A tömeg hármas igennel fogadta el Sepsiszentgyörgy főterén azt a kiáltványt, amelyben tiltakoznak az ellen a bírósági döntés ellen, amely visszavenné a református egyháztól a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot, az ingatlan tíz évvel ezelőtti visszaszolgáltatását végrehajtó bizottság magyar tagjait pedig börtönbüntetéssel sújtja. 

Az igazság napja
Az erdélyi magyar történelmi egyházak és politikai érdekképviseletek összefogásaként a szervező Erdélyi Református Egyházkerület „Az Igazság Napja" nevet viselő nagyszabású tiltakozó gyűlésre hívta össze az erdélyi magyarságot Sepsiszentgyörgy főterére szeptember elsejére. A Mikó-ügyként elhíresült eseménysorozat – melyről portálunk a korábbiakban is beszámolt – egyszerre volt megcsúfolása a demokráciának, a jogállamiságnak, kollektív arculcsapása az erdélyi magyar kisebbségnek, valamint újbóli kisemmizése a magyar történelmi egyházaknak.

Voltunk, vagyunk, leszünk
A tiltakozó nagygyűlésre a déli harangok hívogatták az Erdély minden sarkából, vagy éppen külföldről autóbuszokkal és személygépkocsikkal érkező több tízezer embert, valamint az előzőleg saját templomaikban egy imára összegyűlő sepsiszentgyörgyieket. A színpad előtt szinte katonás rendben gyülekeztek a palástos, reverendás református, római katolikus, unitárus és evangélikus lelkipásztorok, papok. Az emelvényen a történelmi egyházak és a politikai érdekképviseletek vezetői mellett a Székely Mikó Kollégium volt és jelenlegi diákjai foglaltak helyet, mintegy szimbolikusan kifejezve: „Voltunk, vagyunk, leszünk". A nagygyűlést Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere nyitotta meg, majd Pap Géza református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, Csűry István református püspök és Fehér Attila evangélikus főtanácsos mint a történelmi egyházak elöljárói szóltak az egybegyűltekhez. A politikai érdekképviseletek nevében előbb Tőkés László, a Erdélyi Magyar Néppárt, majd Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője beszélt a tiltakozás fontosságáról. A tiltakozó nagygyűlés végén az egybesereglettek hármas igen kiáltással fogadták el a Igazság Napja kiáltványt majd a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult a rendezvény.

Új államosítás
Már több mint kilencven esztendeje kénytelenek az egyházak folyamatos harcot vívni az értékeik megőrzése érdekében Erdélyben – mondta portálunknak az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. Kató Béla hozzátette: a kilencvenes években a restitúciós folyamat nehézkesen indult be és sok helyen a törvény kiskapuit kihasználva a hatalom is gátolta ennek életbelépését. Az egyháznak folyamatosan perelnie kellett - volt olyan időszak, amikor egy időben százötven pere volt az egyháznak jogos tulajdona visszaszerzéséért. Az egyháznak folyamatosan igazolnia kellett igazát. Amit az állam egykor egy tollvonással elvett, azt most huszonkét éven keresztül sem volt képes maradéktalanul visszaadni. A jelenlegi hatalom egyértelmű tanúbizonyságát adta annak, hogy ezt a visszaszolgáltatási folyamatot megfordítja és valamiféle új államosítást szeretne alkalmazni. Nem csak a Székely Mikó Kollégiumról szól ez a történet, hanem általában az egyházi oktatási intézmények vannak ez által veszélyben.

Nem éri meg
Kató Béla beszélt arról is, hogy a református egyház a tüntetésen kívül  más utakon is próbál érvényt szerezni igazának. Összeállítottak egy komoly dokumentációt, amely az egyház tulajdonjogát igazolja. Az összes nemzetközi egyházi szervezet és más nemzetközi testületek tudomására hozták az ügy részleteit. Abban reménykednek, hogy a nemzetközi közvélemény hatására végül rádöbben a román hatalom arra, hogy nem éri meg néhány kétesen megszerzett ingatlanért az egész ország pozitív megítélését kockáztatni. Az ügy kimenetelével kapcsolatban elmondta, bár jóllehet a buzaui bíróságon úgy tűnt, elveszett az igazság, de ezt nekünk soha sem szabad elfogadni, mert csak az az igazság veszik el, amiről önként lemondunk, amiről nem hisszük el, hogy még visszatér.

Elveszett igazság?
A restitúciós bizottség két érintett tagját, Markó Attilát és Marosán Tamást a buzaui bíróság első fokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Buzauban elveszett az igazság – mondta a Parókia portálnak Markó Attila, aki nagyon csalódott az igazságszolgáltatásban, és úgy véli, hogy a másodfokú ítéletnél már bármilyen eshetőségre számítani lehet.
– De ez az igazság valahol csak megvan, azért dolgozunk, hogy ezt visszaszerezzük, ezért gyűlt itt össze több tízezer ember, ezért viszik az ügyet a nemzetközi fórrumok elé. Mátyással nem halhatott meg az igazság, hanem éppen az a dolgunk és feladatunk, hogy az ő szellemében ezt az igazságot keressük és őrizzük. Törvényesen és jogosan jártunk el a restitúciós folyamatban , és kizártnak tartom, hogy börtönbe kelljen vonulnunk.
Az érintettek abban bíznak, hogy jogi eszközökkel és a per egyfajta monitorizálásával sikerül érvényt szerezni az igazságnak, és a másodfokú ügy tárgyalása után valóban elérkezik az igazság napja.

Politikai érdekek
A tüntetők között ott volt Sógor Csaba református lelkipásztor, európai parlamenti képviselő is, aki az összefogás jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte a rendezvény – ahogy minden közügy – sikerének a záloga az összefogás.
– Minden fronton folytatni kell a küzdelmet az igazság kiharcolásáért, mindenki tegye hozzá azt, amit tud az ügy előmozdításáért. A jogásznak, a politikusnak, a lelkésznek, a munkásembernek egyaránt megvan a szerepe és feladata ebben a folyamatban. A Mikó-ügy irányított politikai cselekvés,a mely mögött egyéb politikai érdekek húzódnak meg, de bízom benne, hogy normalizálódik a helyzet – tette hozzá.

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke úgy véli, hogy a Mikó-ügy politikai megrendelésre, titkosszolgálatok közreműködésével született az erdélyi magyarság megfélemlítése érdekében.

Ne hagyjuk!

Juhász Ábel
Fotó: Magyar Hunor