Az elitkörben
Minden évben elkészítik a száz legjobb magyar középiskola rangsorát, amelyben a Baár-Madas az elit kör tagja, tavaly a huszonötödik helyre került a református gimnázium. Az intézmény igazgatója azt mondja, hogy bár évente módosulhat a rangsor, ha valaki tartósan az élmezőnyben áll, fontos visszajelzés lehet az iskolában folyó munkát tekintve.
– A besorolás tanulmányi, érettségi eredmények alapján áll össze. A pedagógusok ez alapján láthatják, hogy a munkájuk hatékony és eredményes. A szülők általában figyelik a rangsorokat, és igyekeznek jó eredményeket felmutató iskolát választani a gyermeküknek. A rangsor arra is jó, hogy bizonyítsa a református iskolák megkerülhetetlen szerepét a társadalomban.

Verseny az állami iskolákkal
A kérdésre, hogy miben jobb a Baár-Madas, mint más iskolák, nem lehet pontosan válaszolni az igazgató szerint, mert minden intézmény más pályán játszik. Nehéz lenne a budai gimnáziumot olyan tanintézményekkel összehasonítani, amelyek felzárkóztatással foglalkoznak, vagy hátrányos helyzetű, képességzavaros gyerekek fejlődését segítik. Ezek az iskolák nagyon fontos, és kiváló munkát végeznek, de a szerepük más, mint a Baár-Madasé.
– A Baár–Madassal szemben a diákok, a szülők és a fenntartó elvárása is az, hogy a nálunk végzett gyerekek bejussanak a legjobban jegyzett egyetemekre, főiskolákra. A mi pályánk az, hogy felvegyük a versenyt Budapest meghatározó állami iskoláival, azért, hogy a református gyerekek inkább minket válasszanak. A jó eredményekkel, kiváló mutatókkal ide lehet őket csalogatni.

Mert ez természetes
Tombor László szerint jól választanak, akik a Baár-Madasba jelentkeznek, hiszen kitartó és szorgalmas munkával bejuthatnak a vágyott egyetemre. Az iskola környezete is szép, biztosítottak a kiváló sportolási lehetőségek és a tanórán kívüli segítség, amelyek a gyerekek különböző képességeit fejlesztik. A jó tanulmányi mutatók mellett református sajátosságokkal is próbálják vonzani a fiatalokat.
– Egyértelmű és meghatározott értékrend szerint működik az iskola. Hitelveit tekintve meghatározó a közösséghez, a nemzethez tartozás, a mások iránti figyelem és a szolgálat. Évek óta működik például az önkéntes diakóniai programunk; fontosnak tartjuk, hogy olyan gyerekek kerüljenek ki az iskolából, akik nem torzónak nézik az elesetteket, fogyatékkal élőket, időseket. A mai világ a sikeresekről, az erősekről, a szépekről szól, de ha kizárólag ebben a szellemben élnék az életüket a diákok, akkor nem lennének boldogok. Megtanulják, hogy attól teljes az élet, ha az ember próbál segíteni a rászorulókon, és nem a dicséret vagy a hála miatt, hanem mert ez teljesen természetes.

Biztonság
Az iskolaválasztásnál a szülők számára nagyon fontos a biztonság. Azért is íratják a református gimnáziumba a gyerekeket, mert úgy vélik, hogy nálunk kevesebb negatív hatás éri őket, mint máshol.
– A deviancia különböző formáira, az iskolai hangulatra, a viselkedésre gondolok, amikor a biztonságról beszélek. Persze a mi diákjainkkal is előfordulhat, hogy a hétvégén buliznak és elengedik magukat, de fontos, hogy nem ez a jellemző. Aki rendszeresen jár gyülekezetbe, annak természetes a keresztyén értékrend, aki pedig lazábban kötődik az egyházhoz, azért adja református iskolába a gyerekét, mert úgy érzi, hogy az általunk közvetített értékrend hasznos lehet a számára.

Kulcskérdés
Kulcskérdésnek nevezi az igazgató, hogyan lehet bensővé tenni a keresztyén értékeket. A gimnáziumi korosztály ugyanis a legnyitottabb, de egyben a legkritikusabb is környezetével.
– A hitelesség nagyon fontos, mert a diákok hamar észlelik, ha a kimondott szó és a gyakorlat között különbség mutatkozik. Nehéz dolog ez, hiszen, mi is követünk el hibákat, amikor tanítunk. A pedagógiai és módszertani hibákat is visszajelzik a gyerekek. A pedagógustól függ, hogyan reagál a kritikára, de azt tartom a szerencsésnek, ha egy-egy ilyen visszajelzésnél önvizsgálatot tart a tanár és megnézi, hol hibázhatott, mennyire megalapozott a kritika. A diákok érzékenyek, néha felerősítik a vélt sérelmeket, a valósakat, pedig tartósan őrzik. Nem lenne jó attitűd, ha a pozíciónkból eredően azt mondanánk: ők a diákok, mi pedig a tanárok, és mi mindent jobban tudunk. Ha komolyan vesszük a hivatásunkat, akkor figyelni kell a reakciókra.

Újra választanád?
A Baár-Madasban komolyan veszik a diákok véleményét. A végzősökkel minden évben tesztet töltetnek ki, amelyben névtelenül elmondhatják véleményüket az iskoláról. Az utolsó kérdés az, hogy újra a Baár-Madast választanák-e, és a többség igennel felel.
– Természetesen kritikák is megfogalmazódnak, például hogy egyes tárgyaknál bizonyos következetlenséget tapasztaltak, vagy nem olyan színvonalú egy-egy tárgy oktatása, mint gondolták. A pozitívumoknál sokszor említik a közösségi programokat, sportrendezvényeket, focit, tudományos napot, diáknapot, nyelvi délutánokat, és gyakran magát azt a tényt is, hogy református iskola vagyunk.
Az igazgató példaként olyan változtatást említ, amelyet a gyerekek által kitöltött tesztek visszajelzései miatt vezettek be. A házirendbe is bekerült, hogy a tanárnak két héten belül ki kell javítania a dolgozatot és visszaadni a diáknak. Ha a pedagógus átlépi ezt az időhatárt, akkor a diák dönthet úgy, hogy ne írják be a jegyét.
– A gyerek természetes elvárása ez, hiszen a témazáró nem ott ér véget, hogy ő megírta a dolgozatot, hanem a visszacsatolással, értékeléssel. Ha ez egy hónappal a dolgozat megírása után történik meg, annak a pedagógiai értéke a nullával egyenlő.

Normák és normálatlanságok
A fejlődés lehetőségeivel összefüggésben az igazgató arról beszélt, hogy napjainkban fontos követelmény lépést tartani a tudomány legújabb vívmányaival és azt lefordítani a diákok nyelvére. Keresztyén tanítóként a krisztusi szeretetet kell sugározni, még inkább nyitottnak lenni a gyerekek problémáira.
– Van ugyan iskolalelkészünk, de olyan sajnos nincs, aki minden délután itt lenne és folyamatosan végezné a gyerekek lelkigondozását. A fiatalok nehezen nyílnak meg a pedagógusok előtt, pedig kamaszként nagyon sok problémával kell megküzdeniük. Ezek nemcsak a saját és az elvárt teljesítmény közötti különbség feloldására vonatkoznak. A társadalmi normák vagy normálatlanságok erősen hatnak a gyerekekre. Ami tíz éve erkölcsi szempontból evidens volt, ma már kérdés lehet a számukra. Ráadásul a család és a házasság ma már nem feltétlenül norma a gyerekeknek. Számos fiatal csonka családban éli a mindennapjait, és ez megnehezíti az életüket. Nálunk is növekszik az elvált szülők gyermekeinek a száma, bár még mindig sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint az országos átlag.

Szakma és szeretet
Sok szülő azt gondolja, hogy beadja az egyházi iskolába a gyerekét és ott majd megnevelik, de Tombor László szerint önmagában az iskola nem tudja átalakítani a diákokat. A külvilág káros hatásainak kiszűréséhez szükség van a családra is. A Baár-Madas Református Gimnáziumban számos tanáregyéniség dolgozik, ezért is tartozhatnak az elismert iskolák közé.
– Amikor utólag visszagondolnak a gyerekek a középiskolára, azokra a személyiségekre emlékeznek, akiknek a munkássága a szakmai kiválóságon és a szereteten alapult.

Fekete Zsuzsa