Hogyan lehet az ifjúságot bevonni a közegyházi ügyekbe – ezen ötletelnek ifjúsági szervezetek és referensek, a zsinati ifjúsági iroda kezdeményezésére. A Zsinati Ifjúsági Fórum tárgyalópartnerként számít a fiatalokra. Azt szeretnék megtudni, mitől éreznék a fiatalok is a magukénak az egyházat.

- A kommunikáció első lépéseiben internetes fórumokon keressük a kapcsolatot a fiatalokkal, majd áprilisban személyesen találkozásra és egyeztetésre is lehetőség nyílik – mondta Szontágh Szabolcs a Magyarországi Református Egyház Zsinat Ifjúsági Irodájának vezetője.

- Új társadalmi helyzetben vagyunk, amelyben nincsenek meg azok a hívások, ami miatt egy fiatal templomlátogatóvá vagy egyháztaggá válhatna. Ma valamiért az egyház üzenete nem képes vonzani fiatalokat. Más rétegek, idősebbek sokkal könnyebben betagozódtak vagy betagozódhatnak a gyülekezeteinkbe. Az ő életükben az egyház egészen más szerepet foglal el, mint a fiataloknak. Ráadásul miközben az ifjak körül a csapból is az folyik, hogy buli az élet, és rengeteg lehetőség adódik „partizni és lógni", igazi közösségeik még sincsenek. Mondjuk olyan közösség, ahol „megfelelő" barátokat, illetve akár párt találhatnának – véli a református lelkipásztor.

- Egy skóciai tanulmányúton láttunk jó mintát, ötleteket, és úgy gondoltuk, ennek alapján mi is megpróbálhatjuk az ifjúságot aktivizálni. Jó lenne arról beszélgetni, hogy a magyar református egyház ifjúsága kikből áll, milyenek is ezek a fiatalok, mit akarnak? Valós képet kell látni róluk, ennek megfelelően a különböző helyi vagy nagyobb szervezéseket egy egységes mederbe lehet terelni. Ennek a részleteit próbáljuk most kidolgozni és alkalmazni a saját országunk és egyházunk kontextusában.

Az egyeztetés végkifejlete egy ifjúsági zsinat lesz, amikor a fiatalok kérdései és problémái kerülnek az egyházfőink elé - folytatta Szontágh Szabolcs. A lelkipásztor szerint nyitott lesz a zsinat az ügyre.

- Mindig elhangzik a zsinaton, hogy mennyire fontos az ifjúság ügye. Ilyen módon most megtaláljuk az ifjúság számára fontos kérdéseket és problémákat és feldobjuk a labdát, hogy vajon tenni is akarunk-e értük. Nagyon sok jó és elhívott lelkészünk van, aki sokat tesz a fiatalokért. Vannak is fiatalok. De sok esetben a szervezéseink és a tenni akarásunk nem egyezik azzal, amit a fiataljaink szeretnének. Az első lépés, hogy megkeressük ezeket a témákat, a második lépcsőfok lesz majd az, amikor megvizsgáljuk, hogy mit tudunk tenni értük. Ez hosszabb távú munkálkodás és párbeszéd. A Zsinati Ifjúsági Fórum, amin most dolgozunk, az első lépése ennek a párbeszédnek. Hogy ez hova vezet, egyáltalán eljutunk-e egy ifjúsági zsinat megrendezéséig, az a résztvevő érdeklődő fiataloktól függ. Illetve rajtunk, szervezőkönis  áll annyiban, hogy megértessük: nem csak a szlogenek szintjén vagyunk velük, hanem tényleg tenni akarunk. Úgy érzem, ezt nehéz lesz nekik elhinni. De ha sikerülne, akkorolyan aktivitás indul be a fiatalok részéről, ami egy pillére lehet a jövő egyházának.

A zsinat ifjúsági irodájának vezetőjével Pete Violetta beszélgetett.

Jövőképbizottság

Létrejött a Magyarországi Református Egyház jövőképbizottsága, amely abban segíti az egyházat, hogy a küldetését minél hatékonyabb formában tudja megvalósítani, és üzenetével el tudja érni a különböző társadalmi rétegeket - mondta Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek adott interjújában.

A püspök kitért arra, hogy a testületben református kötődésű, de nem zsinati tagok tevékenykednek, akik közgazdászok, jogászok, illetve vállalkozók, és tanácsokkal látják el az egyház törvényhozó testületét, a zsinatot.

Bölcskei Gusztáv a felvetődő kérdések közé sorolta azt, hogy "kell-e változtatni a szerkezeti felépítésen, a zsinat munkastílusán, az egyházi tisztségviselőket megválasztó rendszeren", és hogyan lehet a testületi munkát hatékonyabbá tenni két zsinati ülés között.

A bizottság hatástanulmányokat készítve javaslatokat dolgoz majd ki ezekről a kérdésekről a zsinatnak, amely határoz az egyes problémák megoldásáról. A cél az, hogy a 2014-ig tartó zsinati ciklus végére konkrét elképzelések szülessenek a megoldásokat illetően - jegyezte meg a zsinat lelkészi elnöke.

Konkrét példaként hozta fel a gyülekezetek létszámcsökkenését, a gyülekezeti struktúra fenntarthatóságát. Egy falu elnéptelenedése következtében ugyanis a református közösség is megfogyatkozik, s nem tud fenntartani egy templomot, ezáltal nem felel meg az önálló gyülekezet kritériumának, ám emiatt "nem szabad őket magukra hagyni".

Bölcskei Gusztáv rámutatott arra: azt is külön meg kell vizsgálni, hogy az aprófalvakban lévő sorvadó gyülekezeteik mellett az ezzel egy időben fejlődő intézményrendszert miként tudják a későbbiekben fenntartani.

Mint mondta, tisztázandó az egyházfinanszírozás kérdése is, amely viszont "nem csak belső egyházi kérdés". Véleménye szerint ezen a rendszeren "változtatni szükséges", ezt mutatta a személyi jövedelemadó egy százaléka felajánlásának tendenciája is; annak során hiába ajánlották fel a tavalyinál többen erre a célra az adójuk meghatározott összegét, végeredményben kevesebbet kapott az egyház - tette hozzá a református püspök.

Azokra a megjegyzésekre reagálva, melyek szerint "milyen sok pénzt kap az egyház az államtól", Bölcskei Gusztáv közölte: a legutóbb hozzávetőleg egymilliárd forintot ajánlottak fel nekik a hívek az adójuk egy százalékaként, de nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék címén 700-800 millió forintot fizetnek be évente az állami költségvetésbe.