Apostagi Zoltán:
Krisztusba öltözve

Tolle, lege! Tolle, lege!
Augustinus: Conf. VIII/XII/29

Nyöszörögtem és szűköltem
Vergődtem, mint az életéért
Küzdő kétségbeesett állat
Amely lopott, de hurokra talált
Már nem én voltam, csak egy lény
Amely a puszta létért könyörög
Már nem én voltam, csak egy
Fájdalmában fetrengő lény
Akiben a szavak megbomlottak
Megemésztő túlvilági robbanással
És nem maradt más, csak
A letisztult, szentséges-remegő félelem
De halálos vergődésemre
Angyali énekkel feleltél
Tolle, lege, Tolle, lege
Vedd és olvasd, Vedd és olvasd
És fölnyitottad a Könyvet
Mint egy beteg, letapadt szemhéjat
Melyben már én is ott voltam
A Krisztusba pólyált újszülött

A szerző nyugdíjas tűzoltószázados, a vele készült interjút itt olvashatja.