4200 versenyző, 165 nemzet képviseletében méri össze tudását a ma kezdődő XIV. nyári paralimpiai játékokon, Londonban. Magyarországot 9 sportágban 33 sportoló képviseli. Érdekeltek vagyunk kerekesszékes vívásban és teniszben éppúgy, mint cselgáncsban és úszásban. Utóbbi számban indul a legtöbb magyar, összesen tízen. Az úszócsapat a világverseny előtt két héttel Hódmezővásárhelyen tartott edzőtábort, ahol a csapat egyik meghatározó tagjával, Engelhardt Katalinnal beszélgettünk. Az aranyérmes sportolónőnek a londoni olimpiája lesz a hatodik. Ha hazaér, mihamarabb szeretne megkeresztelkedni.

Zavarban
Töredelmesen bevallom az olvasónak, némi szorongással léptem be a hódmezővásárhelyi hotel bejáratán, ahol a felkészülési idő alatt az úszók laktak. Emberi esendőségemen túl nyomott a szakmai teher is: az előzetes egyeztetések alapján Engelhardt Katalin csak úgy vállalta az interjút, ha abból nem bulváros, sablonos, a paralimpikonokat lesajnáló anyag készül majd. Mire összegeztem magamban, hogy mit is szeretnék kérdezni, már ott álltam Katáék szobájában, ahol ő és úszótársai kedélyesen fogadtak, hellyel és kávéval kínáltak. Az első pillanattól úgy éreztem, mintha ezer éve ismernénk egymást. Katával beszélgetni kezdtünk az életéről, így szó esett a sportról, az edzőkről, az olimpiákról, sikerekről és nehézségekről, háláról, Istenről és az édesanyjáról is.
Ahogy utóbbira terelődik a szó, a sportoló elérzékenyül, hiszen még nincs két hónapja, hogy édesanyja elment. Kata felidézi, hogy több olyan versenye volt, ahol felkészülése alapján „nem kellett volna" azt a teljesítményt hoznia, amit végül sikerült a döntő pillanatban produkálnia.
– Úgy éreztem, Isten segített abban, hogy ilyenkor elérjem az eredményeket. Bárki megkérdezett a verseny után, mindig azt mondtam, hogy ezt a jó Istennek és az anyukámnak köszönhetem.
A haláleset óta összezuhant az úszónő élete, még abban is elbizonytalanodott, hogy nekivágjon az ötkarikás versenynek.
– Nem igazán akarok sem élni, sem kimenni az olimpiára. Hatalmas veszteség ez nekem. Úgy érzem, nem igazságos ez az élettől. Sok düh is van még bennem.
Kata azt mondja, teljesen össze van zavarodva, néha megkérdezi magától, hogy mit is keres itt, az edzőtáborban, néha pedig azt érzi, mégis a helyén van.
– Azon is csodálkozom, hogy most veled beszélgetek mindezekről!

Itt az idő: megkeresztelkedek
A gyakorlott sportoló visszaemlékezik, hogy pályafutásának volt egy olyan szakasza, amikor rutinosan versenyzett.
– Ekkor úgy éreztem, hogy én irányítok – mondja. Akkor magabiztos volt, de most majdhogynem félelemmel lép oda a medencéhez.
Életének ez a nehéz szakasza erősítette meg benne az érzést, hogy szeretne megkeresztelkedni. Gyermekként erre nem volt lehetősége, az előző rendszerben édesapja rendőr volt. Felnőttként – ahogy fogalmaz – évek óta tologatja maga előtt a kérdést. Úgy gondolta ráér még, van ideje, hosszú az élet. Aztán rádöbbent: „nincs olyan, hogy később, itt az idő." Szerinte minden ember életében vannak olyan dolgok, amiről tudja, hogy előbb vagy utóbb meg foga tenni, de nem sürgeti azt.
– Ha az élet elénk hozza, igent fogunk rá mondani, de nem tennénk érte semmit – fogalmaz, aztán hozzáteszi: édesanyja halála rádöbbentette, nem biztos, hogy mindig „van még idő mindenre". Azóta határozottan él benne a régóta gyökerező elhatározás: meg fog keresztelkedni.
– Nekem a reformátusok a legszimpatikusabbak – feleli az úszónő arra a kérdésemre, hogy miért éppen a kálvinistákhoz szeretne tartozni. Hozzáteszi: nagynénje és unokatestvére véleményét is kikérte, ők is ebbe az irányba terelgették, érthető módon, hiszen mindkettőjük gyakorló református.

Lelki zűrzavarral az olimpiára
Arról is kérdezem Katát, hogyan készül a paralimpiára az edzéseken túl. Azt mondja, ha négy évvel ezelőtt kérdezem ezt tőle, precíz, összeszedett folyamatról tudna mesélni. Most azonban tologatta maga előtt a feladatot, hogy szembe kell néznie az verseny terhével. Ő is – mint sokan mások – azt a szemléletet képviselik, hogy „amire nem gondolok, az nincs is".
Kata elárulja, ahogy az olimpia záróünnepségét nézték úszótársaival, áthasított bennük az érzés, hogy egy hónap múlva már ők is túl lesznek a záróünnepségen.
– Belül ürességet éreztem, és azt szerettem volna, ha lenne még két hónap, hogy fel tudjak készülni lelkileg is. Azóta tudatosan elkezdtem futni magam után, mert foglalkoznom kell ezzel a kérdéssel. Anyukám halála óta kavarognak a dolgok bennem, nem tudom, mire leszek képes, hogy tudok majd fejben teljesen ott lenni. Fizikálisan mindent megtettem, de lelki oldalon zűrzavar van bennem. Számomra is új helyzet, hogy ilyen lelki háttérrel utazom el az olimpiára. Fontos, hogy legyen pár órám az edzőtábor után, hogy átgondoljam a dolgaimat, hogy úgy készüljek fel, hogy eredménye is legyen.
– Félsz így elutazni? – szögezem Katának a kérdést. Határozottan, magabiztosan mondja, hogy mindezek ellenére nincs benne félelem a paralimpiával kapcsolatban.

Egyenes, de rögös út
Engelhardt Katalin jelenleg az ötödik helyen áll az aktuális világranglistán, fő száma az 50 méteres pillangóúszás. Ezen kívül még négy számban indul, ezek a 200 vegyes, a 100 mell, a 100 gyors és az 50 gyors. Szeretne legalább három-négy döntőbe bekerülni és ott, az első hat hely valamelyikén végezni, a lehető legjobban úszni.
– Mindez Londonban fog eldőlni, sok mindentől függ a végeredmény. Az a nyolc ember, aki a döntőbe jut, ugyanúgy felkészült, mint én.
Kata hozzáteszi: nüanszokon, akár egy benyúláson is múlhat egy-egy érem vagy helyezés sorsa. A tapasztalat azonban a magyar úszónő malmára hajtja a vizet, hiszen öt olimpia, valamint számos országos és világverseny van már mögötte. Tizennyolc éve versenyúszó. Hat éves kora óta úszik, gyerekkorában a Mozgásjavító Általános Iskolába is járt Budapesten, a Mexikói útra. Itt tanult meg úszni, itt vált élete meghatározó részévé a sport, és itt mondták neki először, hogy tehetséges. Innen – ahogy fogalmaz – egyenes, de rögös út vezetett a sikerekig.

A medencében és a startkövön
Beszélgetésünk után elbúcsúzom, hagyom Katát egy kicsit regenerálódni. Az interjút a pihenőidejéből szorította ki, edzői, akik pályafutását egyengetik, azt hiszem, nem nézték ezt jó szemmel. Persze érthető, hiszen kellő pihentség kell ahhoz, hogy a versenyző hozni tudja a tőle elvárható eredményeket. Katának megígérem, megnézem az edzésüket. Egy óra múlva már az uszodában találkozunk. Folyik a felkészülés, az egész magyar paralimpiai úszócsapat a vízben van. Kata épp pillangóúszásban szeli át a hódmezővásárhelyi medencét.
Kicsit később a rajtot gyakorolják, felváltva. Katára kerül a sor, az edzője tanácsokkal látja el, mestere, Szabó Álmos azt mondja, csak úgy fejezheti be az edzést, ha ugrik egy igazán jót. Az úszónő elrugaszkodik a startkőről, tökéleteset rajtol, edzője megdicséri. Jöhet a megérdemelt pihenés – aztán a paralimpia.

Hegedűs Márk

Képek: Kalocsai Richárd

Engelhardt Katalin paralimpiai érmei:

1992, Barcelona, 50 m pillangó – ezüstérem
1996, Atlanta, 4x50 m vegyes úszás – aranyérem
1996, Atlanta, 50 m pillangó – bronzérem
1996, Atlanta, 200 m vegyes úszás – bronzérem
2000, Sydney, 50 m pillangó – bronzérem
2004, Athén, 50 m pillangó – bronzérem

Ekkor szurkolhatunk Engelhardt Katalinnak:

50 m gyors, előfutam: augusztus 30., 11:32, döntő: 20:14,
200 m vegyes, előfutam: augusztus 31., 11:33, döntő: 20:09,
100 m mell, előfutam: szeptember 4., 10:48, döntő: 19:16,
50 m pillangó, előfutam: szeptember 7., 11:08, döntő: 19:16,
100 m gyors, előfutam: szeptember 8., 10:30, döntő: 18:41.

__

A Paralimpiát élőben nem sugározza a közszolgálati média. Összefoglalókat az M1-en, délelőtt általában 11 óra körül, míg az M2-n (általában) 21:20-tól, hétvégén 20:10-től láthatunk majd. A Magyar Televízió kettes csatornáján futó műsor élőben jelentkezik majd Londonból, általában egy-egy vendég szereplésével. A Kossuth Rádió napi sportadásaiban (hétköznap 19:05–19:25 és 22:20–22:30, hétvégén 17:50–18:00, 19:05–19:30, 22:20–22:30), valamint a Krónikában számol be a paralimpiáról.
Élőben – angol vagy spanyol kommentárral – a paralympic.org honlapon, 5 csatornán keresztül lehet követni az ötkarikás játékok eseményeit.
Magyar nyelvű paralimpiai anyagokért érdemes még figyelni a DigiSport adásait is. A sportcsatorna saját stábbal van jelen Londonban