Teljes világ
A gyereket legtöbbször akkor viszik pszichológushoz a szülők, ha probléma van a viselkedésével, de ez már terápia, a lelkigondozás azonban nem csupán krízisintervenció, hanem az ember lelkének, belső életének a gondozása, körülvétele gondoskodással – magyarázza a különbséget Kaszó Gyula, a Hittudományi Kar adjunktusa.
- A lelkigondozás irodalma elég szegényes, de ezen belül is fekete lyuk, vagyis semmi nem található a gyerekek lelkigondozásáról. Az egyház is leginkább pedagógiai szempontból közelíti meg a kérdést, és a lelkigondozás háttérbe szorul, pedig érdemes lenni teológiailag is megvizsgálni a témát. A gyerekek is önálló lények, akiknek lelkük van, gondolkodnak, fejlődnek és a kiteljesedésre törekszenek. A lelkigondozás út arra, hogy az ember lelke kiteljesedjen, szem előtt tartva azt, hogy mindez az Istennel való kapcsolatban bontakozik ki. A gyerek nem hiányos felnőtt, hanem önmagában is teljes világ, aki megpróbál tájékozódni az általa ismert környezetben és találkozhat Istennel is.

A szülőn át vezet az út
A szülőnek hatalmas lehetősége és felelőssége van a lelkigondozásban, de ez a feladat nem szűkíthető le kizárólag rájuk – véli Kaszó Gyula.
- Minden olyan embernek, aki gyerekekkel kapcsolatba kerül, figyelembe kell venni a gyerekek lelkivilágát, fejlettségét, gondolkodását, és hitéletét, mert van saját elképzelésük. A keresztyén felnőtt – pedagógus, hittanoktató, ifjúsági munkás – felelőssége, hogy segítse a gyerekeket Isten megismerésében.

A legnagyobbat veszik alapul
A négygyermekes édesapa úgy véli, hogy az egészséges fejlődés egyik feltétele az elfogadó szeretet, hiszen ha ezt érzi a gyerek, akkor nem csupán bent éli meg az élményeit, hanem beszél gondolatairól és nyit a külvilág felé. A gyerekeknek ugyanúgy szeretetre, párbeszédre és kapcsolatokra van szükségük, mint a felnőtteknek. Kaszó Gyula szerint az Istennel való kapcsolathoz a legkönnyebb út a szülőn keresztül vezet, mert ha a gyerek látja, hogy a szülő kapcsolatban van az Istennel, lemásolja a mintát.
- Ez fontos aspektusa a gyerekkel való foglalkozásnak. A hitünket megélve tudjuk a hit felé érzékennyé tenni őket. A gyerekek istenképe érdekesen alakul, mert azt a legnagyobbat veszik alapul, akit ismernek, vagyis a szülőt. Eleinte mindenhatónak tartják a szülőket, majd pubertáskorban tapasztalják meg, hogy nem is olyan tökéletes apa és anya, mint ahogyan képzelték. Ezért is fontos, hogy a szülők már a legelső pillanattól kezdve utaljanak túl magukon és mutassanak rá Istenre.

Érzékenységgel
A gyermekek lelkigondozása lesz a témája a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán tartandó konferenciának, amelyre hazai és külföldi előadókat is várnak május 19-én, szombaton. A szervezők célja, hogy bemutassák és teológiailag értékeljék a gyermekek lelkigondozásának elméletét és gyakorlatát. A lelkipásztorok, hittanoktatók, pedagógusok, óvodapedagógusok, mentálhigiénés szakemberek további impulzusokat kaphatnak, hogyan lehet lelkigondozói érzékenységgel viszonyulni a 8-14 éves korosztályhoz.

A konferenciáról bővebben itt olvashat.