Az egyház 2006 januárjában hozta létre a Református Missziói Központot (RMK), amelyben összegyűjtötte a már régóta létező missziókat – mondta a szervezet lelkész-igazgatója, miután a novemberi zsinat nagy többséggel újraválasztotta. Magyarné Balogh Erzsébet a 2015-ös második zsinati ülés időpontjáig kapott megbízást az RMK vezetésére az egyház legfőbb döntéshozó testületétől.

A misszió mint erős csatorna
Az alapításkor az volt a cél, hogy intézményes kereteket, közös képviseletet, központi irodát kapjanak az egyes missziók.
- Az öt évvel ezelőtti első találkozás a misszióvezetőkkel meghatározó volt számomra, mert alig ismerték egymást és keveset tudtak a másik munkájáról – emlékezett vissza a kezdetekre az igazgató.
- Pedig ezek az elkülönült területek szorosan összefüggenek és rendkívül fontos, hogy erősítsék egymás szolgálatát. Egy-egy rászoruló több misszióval is kapcsolatba kerülhet, hiszen miután az iszákosmentő segített neki, tovább kísérheti a családsegítő; egy börtönből szabadultnak gyakran a hajléktalanmisszió ad támaszt, arról nem is beszélve, hogy a kórházmisszióval betegként vagy családtagként bárki találkozhat – magyarázza az Magyarné Balogh Erzsébet a kapcsolódási pontokat.
– Azokban az élethelyzetekben lehet a misszió erős csatornája az evangélium közvetítésének, amikor egyáltalán nem biztos, hogy felkeresi valaki az egyházat – fűzi hozzá.

Embermentés
- A társadalmi missziók legfontosabb feladatának azt tartom, hogy a gyülekezetekkel összefogva közösséget vállaljanak az embermentés szolgálatában. A feltámadott, élő és cselekvő Jézus eljövendő Úr, és ennek bizonyossága bátorít a kitartó cselekvésre, összefogásra, önkéntes odaszánásra. A gyülekezetekben nincsenek szakemberek arra, hogy speciális esetekkel foglalkozzanak: függőségben lévőkkel, börtönből szabadultakkal, vakokkal, siketekkel. Ha viszont tudják, hogy van erre szakmisszió, és onnan segítséget kaphatnak, akkor nem kell szomorúan tudomásul venniük, hogy vannak ugyan segítségre szorulók, de nem tudják őket elérni. Ezért is fontos a szoros kapcsolattartás, ám ebben még sokat kell fejlődnünk – mondja Magyarné Balogh Erzsébet.

Lelkipásztorok és szakmissziók
Az igazgató másik fontos célként arról beszél, hogy a lelkészképzés öt éve alatt, illetve a továbbképzésben is helyet kell, hogy kapjanak a szakmissziós területek.
– Elengedhetetlennek tartom, hogy lelkészek is dolgozzanak a szakmissziókban, nemcsak a szakirányú végzettséggel rendelkező, nem lelkész munkatársak. Gyülekezeti lelkészi szolgálatomban sokszor találkoztam függőségben lévőkkel és szerettem volna, ha befogadjuk őket. Tapasztalatom szerint, ha a lelkipásztor kezdeményező ebben, akkor segíthet abban, hogy ne rekedjenek a templomkapun kívül a rászorulók.

Intézményes, mégis személyes
- Az RMK-nak abban is rejlik az ereje, hogy bár intézmény, az egyes emberek életében mégsem így jelenik meg, hanem valódi, személyes, emberi kapcsolatként; az intézményes jelleg pedig a különböző szerződéseknél, megállapodásoknál elengedhetetlen – mondja a szervezet vezetője. Magyarné Balogh Erzsébet fontosnak tartja, hogy ne csak itthon, hanem a határon túli magyar missziókkal is közös és konkrét cselekvési terveket dolgozzanak ki. A Kárpát-medencei konferenciákat már öt éve szervezik, és itt is bebizonyosodott, hogy nemcsak a négy magyarországi, hanem kilenc egyházkerületben kell gondolkodni.

RMK-sajtó