A 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó fórumbeszélgetését a „Mikó-ügy" kapcsán tartották a múlt heti rendezvényen Tusnádfürdőn.

A Mikó-ügy előzményei
Idén júniusban a buzaui táblabíróság első fokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt három embert, akik visszaszolgáltatták a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot az Erdélyi Református Egyháznak 2002-ben. Markó Attila államtitkár, Marosán Tamás, az Erdélyi Egyházkerület egykori jogtanácsosa és Silviu Clim az igazságügyi minisztérium egykori tanácsadója ellen hivatali visszaélés volt a vád. Az elsőfokú ítélet szerint az Erdélyi Református Egyházkerületet mint tulajdonost törölték a tulajdonlapról, és 1,3 millió lejes kártérítésre kötelezték. Az ügy nagy visszhangot váltott ki nemcsak helyi, hanem országos és nemzetközi szinten is.

Az érintettek
Számos érdeklődő gyűlt össze a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) sátra alatt kíváncsian várva a előadás kezdetét. Az előadás előtti „kiscsoportos" beszélgetésekből érezni lehetett a feszültséget a hallgatóságban, hogy nagyon komoly kérdésről lesz szó. A meghívottak Markó Attila államtitkár, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Czegő Zoltán újságíró voltak. A beszélgetés moderátora Pozsony János Csaba politológus rövid bevezetőjében reményét fejezte ki, hogy ebben a beszélgetésben sikerül „felgöngyölíteni" a Mikó-ügyet, majd ezután átadta a szót az ügy legjobban érintett tagjának, Markó Attilának.

Támadás a magyar kisebbség ellen
Markó Atilla a szerint felgöngyölíteni nem lehet a Mikó-ügyet, csupán olyan tényeket és dokumentumokat szeretne a hallgatóság elé tárni, amelyek azt bizonyítják, hogy a Székely Mikó Kollégium az egyház tulajdona. Ezt még a – júliusban elmarasztaló ítéletet meghozó – buzaui bíróság is elismerte februárban. Markó Attila hangsúlyozta: a - most a vádirat alapját képező - bizottsági döntés a 2002-es hatályos jogszabályok értemében törvényes volt. Ez a bírósági határozat azt mutatja, hogy Romániában a jogállamiság súlyosan sérül, és mindezt nem lehet másképp értelmezni, mint ami súlyos támadás a romániai magyar kisebbség ellen. Amint fogalmazott, megrendült a hite a romániai igazságszolgáltatásban. Markó Attila szerint nem „Mikó-ügyről" kell beszélni, hanem az erdélyi egyházi oktatás ügyéről. Több mint 300 ingatlan került vissza az elmúlt húsz évben az egyház tulajdonába, és most ezek egységesen vannak veszélyben. A legnagyobb probléma, hogy ez az ítélet precedenst teremt egy esetleges újraállamosítás folyamatában. Szeptember 1-jén a magyar történelmi egyházak és az erdélyi magyar érdekképviseletek nagyszabású tiltakozóakciót terveznek Sepsiszentgyörgyre, mely Markó Attila reménye szerint az igazság napja lehet.

Megzsarolták az egyházkerületet
Kató Béla püspökhelyettes elmondta, a feljelentők (két magánszemély) 2007-ben megzsarolták az egyházkerületet, majd amikor nem engedtek a zsarolásnak, akkor megfenyegették őket, hogy büntetőjogi feljelentést tesznek. A feljelentés következménye a mostani bírósági ítélet. Meggyőződése, hogy koncepciós per folyik az egyház és a bizottság három tagja ellen, és ezzel szemben az egyetlen eszköz a tiltakozás. Minden országos és nemzetközi fórumon tiltakozni kell, ugyanakkor fontos a szeptember elsejei utcai megmozdulás, melynek egyik kezdeményezője az Erdélyi Református Egyházkerület. A püspökhelyettes szerint az utcai megmozdulásnak olyan méretűnek kell lennie, amelyből a romániai hatalom és igazságszolgáltatás megérti, nem tehet meg akármit az erdélyi magyar közösséggel. Kató Béla megköszönte Sántha Imre kitartását, a bikkfalvi református lelkész ugyanis hetek óta naponta két órán át tiltakozik a Mikó Kollégium előtt.

Tesztelik a közösség tűrőképességét
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arról beszélt, hogy bár számára az önkormányzatiság mindig is az egyik legfontosabb volt, nem polgármesterként, hanem erdélyi magyarként gondolkodik. Elmondta: az önkormányzat megtehetné, hogy egy adománylevéllel visszaadja az egyháznak az épület tulajdonjogát, de azért nem választják ezt a megoldást, hogy ne legitimáljanak egy igazságtalanságot, és ne asszisztáljanak a jogsértéshez. Antal Árpád szerint ez az állam nem jogállam, ez az igazságszolgáltatás nem igazságot szolgáltat, hanem politikai érdekeket szolgál. A hatalom teszteli a magyar közösség reakció- és tűrőképességét. Rámutatott az ügy pozitív hozadékára, hiszen reménye szerint felrázza az elkényelmesedett és közömbössé váló erdélyi közösséget. A szeptemberi megmozdulással kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy ha az áprilisi városnapokon az Omega koncertre összejött negyvenezer ember, akkor ezen az eseményen is több tízezres tömeg fog megmozdulni. Szeptember 1-jén kiderül, hányan vagyunk! A polgármester egy spanyol példát említett: amikor a madridi parlament törvényben kimondta, hogy a katalán nemzet nem létezik, másnap egymillió katalán vonult az utcára, megmutatva magukat azok, akik nem léteznek. Szeptember 1-jén meg kell mutatni, mi vagyunk az a nemzet, ameyik nem engedi, hogy vagyonát elvegyék.

Létünk a tét
Czegő Zoltán újságíró úgy fogalmazott, a „Mikó-ügy" az erdélyi magyar közösség megmaradásának ügye. Nem tekinti veszett ügynek, de szükség van az összefogásra, mert „itt a lét a tét"! Csatlakozott Kató Béla gondolatához, amelyben megköszönte Sántha Imre kiállását. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a közönség soraiból megszólalva Magyarország és a magyar kormány szolidaritásáról és támogatásáról biztosította az érintetteket, ezen keresztül pedig az erdélyi magyarságot.

Szöveg és fotó: Juhász Ábel
református lelkipásztor