A kunszentmiklósi diákok és tanáraik az Emlékpontok audiovizuális emlékgyűjtés című programban vettek részt, amelyet az Európai Unió finanszírozott. A projekt célja az volt, hogy összesen mintegy ötszáz életútinterjú készüljön az elmúlt évtizedek szemtanúival, ezzel is hozzájárulva az 1945 utáni időszak történelemoktatásának megújításhoz. A kunszentmiklósi középiskolások harminchárom életútinterjút készítettek, amelyek a Terror Háza történelemkutatási anyagát gazdagítják.

Mást tanítottak történelemből

– Nem feltétlenül az szerepel a történelemtankönyvben, ami valójában történt, illetve ennél sokkal árnyaltabb a kép – osztotta meg felismerését Szabó Laura, az egyik interjúzó gimnazista.
– A szüleimnek elmondtam, hogy miről meséltek nekünk az idős emberek és ők is megerősítették, hogy teljesen másként tanították nekik az iskolában a második világháború utáni történelmet.
Laura elárulta azt is, hogy olyan idősekkel találkozott, akik szívesen meséltek magukról, szinte kérdezni sem kellett. Az interjúalanyok többsége az érzéseit sem titkolta. Nem volt ritka, hogy meghatódtak, sírtak, mikor visszaemlékeztek egy-egy régi eseményre. Laurát megdöbbentette, hogy mennyi szörnyűségen mentek át a ma 70–90 éves korosztályhoz tartozó emberek, mégis - mai terminológiával - próbáltak pozitívan hozzáállni az élethez, és mindig megbecsülték azt a keveset, amijük volt.

Meghatotta az idősek kitartása

Somogyi Enikő összesen hat interjút készített. A diáklányt meghatotta az idősek kitartása a nélkülözéseket, szenvedéseket hozó időszakokban.
– Teljesen másképpen nézek az idősekre, mióta beleláttam az életükbe. Számunkra szinte elképzelhetetlen milyen lehetett, amikor padlássöprésekkor beszolgáltatták az utolsó betevő falatot, elvitték az utolsó csirkét, amikor a krumplihéjat vették el, mert nem volt több ennivalójuk. Az idősek történeteivel megismerhettem a történelem valódi arcát és örülök, hogy sok olyan információt kaptam a 20. századról, amelyekről eddig nem volt tudomásom.

A háborúban is pozitívak maradtak

Sirán Zita idős reformátusokkal készített interjúkat, közben pedig jelenlegi iskolájának történetéről is sokat megtudott.
– Hallottam idős tanárokról, hogy mennyi mindent tettek abban a nehéz korszakban. Az elbeszélések közben szinte megelevenedett előttem egy történelemkönyv. A legtanulságosabb mégis az volt számomra, hogy a háborúkban, a forradalmakban is pozitívak tudtak maradni az emberek. Most sokkal jobban élünk, mégis annyira lehangolt a társadalom nagy része – teszi hozzá Zita.

Életszerű, hiteles, gazdag

– Az interjúkat nagyszerűen lehet használni a történelemtanításban – mondja Horváth Attila. A történelemtanár több interjút is levetített már azoknak a gyerekeknek, akik nem vettek részt a programban.
– Ezek a kisfilmek sokkal életszerűbbek, mint a könyvek. Igazán hiteles tud lenni, mikor például valamelyik diák nagypapája mesél azokról a dolgokról, amelyeket korábban elhallgattak, vagy másként mondtak a gyerekeknek. A tankönyvek lehet, hogy jó definíciókat tartalmaznak, de az életutak gazdagítják, kiegészítik a könyvben olvasottakat. Egy-egy eseményt egészen másként élnek meg emberek. Az életútinterjúk lehetőséget adnak a vélemények ütköztetésére, a beszélgetésekre.
A történelemtanár azt mondja, ő maga is sok olyan dolgot tudott meg az idősektől, amelyekről korábban soha nem hallott. Más valamit a könyvben olvasni és más azokkal beszélgetni, akik mindazt átélték.
– Ezekkel az emberekkel nap mint nap találkozom az utcán, csak korábban nem tudtam, hogy elhurcolták, mert kulák volt, vagy éppen zsidókat mentett – teszi hozzá Horváth Attila.

A diákok történelmi interjúi nemcsak a Terror Háza történelemkutatási anyagát gyarapítják. A 25-40 perces vágott filmeket bárki felhasználhatja a történelemtanuláshoz. Az interjúk megtalálhatók a www.emlekpontok.hu oldalon. 

Fekete Zsuzsa
Fotó: Füle Tamás