Hallgatni és meghallgatni

Az egyház szemében okkult tudománynak számított, az állam pedig nem is akart tudni az emberi lélekről. Mégis több ezren érezték úgy, végre emberükre találtak. Olyan emberre, aki tudott hallgatni és meghallgatni. Gyökössy Endre ma lenne száz éves.

Egymás közt - Gyökössy Endrével
Ahogy anatómiatudás nélkül nem lehet operálni, éppúgy nem lehet kellő emberismeret nélkül végezni a lelkipásztori hivatást sem. Bár komolyan tanulmányozta az emberi lélek működését, a pszichológiát mégis inkább eszköznek tekintette, mint a megoldásnak.
Ma lenne száz éves Gyökössy Endre, az első magyar pasztorálpszichológus. Ez alkalomból tesszük közzé azt az archív felvételt, amelyen Füle Lajossal beszélget életéről és munkájáról huszonöt évvel ezelőtt.


Segítőtárs egy életre

Egy fiatal lányt felkérnek táncolni a bálban, és a tánc vége örök szerelem – a mesébe illő jelenet Ruck Reinhild igaz története. „Mindenben társa akartam lenni" – emlékezett vissza közös életükre Gyökössy Endréné a Reini című interjú-kötetben.
Svájcból egészen Újpestig vezetett a fiatalasszony sorsa, hogy aztán ízig-vérig magyar lelkészfeleség váljon belőle.
Reini néni kilencvenkét évesen is szívesen fogadja a látogatókat. Gyökössy Endre születésének századik évfordulója alkalmából mi is arra kértük, idézzen fel néhány emléket az együtt töltött évekből.
– Amikor Magyarországra jöttem, még egyáltalán nem beszéltem a nyelvet. Ezért leginkább azzal tudtam segíteni Bandinak, hogy tiszta szívből szerettem őt. Mi mindenről tudtunk beszélni egymással. Ha nagyon szomorú volt, pár napra elhallgatott, és én nem zavartam, mert tudtam, hogy erre van szüksége. De amikor úgy érezte, elmondhatta nekem, ami bántotta, én szívesen, boldogan meghallgattam. Igyekeztem neki azzal is segíteni, hogy a magam dolgaival minél kevesebbet zavarjam őt, ami nem volt könnyű, mert fiatal nőként sok problémám akadt az új környezetben – mondta portálunknak Gyökössy Endréné.
– Sok lány számára csalódás lehetett, amikor kiderült, hogy ez a jóképű, csinos fiatalember egy külföldi lányt vesz feleségül, nem pedig közülük választ társat. Emiatt nagyon örültem, hogy még nem értettem a nyelvet. Nem is bántottak, mert úgysem értettem volna, és az első időkben nem tudtam mást tenni, csak kedvesen mosolyogni.

A pap és a papné
Ahogy meglátta a svájci egyetemi előadóban, melegség járta át a szívét. „Olyan kedves papné profilja van" – fordította le magában az érzést a fiatal Gyökössy Endre, és nem tévedett. Ruck Reinhild sietve tanulta a magyar nyelvet, hogy aztán teljes odaadással szolgálhasson a gyülekezetben.
– Bár gyermekkorom óta hittem Istenben, amikor házasságot kötöttünk, az Istennel való kapcsolatom még nem volt örömteljes és boldog. Bandi tanított meg arra, hogy a hit nem csak komoly dolog, hanem lehet örülni is. Ő mondta, hogy Isten és Jézus Krisztus is boldog volt és tudott örülni, és tőle tanultam ezt az örömöt a keresztyénségben. Itt ő volt az én segítőtársam, és biztos lehettem abban, hogyha valami baj van, akkor mindketten jó helyre fordulunk.

Csípős nyelvű magyarok
– Bandi nagyon szerette a jó történeteket és a vicceket, de én nem értettem a magyar humort. Úgy éreztem, mintha egy-egy megjegyzés inkább szurkálódás volna, mit csináltam rosszul, vagy minek nem tettem eleget. De Bandi azt mondta, értsd meg, itt az emberek mások, ők akkor is tudnak nevetni, ha róluk viccelődnek, nem fáj nekik, nem bántja őket. Minket viszont a testvéreimmel együtt nagyon komolyan neveltek, ezért furcsa volt számomra ez a mentalitás. De mint segítőtárs ezt is elfogadtam, nem búsultam vagy morgolódtam, hanem igyekeztem megérteni, hogy itt Magyarországon más a vicc. Az évek múltával sokkal vidámabb lettem én is, mint fiatalasszony koromban voltam.

Életmentő szeretet
Gyökössy Endre iránti odaadó és feltétlen szeretete tette képessé Reini nénit, hogy kitartson férje mellett a második világháború és az 1956-os forradalom idején is. Egyszer azonban ez a gyöngéd szeretet is megmutatta határozott oldalát.
– Amikor Bandi veseműtéten esett át, az orvos tovább hagyta nyitva a sebét, ami elfertőződött. Ekkor még nem volt itthon penicillin. Azonnal felhívtuk a szüleimet, akik Svájcban vették meg a gyógyszert és egyik ismerősünk hozta haza, aki a repülőtársaságnál dolgozott. A gyógyszer ugyan megmentette Bandi életét, de továbbra is válságos állapotban volt, és úgy érezte, meg fog halni. Emlékszem az egyik látogatásomra, amikor arra kért, búcsúzzunk el, mert lehet, hogy ez lesz az utolsó éjszakája. Akkor nagyon kétségbeestem és ijedtségemben nagyon összeszidtam. Micsoda dolog, te idehozol engem – mondtam neki. Itt van a négy gyerekünk, mit csináljak én nélküled? A szüleim is mindent megtettek, azt gondolod, hogy Isten talán elfelejtett? Nem tudod, hogy milyen sok embernek van szüksége rád? – fakadt ki belőlem. Életemben csak egyszer beszéltem így vele, de ennek hatására összeszedte magát és javult az állapota. Miután kijött a kórházból, nem beszéltünk erről az esetről, de később egy interjúban elmondta, hogy ha akkor nem így beszélek vele, biztosan meghalt volna. Az orvosok ugyanis „morbitus"-t emlegettek előtte, mivel nem tudták, hogy ért latinul, ezért ő már a halálra készült.

Ne elsőre
Gyökössy Endre dolgozószobája szinte érintetlen, Reini néni ma is itt fogadja a látogatókat és tanítványait, akik németül tanulnak tőle. Mint mondja, mások iránti közvetlensége is sokat fejlődött férje mellett.
– Ő Istentől kapta azt az ajándékot, hogy ennyire tudta szeretni az embereket, mindenki iránt nyitott volt. Nagyon fontos volt számára, hogy sokakkal levelezett. Remekül és gyorsan tudott levelet írni, és odafigyelt arra, hogy a gyülekezeti tagokat felköszöntse a születésnapjukon. Sok jó lelkész van, aki nem tudja leküzdeni, ha valaki antipatikus számára és ezt észreveszik az emberek. Bandi viszont arra törekedett, hogy teljesen beélje magát a másik ember helyzetébe. Még ha valaki első látásra nem volt is szimpatikus neki, akkor is az volt a célja, hogy „megnyerje". Tőle tanultam én is, hogy nem mindig szabad az első benyomásra hagyatkozni, különösen egy lelkipásztornak. Nagyon sokan fordultak meg nálunk, de nem emlékszem olyanra, hogy valaki az első beszélgetés után ne jött volna vissza hozzá.

Dobó Márti
Képek: Füle Tamás
 

Gyökössy Endre és az európai pasztorálpszichológia címmel rendez emlékkonferenciát február 23-án a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara a lelkész-pszichológus születésének 100. évfordulója alkalmából. A részletes programról és a regisztrációról a konferencia honlapján olvashatnak bővebben.