építészetben) útkereséseivel. A korszakban komoly szakmai párbeszéd zajlott stílusokról, formákról, anyagokról, szerkezetekről. Három fő stílusirányzata a historizmus, a népi szecesszió és a modernizmus voltak.



Berzsák Zoltán vezető tervező (4plusz Építészstúdió) a templomépítés kapcsán a velünk élő hagyomány fontosságát emelte ki előadásában, amelyet meg kell őrizni, meg kell tartani és tovább kell adni, hogy valóban élő maradjon. Elképzelését a csömöri Magvető Háza példájával szemléltette. Ennek az épületnek a formai kuriózumait nem csak a hely sajátosságai, hanem a közösség identitása is meghatározza. „A szentség nem a helyhez, hanem a közösséghez kötődik azáltal, hogy Krisztust képviseli a világban” – emelte ki.




Barna Bálint
Képek: Hurta Hajnalka (reformatus.hu)