Köztudott, hogy a magyar népesség egészségi állapota európai viszonylatban kiemelkedően rossz. Bár hazánkban a legtöbben szív- és érrendszeri megbetegedésekben halnak meg, a daganatos megbetegedések a halálokok közül a második helyen állnak, számuk pedig egyre növekszik. Hazánkban a tüdődaganat a leggyakoribb daganatos megbetegedés, de a vastagbél- és az emlődaganat is feltörekvőben van.

Alkohol, dohány, genetika
A környezeti ártalmak és az életmód nagyban befolyásolja a daganatos megbetegedések kialakulásának valószínűségét. A dohányzás és az alkoholfogyasztás önmagában is kockázati tényezők, együttes használatuk pedig százötvenszeresére növeli a szájrák kialakulásának esélyét. A rostszegény életmód a vastagbélrák kialakulásához járul hozzá. Egyes vírusok is okozhatnak daganatos megbetegedéseket, és az öröklött hajlam is rizikófaktor. Azoknak, akiknek első fokú rokonságában legalább két daganatos megbetegedés volt, nemcsak az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokon ajánlott a részvétel, hanem már korábban érdemes magukat egy egyszerű vérvétellel genetikai ellenőrzésnek alávetni. Aki hajlamos a daganatképződésre, annak évente, félévente érdemes szűrést végeztetnie. Ma már az úgynevezett PET-vizsgálatok segítségével, vagyis izotóppal jelölt cukor beadása után a szervezet egészét feltérképezve kiderül, hogy hol van daganatos elváltozás. Ez a módszer fél évvel korábban jelzi az adott daganatnak vagy áttétjének a jelenlétét, mint más technikai eljárások. Az éves tüdőszűrést sem szabad kihagyni, és a felnőtt lakosság körében rendkívül elterjedt, a méhnyakrák kockázatát jelentősen megnövelő humán papillómavírus miatt legalább évente el kell menni szűrővizsgálatra.

Folyamatos kontroll alatt
Ha valakinél daganatos megbetegedést diagnosztizáltak, a terápia három fázisból áll: a daganat műtétes eltávolításából; a gyógyszeres kezelésből, vagyis a kemoterápiából; illetve a sugárkezelésből. Bikyné Deák Katalin tizennégy évvel ezelőtt lett daganatos beteg. Ahogy korábban édesanyjánál és nagyanyjánál, nála is emlődaganatot állapítottak meg. Műtét, sugárkezelés és kemoterápia hosszú sora követte a diagnózis felállítását. Katalinnak negyedévente kellett kontrollra járnia.
– Az zavart a legjobban, hogy górcső alatt tartanak, és nem hagyják, hogy elfelejtsem az egészet – mondja Katalin, bár tudja, mindez az ő érdekében történt.
A nyugdíjas nő másfél évvel ezelőtt egy nap hirtelen rosszul lett. Először úgy tűnt, influenza okozhatja a tüneteket, de kezelőorvosa gyanút fogott, és a vizsgálatok után ki is derült: áttétek alakultak ki a szervezetében. Újra sugárkezelést kapott.
– Volt, amikor nagyon megviselt a kezelés, mert sok sugarat kaptam a medenceövbe, és a bélrendszerem megsínylette. Ekkor még volt olyan eredmény a vérképemben, ami a megengedett ötvenszerese volt. A kezelést követően minden eredményem határértéken belülre került. Még vannak látható dolgok, de én szeretném kitörölni az egészet az életemből, és próbálok úgy élni, hogy ne vegyek tudomást erről. Néha persze kijózanítanak a fizikai korlátaim - teszi hozzá.

A hit ereje
Katalin férje és édesanyja meghalt, rokonai távol élnek tőle. Számára a betegség elhordozásában mindig is nagyon sokat jelentett a Gazdagréti Református Gyülekezet közössége, ahová jár. Amióta felállították a diagnózist, azt mondja, mélyült a hite.
– Ha valaki hisz, akkor a szótárából törölje a miért szót. Én magam elkerülhetetlennek éreztem, hogy végig kell ezt az utat járnom. Nem tragédiaként élem meg a betegségemet. Más kapaszkodóm nem volt, csak a hit. Tudtam, kitől kapom a segítséget.

Rák=halál?
- Ha valaki meghallja azt a szót, hogy rák, az számára egyenlő a halállal. Ez is indíttatott arra, hogy próbáljak nemcsak szakmai, hanem lelki segítséget is nyújtani az embereknek – mondta el portálunknak dr. Urbancsek Hilda, Katalin kezelőorvosa. A Debreceni Klinika Sugárterápia Tanszékének egyetemi adjunktusa azt vallja, minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy az embereknek segítsenek.
– Tényleg borzasztó nagy dolgokon mennek ezek az emberek keresztül. Nemcsak testileg, hanem lelkileg is szenvednek ilyenkor, és egy orvosnak az a feladata, hogy a szaktudásával, az önzetlenségével, az alázatával megtalálja az utat a beteghez, ami a szinten tartáshoz, a lelki vezetéshez és a testi épségének megőrzéséhez vezet.

Dönteni a beteg feje felett
A doktornő portálunknak elmondta, műtét előtt felállítanak egy több, különböző szakterületeken tevékenykedő orvosból álló, onkológiai munkacsoportot. Az onkoteam feladata, hogy megalkosson egy személyre szabott kezelési stratégiát.
– Nem kis munka ez; döntenünk kell más feje felett. Mégis nagyon jó, hogy ott van a beteg, mert látjuk az általános állapotát, hiszen papírforma szerint dönteni a kezeléséről nem minden esetben reális.

Kétes sugarak
A doktornő szerint a sugárkezelésről keringenek tévhitek.
– A sugárkezelés csak lokálisan hat – hangsúlyozza –, tehát sem hajhullást nem okoz, sem általános, az egész testre kiható hatásai nincsenek. Csak az érintett, besugárzott régió steril gyulladását hozza létre, ami átmeneti jellegű, és csak a sugárkezelés alatt, valamint az azt követő néhány hétben tart – ezt nevezzük akut mellékhatásnak.
A hajhullás a kemoterápiás kezeléstől alakul ki, illetve akkor, ha az egész koponyát sugarazzák. Az elhullott haj később visszanő.

Természettudomány és klinikai orvoslás
Manapság részben a tévhitek hatására egyre elterjedtebbek a természetgyógyászati módszerek. Dr. Urbancsek Hilda azonban a klinikai orvoslást részesíti előnyben.
– Nem mondom, hogy a klinikai terápiás gyógymódokat nem lehet kiegészíteni az immunrendszer erősítésére természetes gyógymódokkal, de semmiféle kuruzslás ne szerepeljen sem a diagnosztikában, sem a terápiában. A természetes gyógymódokat csak kiegészítőként, az orvos javaslatára, vele egyeztetve, és az általa végzett kezeléssel összehangolva kell alkalmazni. Kemoterápiánál például nem ildomos a méregtelenítő folyamat, mert azzal éppen a terápia hatékonyságát rontják le – hangsúlyozza.

Egy lépéssel előtte
A doktornő nagy hangsúlyt fektet arra, hogy törődjön a páciensei lelkével is.
– Amikor bejön hozzám egy beteg, nemcsak magát a beteget, hanem az embert is próbálom nézni. A papírok elolvasása után kialakul bennem a klinikai orvoslásnak megfelelő terápiás javaslat, de ezen felül ezeknek a betegeknek a lelkiállapota és a családban betöltött pozíciója sem átlagos.
A doktornő szerint kerülni kell azt a szót, hogy rák, vagy azt mondani, hogy egy-egy betegség végzetes.
– Próbálunk mindent megtenni, és sosem szabad elfelejteni, hogy ha velünk ugyanez előfordulna, hogyan esne, ha valaki ránk vasalná a nem tudott jövőt. Reményt kell kelteni. Egy-két emberi szóval három lépésen belül tudok kerülni az emberek lelkéhez. Próbálom terelgetni a beteget, mert sokszor – ha nem olyan a családi közeg –, széthullhat a család egy-egy daganatos megbetegedés erőpróbája miatt. Az utóbbi időben mindig meg szoktam kérdezni azt is, hogy milyen lelki trauma érte a beteget. Két-három évvel korábban lezajlott, fel nem dolgozott lelki problémák vezethetnek egy-egy ilyen betegség kialakulásához – magyarázza az orvos.
– Mindig mindent meg kell vizsgálni több oldalról, mert még húsz év múlva is kiújulhat a daganat. Mindig egy lépéssel a daganat előtt kell járni – teszi hozzá.

A jó orvos fél gyógyulás
Ha egy családban valakinél daganatos betegséget diagnosztizálnak, az a családtagokat is nagyon megviseli. A doktornő szerint nekik is erőt kell venni magukon, és nem szabad hozzátartozójukban a betegségtudatot erősíteni.
– Fel kell karolni a beteget, minden fizikai és lelki segítséget meg kell adni neki. Először is meg kell találni a megfelelő orvost, aki foglalkozik vele. Nem mindegy, hogy ki az első orvosa. Aki egész életén át kezeli, annak szakmai és lelki támasznak is kell lennie. Ez már fél gyógyulás. A családtagok pedig kicsit el kell, hogy tereljék a figyelmet a betegségről. Az első év nagyon nehéz. Később már látja a páciens, hogy el lehet fogadni ezt az állapotot, hiszen ez is az élet egy formája.
A doktornő szerint minden daganatos betegnek szükséges lenne támaszul egy családias közösségre.

Vannak csodák
Bár mindent megtesz, ami a tudomány keretei között lehetséges, Urbancsek Hilda szerint akkor, amikor elfogynak az eszközök, történhetnek csodák.
– Volt olyan betegem, akinél azt mondtam, hogy nem létezik, hogy ő ebből meggyógyul, hogy ebből fel tud állni, és mégis megtörtént. Azt hiszem, ezt nem ember irányította.
A doktornő úgy véli, a daganatos betegségek száma addig mindig nőni fog, míg az emberek stresszes, önromboló életmódot folytatnak, és durva szavakkal illetik egymást. A megelőzés azonban továbbra is lehetséges, és az életmód megváltoztatásán túl szerinte van még valami, ami az egészségmegőrzéshez nélkülözhetetlen:
– Meg kell állnunk, és magunkba kell néznünk. Az ember parányi, az élet gyorsan lepereg. Úgy kell élnünk, hogy számot vetünk azzal, mi is az élet értelme.

Jakus Ágnes

Kép: Fodorné Ablonczy Margit