A jogszabályok útvesztőiben maguk a szakemberek is nehezen igazodnak el, mások meg sem próbálkoznak ezzel. Különösen bonyolult a helyzet, ha az egyházak ügyét vesszük, hiszen teljesen különböző az egyház és az állam „egyházfogalma", az előbbi teológiai, utóbbi jogi-szociológiai szempontból értelmez. Az állam dolga egyébként sem a vallási közösségek teológiai minősítése, hanem a vallásszabadság biztosítása.

Nézetkülönbség
Az egyházügyi törvénnyel összefüggésben nézetkülönbség alakult ki az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság között is. A taláros testület a közelmúltban megsemmisítette az egyházügyi törvény bizonyos rendelkezéseit, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozó szabályokat. Alkotmányos követelményként határozták meg, hogy az egyházi jogállás megszerzése és az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen.

Az előzményekről
Az 1990. évi 4. törvényt (egyházügyi törvény) huszonegy év után azért változtatta meg a parlament, hogy megszüntesse a káoszt, ugyanis 362 bejegyzett egyház volt Magyarországon. A módosítással szerették volna hitelesíteni a történelmi egyházakat és kiszűrni az úgynevezett bizniszegyházakat, mivel sokan anyagi haszon és előnyök miatt használták az egyházi státuszt. A 2011- ben elfogadott törvény nyomán első körben 14 egyházat nyilvánítottak államilag elismertté. Akik kimaradtak a körből, számos fórumon tiltakoztak, diszkriminációról beszéltek, és szívesen csatlakozott hozzájuk a politikai ellenzék is. A külföld sem maradt néma, még Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is megszólalt az ügyben budapesti látogatásán.

Az egyházügyi törvény hátteréről egy konferencia kapcsán beszélgettünk Antalóczy Péterrel, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékánjával.

Egyházfogalmak
Az egyházalapítás kérdése szétválik, ha jogi, illetve teológiai nézőpontból vizsgáljuk – magyarázza a dékán. – Nem foglalhat állást az állam abban, hogy mi az egyházak tanítása, milyen hitelveket vallanak és milyen liturgiát követnek, hiszen ezek teológiai kérdések. Több alkotmánybírósági határozat is kimondja, hogy az állam nem kompetens teológiai kérdésben, ez kizárólag az egyház területe. Szintén az egyház dolga saját jogi rendszerének kidolgozása és szabályozása. Az állam és egyház szétválasztásából következően az alaptörvényünk hetedik cikkelye most is kimondja, hogy az egyházak autonómak. Az önállóság azt jelenti, hogy szuverén joguk a saját jogrendszerüket megalkotni, annak megfelelő törvényeket hozni, az életükre, cselekvésükre vonatkozó szabályokat kialakítani. Tehát az egyház önmagának teremti meg azt a jogi struktúrát, amelynek keretein belül működik – teszi hozzá.

Mesterséges
Ez a kérdés egyik oldala, ugyanakkor ahhoz, hogy egy adott egyház vagy vallási közösség megjelenjen a „jogi forgalomban", állami elismerés is szükséges. – Az állam is alkot egyházfogalmat bizonyos általa meghatározott kritériumok szerint. Ilyen lehetnek például az, hogy hány éve honos egy adott közösség az országban, vagy kötheti a működést bizonyos létszámhoz. Az államnak szuverén joga, hogy mit tart egyháznak. Fontos azonban, hogy ez mesterségesen alkotott jogi egyházfogalom, ami nem esik egybe az egyházak által alkotott teológiai-bibliai egyházfogalommal.
(A Biblia tanítása szerint az egyház az élő Krisztus teste, melynek feje Krisztus, aki Isten Igéje és Szentlelke által kormányozza az egyházat. – a szerk.) A dékán szerint vannak olyan vallási közösségek (például a zsidók), akik nem is akarják magukat egyháznak nevezni. Jogi szempontból az a lényeg, hogyha egy vallási közösség egyházat alapít, akkor az állam jogalanyként ismerje el – véli a dékán.

Egyedül nem megy
Felvetődhet a kérdés, hogy miért szükséges a vallásgyakorláshoz jogi státusz. A szakember szerint a vallásgyakorlás alapvetően közösségi forma, bár vannak, akik egyénileg gyakorolják. – Már Luther is megfogalmazta, hogy az egyház ismertetőjelei között a három legfontosabb: az Ige, a keresztség, valamint az úrvacsora szentsége (ez nem megy egyedül). A közösség pedig azon felül, hogy a vallását és a hitelveket gyakorolja, intézményeket működtet, anyagi javak és ingatlanok fölött rendelkezik, munkáltatói jogokat gyakorol, szerződéseket köt. Ez mind maga után vonja azt, hogy az állam különböző kedvezményeket ad, illetékmentességet, vámmenetességet, vagy például az adó egy százalék felajánlásának lehetőségét. Ahhoz, hogy a vallási közösségek megkaphassák a felsoroltakat, állami vonatkozásban is jogalany státuszt kell szerezniük.

Pénzkérdés
Ezek szerint ismét pénzkérdésről beszélünk? – Bármennyire kerülgetjük is a témát, igenis financiális kérdésről van szó – állítja Antalóczy Péter. – A vallási közösségeket az állam normatív támogatásban részesíti. Az egyházak jogi személyek, büntetőjogi felelősségük van, de hiába történtek korábban visszaélések, nem tudni arról, hogy indultak volna eljárások. A visszaélések kiszűrésére az ügyészségi felügyelet volt a garancia. Néhány egyház úgy nyilatkozott, hogy egyszerűen éltek a törvény adta lehetőségekkel, amikor igénybe vettek állami pénzeket, például idősotthonok működéséhez. Természetesen nem minden tiszta és hófehér, voltak visszaélések. Szélsőséges példa erre a szent karburátor egyesület, amely autó-és motor alkatrészeket hozott be az országba kegytárgyként, kihasználva a vámmentességet. Ez már csalás, büntetőjogi kategória. A 2011-es egyházügyi törvény következtében azonban sok valódi kisegyház elveszítette jogi státuszát. Sértettségük egyik oka, hogy döntési lehetőségük nem is volt, csupán arról kellett nyilatkozniuk, hogy akarnak-e egyesületként működni, vagy szögre akaszthatják a kulcsot. A változtatást degradációként, presztízsveszteségként élték meg. Tulajdonképpen nem az a fontos, hogy ki minek nevezi magát, inkább meg kellene teremteni a szektorsemleges, feladatalapú finanszírozás feltételeit az esélyegyenlőség szem előtt tartásával. Ez azt jelentené, hogyha valaki vallási és azzal összefüggő más tevékenységet folytat, részesedhessen állami normatív támogatásban, függetlenül attól, hogy egyháznak vagy vallási egyesületnek nevezi magát – vélekedik a dékán.

Európában példa nélküli
Az egyházügyi törvény miatt szembekerült egymással az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság is. – Szabó Máté ombudsman is kifogásolta, hogy az Országgyűlés (amely politikai testület, hiszen pártok képviselői ülnek a padokban) alapvető feladata a törvényalkotás, de amikor a képviselők döntenek egy egyház vallási jogállásának megadásáról, akkor nem a törvényhozó szerepet gyakorolják, hanem jogalkalmazóként működnek, ez pedig kritikus pont. Európában példa nélküli, hogy az Országgyűlés döntsön az egyházi státusz megadásáról. Máshol ezt a feladatot a pártatlan bíróságokra vagy közigazgatási szervekre bízzák.

Ideális állapot?
Lehet olyan egyházügyi törvényt hozni, ami megfelel a nagy többségnek? – A törvény körül kialakult helyzet rossz házassághoz hasonlítható, amelyben a felek között már hosszabb ideje nincs normális kommunikáció, elmérgesedik a helyzet és már maguk sem tudják, hogyan keveredtek ebbe a helyzetbe – mondja a hasonlatot a jogi szakember. A jogbizonytalanság következtében további gondok jelentkeztek, ezért nagyon nehéz lesz innen kikecmeregni. Fáradságos lesz az út, de bízom abban, hogy jó törvény születhet. További áldozatokat kíván, hogy visszaálljon a békés és kiegyensúlyozott helyzet. Ideális állapot csak a mennyországban fog eljönni, erre hiába várunk a földi életünkben. Abszolút idealisztikus álláspontnak gondolom, hogy olyan törvény szülessen, ami mindenkinek megfelel, azonban egy kielégítő törvényt meg lehet alkotni. Egy törvény akkor jó, ha sokáig tudja rendeltetését teljesíteni a társadalomban. Ha gyakran kell változatni, azt jelenti, hogy a törvényalkotók nem vették figyelembe a társadalmi hatásokat. Hozzá kell tenni azonban, hogy az élet folyamatosan változik, a társadalom nem konstans kövület, új jelenségek kerülhetnek napvilágra. Ha a változások elérik azt a küszöböt, hogy a törvény a társadalom érdekében változatásra szorul, akkor lépni kell. Így teszünk saját életünkben is, ha szükséges, el kell menni a fogainkat kezeltetni, vagy szemüveget íratni ahhoz, hogy egészséges állapotunkat fenntartsuk. Nincs ez másként a törvényekkel sem, néha szükséges a beavatkozás.

Fekete Zsuzsa 

A Parókia portál néhány korábbi írása a témával kapcsolatban az alábbi linkekre kattintva olvasható.

Státuszkérdés

18 igen, 66 nem

Más pályán focizzanak!

Mit nevezhetünk egyháznak (publikáció)

Az egyház bírálata