Rendkívül igényes kiállítású mű megjelenése kíséri a 
Kálvin hagyománya - Református kulturális örökség a Duna mentén című kiállítást.
A 470 oldalas, keménykötésű kiadvány tartalmazza a kiállítás anyagának teljes katalógusátés a témához kapcsolódó tanulmányokat.

A kötet a Budapesti Történeti Múzeum és a Dunamelléki Református Egyházkerület együttműködésével készült.

ELŐSZÓ

Egy kiállítás tárgyai és az azokat leíró katalógus - legyenek bár a leírások még oly pontosak és részletesek - egy jelenségkör elemeinek pontszerűségükben statikusan való ábrázolását adják. Ahhoz azonban, hogy az ezek közti összefüggések érthetőekké, a pontszerüségeket létrehozó folyamatok is világosabbá váljanak, már az ezeket az összefüggéseket és folyamatokat feltáró tanulmányokra van szükség. Ezért néhány évtizede itthon is, külföldön is szokásossá vált, hogy a jelentős, szélesebb kérdéskört vagy jelentős korszakot bemutató kiállítások katalógusai egyúttal az illető kérdést vagy korszakot sokoldalúan megvilágító, a tudomány akkori állását összefoglaló, előbbre vivő, esetleg éppen ezáltal a hiányokra, elvégzendő feladatokra is rávilágító tanulmányokat is tartalmaznak. Így született ez a katalógus is. 

Kálvin hagyománya. Református kulturális örökség a Duna mentén: ez a kiállítás tárgyköre. Ennyiben párja a debreceni, szélesebb ölelésü kiállításnak, de egy szűkebb területre, a Dunamellékre összpontosít, amely területnek a fejlődése a török hódoltság révén szükségképp másképp alakult, mint a csak részben vagy egyáltalán nem hódoltsági területté vált többi egyházkerületé. A "Duna mentén" kifejezésnek azonban tágabb értelme is van, s a kiállítás és a tanulmányok erre a tágabb értelemre is gondolnak (az egyik egészen a Kalotaszegig elmenően), hiszen a Dunamelléki Egyházkerület szerves része a magyar reformátusság egészének, s azzal, mint mindjárt az első tanulmány is hangsúlyozza, állandóan kapcsolatban volt is, van is. 
A tanulmányok a Duna menti reformátusság helyzetét vizsgálják a változó korokban. Először is abból szempontból, hogy mit jelentett itt a kálvinizmus fogalma a változó korok számára, azután az itteni reformátusság története szempontjából, a müvelődés, közelebbről is az irodalmi müvelődés és az iskolaügy szempontjából, továbbá, hogy milyen volt a reformátusság helyzete a társadalomban (ellenreformáció, liberalizmus, patrónusok egyfelől, karitatív tevékenység másfelől), milyen volt viszonya a müvészetekhez (templomépítészet, zene), s egy különösen elgondolkodtató tanulmány bizonyos statisztikai adatokról is szól. Elgondolkodtató, mert bár a statisztikai adatok a múltról, ha nem is a régmúltról szólnak, de a jövő kérdését vetik fel: a lakóhely szerinti változásokból (városba költözés) adódó következmények megfontolását a missziói stratégia szempontjából. 

A kiállítás gazdag, nagy gonddal összeválogatott, hozzáértéssel leírt és megmagyarázott anyaga, a tulajdonképpeni katalógus, és a tanulmányok azonban nemcsak a legutóbbi kérdést vetik fel, hanem továbbiakat is. Csak egyet, de a legalapvetőbbet említem: hogyan viszonylik az, amit Magyarországon a változó századok folyamán kálvinizmusnak tartottak, magának Kálvinnak a tanításaihoz hittani, egyházszervezeti, egyházi köztudatbeli stb. vonatkozásban? Ha a kiállítás, a katalógus és annak tanulmányai ezen elgondolkoztatják nemcsak a teológia vagy az egyházjog hivatásos müvelőit, hanem általában az egyháztagokat is, akik kálvinistának vallják magukat, sőt arra indítják őket, hogy Kálvint magát is olvassák, tanításait megismerjék, már nem volt hiábavaló azok fáradozása, akik a kiállítást, és annak katalógusát létrehozták. 

Ritoók Zsigmond professzor, akadémikus

A Budapesti Történeti Múzeum és a Régészeti és Művészettörténeti Társulat tisztelettel meghívja 2010. február 1-jén, 14 órára a 
Kálvin hagyománya - Református kulturális örökség a Duna mentén
című kiállítási katalógus könyvbemutatójára.

A kötetet bemutatja: 
Békési Sándor 
A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja 
és Marosi Ernő professzor, akadémikus 
MTA Művészettörténeti Kutatóintézet 

A bemutatót követően a kiállításon, több csoportban tartanak szakvezetést a kurátorok: Farbaky Péter, Fogarasi Zsuzsa, Kiss Erika, Kiss Réka, Millisits Máté, Szacsvay Eva 

A katalógus a könyvbemutatón megvásárolható. 

Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum
1014 Budapest Szent György tér 2. 
Budavári Palota "E" épület Barokk Csarnok
Információ: 487-8871