A baranya megyei faluban harminc református él, köztük több gyerek. Egyházfenntartói járulékot még tízen sem fizetnek – mondta érdeklődésünkre Kovács János lelkipásztor. A faluban havonta egy istentiszteletet tartanak.

A község közepén álló templom 1793-ban épült, késő barokk stílusban, majd hajóját 1834-ben északi irányban megtoldották, emiatt két kórusa van, és a mennyezet fakazettái is két korszakból valók: a régiek 1795-ből, az újabbak 1835-ből valók - olvasható a vendégváró oldalán.

A teljes mennyezetet beborítják a festett kazetták, közülük kilenc sorban hat-hat kazetta készült nem sokkal az építés után. Ezek alapszíne átlós kompozícióban váltósorosan: fehér, bordó, kék, sötétkék. A mintákat markánskontúrokkal, erős színnel rajzolták. A bővítést követően tizenkét sorban hat-hat kazetta került fel a mennyezetre, mindegyiken más virág-, helyenként madárdíszítés látható.

A kórósi templom felújítására azért van szükség, mert a templom beázik, veszélyessé vált, és látogatni már csak az év végéig lehet. Magyarországon nagyon kevés, a kórósihoz hasonló egységes és eredeti állapotában megőrzött templom található, értéke ebben is megmutatkozik – tette hozzá a lelkipásztor.

Az 1793-ban épült templomot 36 évvel ezelőtt újította fel az Országos Műemléki Felügyelőség, de állaga azóta megromlott. A gyülekezet a közelmúltban pályázott a tető megújítására, erre a célra valamivel több mint 963 ezer forintot kaptak, ami egy hónapja érkezett meg. Tavaly jótékonysági koncertet is tartottak a Pécs Kertvárosi Református templomban, ebből 350 ezer forint adomány gyűlt össze – mondta Kovács János.

Az önkormányzat is pályázott a templom megújítására, és 14 millió forintos költségvetési támogatást kapnak. A templomot három ütemben újítják fel, az első szakaszban új tetőszerkezetet kap az épület. A rekonstrukció ezen a héten kezdődik és várhatóan szeptember végén fejeződik be.

Korábban Gotthár László, a helyi önkormányzat közmunkaszervezője azt mondta a távirati irodának, hogy az épület teljes megújulásához 65 millió forintra lenne szükség, ami 15 millióval több egy templom átlagos felújítási költségénél. Hozzátette azt is, hogy a kórósi templom építésekor a közép-európai templomi építészet legdrágább darabja volt. Festett famennyezetével olyan magyar népművességet mutat be, amelyre az Ormánságon kívül a Felső-Tisza vidékén, Kaposvár környékén és Erdélyben van példa.

Fekete Zsuzsa