Éltető forrás a pusztában - ezzel a címmel adták ki az idei ökumenikus női világimanap liturgiáját, amelyet ezúttal egyiptomi nők állítottak össze. Noha a választott nép rabszolgasorban élt Egyiptomban, a Szentírás számos helyen úgy utal a Nílus földjére, mint menedékhelyre - írják. A fáraó lánya menti meg és neveli fel saját gyermekeként Mózest, majd másfél évezreddel később a csecsemő Jézus szülei is Egyiptomban találtak oltalmat Heródes haragja elől menekülve. A korai keresztyénség is nyitott kapukra lelt itt: Márk evangélista szervezőmunkája nyomán alakult meg az első egyiptomi keresztyén egyház. Ugyancsak itt jött létre az a teológiai iskola, ahonnan olyan egyházatyák kapták indíttatásukat, mint Origenész, Szent Athanáziusz vagy Alexandriai Kelemen. További feljegyzések bizonyítják, hogy elsőként a mai Egyiptom földjéről küldtek ki misszionáriusokat a világ más tájaira.

A világ legrégebbi keresztyén közösségének tagjai, az egyiptomi koptok vallási kisebbségben élnek muszlim többségű hazájukban: a lakosság kilencven százaléka muszlim vallású, és csak tíz százalékuk keresztyén. Sok muszlimban él az a felfogás, hogy a mai keresztyének őseit a keresztes hadjáratok során térítették meg, noha a keresztyénség mintegy hatszáz évvel korábban már jelen volt az egyiptomi területeken. Épp ezért - ellentétben sok más muszlim országgal - a keresztyén kisebbség nem tömbökben él, hanem elszórva az ország minden régiójában. A nagyvárosokban életük sokkal kiszámíthatóbb, nyugalmasabb, mint vidéken - mondják a magyarországi kopt ortodox közösség tagjai, akikkel vasárnapi istentiszteletüket követően beszélgettünk. A közösség csaknem három évvel ezelőtt alakult, tagjai között ott vannak azok az egyiptomiak is, akik a zavargásokkal terhes, egyiptomi politikai átalakulás miatt költöztek hazánkba.

Mint mondják, Egyiptom lakosságának háromnegyedét alacsony iskolázottságú muszlimok alkotják. Az állami iskolákban kötelező az arab nyelv tanulása, ami magában foglalja a Korán oktatását - a kopt szülők azonban nem adják jó szívvel ezekbe az intézményekbe gyermekeiket.
- Nem akarjuk, hogy a gyerekeink sokat tanuljanak a Koránról, inkább külföldi alapítványi iskolákba vagy egyházi iskolákba íratjuk őket. Én például olyan iskolába jártam, amelyet apácák vezettek - mondja a magyarországi kopt ortodox gyülekezet egyik tagja, Shehata Georgena. A fiatal családanya kérdésünkre elmondta, 2011-ben döntöttek úgy férjével, hogy gyerekeikkel együtt Magyarországra költöznek.
- A politikai változások miatt éreztük, hogy nem biztonságos az országban maradni. Bár Kairó egyik rendezett negyedében laktunk, sok olyan esetről hallottunk, hogy elraboltak gyerekeket - a legtöbbször keresztyéneket. Ráadásul, amikor a férjem munkába indult, mindig attól féltem, hogy nem jön vissza. Egyedül nem utazhattam tömegközlekedési eszközökön, ha pedig együtt mozdultunk ki valahova, láthatták rajtam, hogy nem hordok fejkendőt. Féltünk, hogy atrocitás érhet minket útközben.

- Én is sokkal inkább biztonságban érzem magam Magyarországon, mint Egyiptomban - erősíti meg Khalil Martina.
- Itt bárhová elmehetek egyedül is, ezt otthon nem tehettem meg. Ott muszáj volt, hogy legyen kísérőm, aki meg tud védeni. Megesik, hogy egy nővel nemcsak a tömegközlekedési eszközökön erőszakoskodnak, hanem akkor is, ha a kocsiban ül és vezet. Egyszerűen feltartóztatják, betörik a kocsija szélvédőjét és kirángatják az autóból. Sok keresztyén nőt ismerek, akiknek muszáj fejkendőt és hosszú, muszlimos ruhát viselnie, hogy ne háborgassák őket.

A három évvel ezelőtti nílusi forradalom bátorságot öntött az egyiptomi nőkbe is. Nemrégiben fogadták el az új alkotmányt, amely biztosítja a nők beleszólási jogát a politikai életbe.
A mai Egyiptomban ezen kívül az oktatás, az összes szakma, valamint minden kulturális és művészeti tevékenység nyitva áll a nők számára is - legalábbis elviekben.
- Az ott élő nők most azért harcolnak, hogy magasabb pozíciókban is dolgozhassanak, hiszen nálunk a bírói vagy éppen a miniszterelnöki tisztséget nő nem töltheti be - mondja Goda Salva.

- A muszlim kultúrában úgy tekintenek a nőkre, mint akik feleannyit érnek, mint a férfiak. Az iszlám kultúra szerint a nő arra van, hogy a férfiak használják őket: szüljenek minél több gyereket, neveljék fel őket, végezzék el a házimunkát. A férfiak természetében benne van az uralkodási hajlam, ezt csak fokozza, ha abban a felfogásban nevelkednek, hogy a nőt rabszolgának tekinthetik - fejti ki Khalil Youssef atya.
- Ha egy nő nem visel fejkendőt, abból arra következtetnek, hogy keresztyén az illető. A szélsőségesek nagyon sok nőt elrabolnak, megerőszakolnak, főleg koptokat.

A magyarországi kopt ortodox közösség vezetője elmondta, közösségükben imádkoznak az egyiptomi muszlim nőkért is, akik a békétlenség kultúrájában élnek, és akiknek el kell titkolniuk, ha keresztyén hitre térnek, mert ilyen esetben halál vár rájuk.
- Jézus azért jött, hogy mindenkit megszabadítson, hisszük, hogy őket is meg tudja szabadítani - tette hozzá a lelki vezető.

- Konzervatív muszlim országokban a szélsőségesek nőképe meglehetősen torz. Ha egy nő nyilvános helyen nem visel fejkendőt, és kísérő nélkül jelenik meg, erkölcstelennek tartják, és ezen az alapon felhatalmazva érzik magukat arra, hogy bántalmazzák. A nyugatiasabb muszlim országokban más a helyzet - magyarázza Szalai András, az Apológia Kutatóközpont vezetője.

- Van egy markánsan keresztyénellenes réteg Egyiptomban, velük szemben a hatóságok is tehetetlennek tűnnek. De vannak ellenpéldák is. A 2010 szilveszterén huszonhárom kopt ember életét követelő alexandriai mészárlást követően január 6-án sok muszlim a saját testével védve, élő láncot alkotva vette körül a karácsonyt ünneplő kopt templomokat azzal a jelszóval, hogy „Egyiptom mindenkié!"

Társadalmi krízis esetén a vallási és más kisebbséghez tartozók a világ bármely részén veszélybe kerülhetnek. A koptok a saját hazájukban megtűrt kisebbség, akik állandóan a túlélésért küzdenek. Az iszlámról alkotott véleményüket ezért a szélsőséges muszlimok viselkedése határozza meg, akiktől sokat szenvednek, és akik erőszakos tetteikhez ürügyül használják az iszlám és a keresztyén vallás különbségeit - fogalmazott.

Hogy lehet-e a mai Egyiptom lelki értelemben is éltető forrás, abban jelentős szerepe lehet az egész világon értük elmondott imáknak is.

Jakus Ágnes

A női világimanap idei liturgiáját itt találja.