Születésének századik évfordulóján Benda Kálmánra emlékeztek a Dunamelléki Református Egyházkerület székházában november 27-én, szerdán. A Széchenyi-díjas történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja jelentős könyvállománnyal rendelkezett, a kutatómunkában hasznosított magánkönyvtára csaknem három éve került a budapesti Ráday Gyűjtemény birtokába.

- Ez a gyűjtemény Benda Kálmán saját könyvtára volt, amelyet a család a Ráday Gyűjteménynek adományozott. Manapság nem annyira ismert, hogy a régebbi időkben a tudományos kutatók otthonukban is felhalmoztak egy saját könyvtárat, ami nem tévesztendő össze azzal a családi könyvtárral, amelyben a szépirodalmi művek is helyet kaptak. Benda Kálmán tudósi magánkönyvtárában történettudományi szakkönyvek, kézikönyvek, monográfiák, tanulmányok, különlenyomatok és folyóiratok találhatók, amelyek néhány alapvető lexikont leszámítva nem általában a magyar történelmet fedik le, hanem az ő kutatási területét. Benda Kálmán elsősorban a Bocskai-felkeléssel, a Rákóczi-szabadságharccal, a török hódoltsággal, a magyar jakobinus mozgalommal, valamint a 18. századi politikával és művelődéstörténettel foglalkozott, ezekből a korszakokból nagyon gazdag, hatezer kötetes könyvtári állományt hozott létre - ismertette Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény jelenlegi igazgatója.

Tiltólistán, mégis aktívan
Mint mondta, Benda Kálmán szenvedélyesen szeretett tanítani (a róla elnevezett pedagógusdíjat a dunamelléki egyházkerület nemrégiben adta át a szakmájukban kiemelkedő pedagógusoknak - a szerk.)
- A történelem úgy alakult, hogy valahányszor pedagógusi pályája kezdődött volna, jött egy olyan fordulat, ami ezt lehetetlenné tette. Benda Kálmán 1913-ban született, az életét derékba kapta a második világháború, aztán az 1948-as fordulattal és átrendeződéssel nem kívánatos személlyé vált. Állását elveszítette, az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemről és a mai Történettudományi Intézet elődjének számító kutatóintézetből is el kellett mennie. Ezután nagyon sokáig szerepelt azon a láthatatlan tilalomlistán, amelynek következtében nem kaphatott publikálási, valamint megszólalási lehetőséget a médiában. A hatvanas évek második felében kezdett enyhülni ez a helyzet, ám a katedrára akkor sem engedték vissza. Ő azonban megtalálta a lehetőségeket, élesztgette a népfőiskola hagyományát, előadásokat vállalt az ország különböző pontjain, eldugott kis falvak művelődési házain át a rádió ismeretterjesztő műsoraiig. A hetvenes években már nagyon sok ismeretterjesztő típusú felkérést vállalt. Csak élete végén kerülhetett vissza formálisan is az oktatásba, amit ő továbbra is nagyon szeretett és fontosnak tartott. Az volt a véleménye, hogy teljesen mindegy, hogy tudós történészek milyen elvont kérdéseken vitatkoznak egymás között, a lényeg az, hogy a köztudatban mi rögzül, illetve mi határozza meg a közgondolkodást.

Pezsgő szellemi élet
Nem véletlen, hogy Benda Kálmán hagyatékkönyvtára a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményéhez került. A tudós kutató életében fontos szerepet töltött be az intézmény, ő maga elhivatottan tett erőfeszítéseket azért, hogy a gyűjteményhez méltó tárgyi feltételeket és színvonalas szellemi légkört teremtsen.
- Benda Kálmán kétszer dolgozott a Ráday Gyűjteményben, először 1953 és 57 között levéltárosként, majd 1980-tól haláláig a Gyűjtemény igazgatójaként. Az első korszakot az jellemzi, hogy akkor Pap László - aki akkor nemcsak a teológia dékánja volt, hanem a Ráday Könyvtár igazgatója is - kifejezetten figyelt arra, hogy olyan embereket hívjon és alkalmazzon, akik kiszorultak az egyetemekről és a kutatóintézményekből. Rájuk bízta azt a feladatot, hogy hozzák létre a könyvtár professzionális levéltári részlegét, a könyvtárat pedig rendezzék át a megörökölt állapothoz képest. Meg is találta a megfelelő embereket, nagyon jó csapat jött össze, óriási munkát végeztek, pezsgő szellemi életet folytattak, publikáltak, megjelent az első évkönyv. Benda Kálmán a Ráday Levéltár létrehozásával, rendezésével és a kutatószolgálattal foglalkozott. Második korszaka Tóth Károly püspökségéhez kötődik. Miután az előző gyűjteményigazgató nyugdíjba vonult, a feladatkör betöltésére Tóth Károly Benda Kálmánt választotta, hiszen tudta, hogy egyszer már színvonalas munkát végzett itt. Benda Kálmán akkoriban már nyugdíjas volt, ennek ellenére alkalmasnak bizonyult a feladatra, hiszen egészen 1994-ben bekövetkezett haláláig fiatalokat megszégyenítően aktív, agilis, a jövőre koncentráló szemléletű ember volt. Gyűjteményigazgatói korszaka alatt zajlott a könyvtárnak és a levéltárnak otthont adó épülettömb átépítése, így megnövekedett a rendelkezésre álló terület. Teázással egybekötött felolvasóesteket szervezett, és ekkoriban alapította meg a budapesti Biblia Múzeumot, valamint a kecskeméti Egyházművészeti Múzeumot is.

Családtörténetek és helytörténeti gyűjtemény
Benda Kálmán egykori könyvtárában sok olyan kötet megtalálható, amely keveseknek van birtokában - mondta megnyitó beszédében Bogárdi Szabó István.
A dunamelléki püspök úgy fogalmazott, tudatosan és szisztematikusan válogatott gyűjteményről van szó, amely egykori tulajdonosa szellemi kvalitásait méltatja, hiszen a kutató nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekedett.
- Abból, ha valaki többezer könyvvel körülveszi magát, legfeljebb csak azt lehet megtudni, hogy tehetős ember volt. De hogy Benda Kálmán mit tartott fontosnak megtartani és mit forgatott rendszeresen, az már egy hosszú, elmélyült, tudományos munka és szelekció eredménye.

A Benda Kálmán Könyvtár magyar és idegen nyelvű irodalmat egyaránt tartalmaz, jellegzetes darabjai közé tartoznak a nemesi családok monográfiái és a magyar településekre vonatkozó szakirodalmak. Az állomány különálló gyűjteményt alkot a Ráday Könyvtárban, így darabjai nem kölcsönözhetők, hanem helyben tanulmányozhatók.

Jakus Ágnes

Képek: Füle Tamás