A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér átépítése miatt évekig nem működhetett kápolna a légikikötőben – ismertette az előzményeket Krasznai Andrea református lelkipásztor. Az ünnepélyes átadáson a repülőtéri misszió vezetője, az esemény házigazdája arról beszélt, hogy az első reptéri kápolna Bostonban nyílt meg 1947-ben, amelyet a New York-i követett. Magyarországon a rendszerváltozás után döntöttek arról a légi közlekedés vezetői, hogy szükség van egy lelki kikötőre is, így nyithatta meg kapuit 1998 adventjén az első reptéri kápolna Ferihegyen – tette hozzá.

A kápolnát a repülőtéri utascsarnok, a SkyCourt (Égi Udvar) 2009-ben indult építési munkálatai miatt zárták be. A most átadott új helyiséget a repülőteret üzemeltető Budapest Airport alakította ki a 2B terminál galéria szintjén.

Rejtett valóság
A reptéri élet forgatagában a Dona nobis pacem (Adj nekünk békét) kápolna egy szent hely, ahová bárki betérhet – hangsúlyozta Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok püspöke, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke.
– Népek, kultúrák és vallások találkozási helye a repülőtér, ahol az egyház is hamar megtalálta a helyét. A modern élet forgatagában felkínálja szolgálatait ugyanúgy, ahogy egy nagy katedrálisban is tenné. Sokan akkor érzik igényét, hogy Istent keressék, amikor repülőútra indulnak; keresik a rejtett valóságot – fogalmazott a püspök.

Biztonságos, mégis...
Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök arról beszélt, hogy a „légi kikötő égi kikötője" az új kápolna. Az egyházvezető hozzátette: bár a 21. században azt mondják, hogy a repülés az egyik legbiztonságosabb utazási forma, mégis szinte mindenkiben ott lapul a szorongás, amikor elrugaszkodik a hatalmas gép a betontól, és hálát ad, amikor leszáll a repülő.
– Jó, ha van egy hely, ahol az ember töltekezhet. Aki ugyanis nem tud leborulni, előbb-utóbb kiborul.

Különleges hely
Szarvas Gábor igazgató, a repülőtér közösségi kapcsolatokért felelős vezetője köszöntőjében úgy fogalmazott: ismét van egy különleges helye a reptérnek, ami a béke és nyugalom szigete. Kucsák László országgyűlési képviselő, a XVIII. kerület alpolgármestere – a többi közt – arról szólt, hogy ha valaki betér a kápolnába, az ott töltött idő alatt otthon érezheti magát.

Együtt repülnek velünk
Életünk gondjai, problémái, fontos kérdései együtt repülnek velünk a gépen is – mondta Peterdi Dániel, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese a Parókia portálnak.
– Az ember számos dologtól fél, a kápolna pedig abban segíthet, hogy a nyüzsgésben elcsendesedjen az utazó és lélekben is karbantartsa magát. Ha valakire rátör a félelem, itt imádságban is készülhet az utazásra. A reptéri lelkészeknek lehetőségük van, hogy megszólítsák az utazót. Valakinek talán éppen egy ismeretlen lelkésszel folytatott lelkigondozói beszélgetés adja meg, hogy továbblépjen saját életében és ne zsákutcás megoldásokat találjon.

Ha felnéznek

Ha a reptér indulási oldalán felnéznek az utasok a tájékoztató táblára, honnan indul a járatuk, megláthatják a kápolna ikonját is.
– Bízom benne, hogy sokan észreveszik majd – mondta Magyarné Balogh Erzsébet, a Református Missziói Központ lelkész-igazgatója a Parókia portálnak.
– A helyiség folyamatosan nyitva tart, a szép belső berendezés pedig segít abban, hogy valóban csöndes helyet találjanak az utazók. Célunk az is, hogy a Budapestre érkezők hírt kaphassanak az egyházi rendezvényekről az itt elhelyezett promóciós anyagokon, szórólapokon. Számtalan egyházi delegáció fordul meg hazánkban, a légi kikötőben a reptéri lelkész imádsága indíthatja el magyarországi tartózkodásukat. A reptéri lelkészség azonban nem csak az utazókra figyel, hanem a repülőtéri személyzetre és családjaikra is. A régi reptéri kápolnában tartottak már esküvőt és keresztelőket is.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Füle Tamás