Fiatalok, tudósok, prédikátorok

Őskáosz, sírfeliratok, politika – fiatal kutatók és doktoranduszok értekeztek a hétvégén legújabb kutatási eredményeiket bemutatva. 

A Fiatal Kutatók és Doktoranduszok II. Nemzetközi Teológuskonferenciáján öt ország – Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, az Egyesült Királyság – 17 egyetemének összesen 72, római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, baptista, unitárius és izraelita PhD-hallgatója ismertette kutatási eredményeit magyar és angol nyelvű előadások keretében több mint százfős hallgatóság előtt 2011. október 14–16. között.

A konferencia vallási és témabeli sokszínűségét a védnökök fémjelzik: Szászfalvi László államtitkár, református lelkész; dr. Kránitz Mihály egyetemi tanár; valamint dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök.

Előbb mester, azután tanító
– „Tegyetek tanítványokká minden népet..." – Krisztus missziói parancsát idézve kezdte megnyitó beszédét dr. Kránitz Mihály, az Ut Unum Sint Ökumenikus Intézet elnöke. Elmondta, először mesterré kell válni ahhoz, hogy tanító lehessen az ember. Figyelmeztetett arra, hogy a keresztény kutatónak alázatosnak kell lenni, amilyen Krisztus volt, a mi fő mesterünk.

 

– A konferencián részt vevő kutatók nem csak egy disszertáció erejéig, hanem egy életre elkötelezik magukat. A hívő kutatónak az „odafenn valókkal" kell törődni – fejtette ki igei köszöntőjében dr. Szabó István református püspök.

Amilyen az istenkép, olyan az imádság
Az ökumenikus szellemiség a szekciók munkájában is látszott. Szerdi András előadásában az imádság bizalommotívumáról és a közbenjárói szerepről beszélt a reformátor elődök példáját alapul véve. Kálmán Peregrin ferences szerzetes szekcióvezető hozzászólásában úgy fogalmazott, a katolikus és protestáns egyházak közti párbeszéd összekötője Jézus Krisztus egyetemes ereje.

A könyvnyomtatás harci ereje
Nemes László könyvtáros a könyvnyomtatás stratégiai jelentőségéről tartott előadásában rávilágított: először a reformátusok ismerték fel a könyv hídképző szerepét az egyház és az egyén közt.

Metálzenével a vallásbékéért
Fejes János egy olyan metálzenekar, az Orphaned Land munkásságának kutatója, akik a vallásközi párbeszéd hídját próbálják kiépíteni zeneszövegeik által a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás közt. A zenekar meghökkentő plakátjain látható, és zeneszövegeikben hallható teológiai sokszínűség összefüggéseit elemezte az előadó.

Legyőzni az őskáosz szörnyetegeit
11Q11! – nemcsak a cím meghökkentő, de Gér András László előadása is rendkívül érdekes volt. Az előadó az egyik kumráni tekercs énekeinek motívumait elemezte. Elénk tárta, hogy Yahweh egyszerre van jelen a mítoszok világában, a kollektív tudattalanban, amikor legyőzi az őskáosz szörnyeit; egyszerre van jelen a földi jelenvalóságban a betegségekből gyógyulás révén; az ember lelkében, a gyötrő megszállottságból való felszabadulás alkalmával; és az eljövendő időben, amely reményteli, hiszen a gonosz erők be lesznek zárva az alvilágba, és az emberek végleg megmenekülnek tőlük.

Előre elkészített sírfelirat
Tódor Csaba Rejtőzködő identitás a mai temetési liturgiában című előadásában nagyon érdekes jelenséget mutatott be, mely ma is aktívan él Erdélyben. Interjúkat felhasználva végzett kutatásokat arról, hogy Erdélyben miért készítenek családok, egyének előre, még életükben síremlékfeliratot maguknak.

Szükséges és veszélyes textuáriumok
Szetey Szabolcs Textuáriumok jelentősége magyar protestáns homiletika-történeti szempontból című előadásában a textusválasztás lehetőségeiről beszélt. Megállapította, hogy a szabad textusválasztás nagy veszélyt rejt magában, mivel az igehirdető képessége, szubjektív gondolatvilágának irányultsága, vagy ezek hiánya negatív értelemben uralhatják a gyülekezet istentiszteletének egészét.
Napjainkban a bibliaolvasó kalauz és az Igazság és Élet ad a lelkipásztorok számára textusvezérfonalat. Az előadó rámutatott, minden kornak megvolt a maga jellegzetes módszere és eszköztára a prédikációkészítésre és a prédikációk konkrét kidolgozására, valamint a források felhasználására. Szerinte ma is szükség lenne útmutató textuáriumokra, textusjavaslatokra, amelyek méltóképpen segítenek a lelkészeknek készülésük során az egyházi év belső logikája szerint, illetve bármelyik rendhagyó szolgálatban.

A parlamenti pulpitus mint szószék
– A kérdés nem az, hogy szabad-e a lelkésznek politizálnia, hanem az, hogy hogyan szabad. A tartalom a lényeges – állítja Juhász Ábel, aki korunk nagy kérdését, a lelkészek politizálását boncolgatta. Két személyt tárt elénk példaként: Barabás Samut (lelkész, politikus,1919–1921 miniszteri kormánybiztos, az Egyházi Újság főszerkesztője) és Abraham Kuypert (holland lelkész, miniszterelnök). Mindketten szolgálták az egyház és a társadalom ügyét, lelkészként és politikusként egyaránt, nagy figyelmet fordítva a keresztyén oktatásra és sajtóra.

A konferencia vasárnap ökumenikus záró-istentiszteleti alkalommal ért véget, a Deák téri evangélikus templomban Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök szolgálatával. A konferencia szervezői Csűrös András Jakab (KRE HTK), Faragó Dávid (KRE HTK), Szávay László (ELTE BTK és EHE) és Székely Gábor (ELTE BTK) voltak.

Hajdú Éva
PhD-hallgató