Jézus keresztre feszítése

Amikor arra a helyre értek, amelyet Golgotának, azaz Koponya-helynek neveznek, epével kevert bort adtak neki inni. De amikor megízlelte, nem volt hajlandó meginni. Miután megfeszítették, sorsvetéssel megosztoztak ruháin; azután leültek ott, és őrizték. Vele együtt feszítettek keresztre két rablót is, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.

Máté 27,33-36,38 

 

Krisztus megfeszíttetéséről

Golgotára érkezett
Keresztje terhével,
Ott megint összeesett.
Mesterkélt részvéttel,
Ecetes epével
Kínálták meg az Urat.
De ő inni nem akart,
Eltolta kezével.

A képmutató jóság
Azzal csak tetszeleg,
Hogy úgy mutatja magát,
Miként a szeretet.
Pedig epés ecet!
Ily keserű itallal
Ne gúnyolódj Uraddal,
Ne tedd meg vele ezt!

Uram! Most megköszönöm
Szíved nagy jóságát.
Megláttad, Üdvözítőm
A lelkem sok baját.
A keserű pohárt
Te megosztod énvelem,
Így könnyebben viselem
Életem bánatát.

Jézust levetkőztették
Izrael fiai
Keresztre feszítették
Szörnyűk a kínjai.
Kezei, lábai
Vérzenek a sebektől
A kemény vas-szögektől
Széttörnek csontjai.

Latrok közé kötötték
Az irgalom Urát
És ezzel betöltötték
Az Írás jóslatát:
Az Úr hű szolgáját
Kit örök irgalmából
Küldött a mennyországból,
Latornak számlálják.

Ádám van most eszemben
Ott áll meztelenül
A csodás Éden-kertben
Bús szerencsétlenül:
Mert büntetésül
Elvesztette nyugalmát
S mardosó bűnbánatát
Hagyta örökségül.

Jézus is ártatlanul
Keresztfán szenvedett
Ahová hálátlanul
Vitte a gyűlölet.
Ezt az örökséget
Hagyta a föld fiára
A menny örök Királya:
A győztes életet!

Jézusom! Most szótlanul
Kezedre meredek,
Melyet irgalmatlanul
Átvernek a szegek.
A piros vércseppek
Lelkem békességéért
Örök üdvösségemért
Sorra leperegnek.

Eltévelyedésemért
Megszenvedett lábad
Ezért az áldozatért
Fogadd el hálámat.
Mert Te drága árat
Fizettél, hogy a lábom
Szentelt élet útjában
Biztonsággal járhat.

Arra vágyom: testemet
Veled feszítsék meg.
Halld esedezésemet
Mellyel egyet kérek:
–Ezt Te jól megérted–
Erősíts, hogy erőmmel
És nagy lelki örömmel
Szolgáljalak téged.

A megtérő latorral
Már e földön sokan
Imádó hódolattal
Vallották boldogan
Én áldott jó Uram:
A mennyből értem jöttél
És a kereszten lettél
Örök bizodalmam.

Amíg e földön élek,
Rólad emlékezem,
Benned hiszek, remélek,
Téged áld a lelkem.
Rólad, én Mesterem
Ragaszkodó hűséggel
Szívem szeretetével
E vallomást teszem:

Megváltóm a bűnömet
A véres kereszten
Eltörölte s üdvömet
Megszerezte nekem.
Mit sem kételkedem.
Halálomig építek
Atya, Fiú, Szentlélek
Istenemre. Ámen 


 

Passió-énekek
Elmélkedések Krisztus Urunk szenvedése felett
Írta: Hallgrímur Pétrusson
Fordította: Ordass Lajos 
Kép: Füle Tamás