„Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige” – a mai napra kijelölt igeszakasz, a Példabeszédek könyve 25. részének 11. versének értelmezésével kezdte püspöki jelentését Balog Zoltán a budapesti Ráday Házban tartott 2025. június 2-i dunamelléki közgyűlésen. Mint mondta, nemcsak a relativizálás veszélyeztetheti a Szentírás tekintélyéhez való helyes viszonyunkat, hanem a kisajátító, formális használat is. „A helyén mondott ige” azonban arra emlékeztet: az Írás magyarázatának szabályait magából az Írásból, annak belső törvényszerűségeiből szükséges levezetni. A püspök arra buzdított, hogy „vállaljuk a küzdelmet az Ige közös megértéséért és ne vonuljunk ki a közös egyházi életből saját gyülekezetünk vagy csoportunk hitéletébe.”

Konkrétabban is szólt a különféle kegyességi gyakorlatokról, melyek korábban nem voltak jelen az egyházunkban. Biztatott: „először is vegyük észre a hiányérzetet: hűséges egyháztagjaink a hitbeli megújulás új útjait és lehetőségeit keresik a megszokott formákon túl. Ennek arra kell késztetnie bennünket, hogy vizsgáljuk meg jelen egyházi együttléteink minőségét, igehirdetésünk erejét vagy erőtlenségét. Másrészt az is szükséges, hogy amint saját kegyességi életünket szüntelenül az ige mérlegére kell tennünk, úgy ezekkel az új gyakorlatokkal is megtegyük ezt. Azt is meg kell kérdeznünk, hogy erősítik-e ezek a hitgyakorlatok az egyházunkat. Elvárható ezen a téren az átláthatóság, a nyilvánosság, hogy akik tájékozódni akarnak, azok ezt megtehessék – itt nincs helye a titkolózásnak. Közben azonban mindenkit óvnék az elhamarkodott ítéletektől. Akikkel hitünk szerint nem véletlenül egy egyházba hívott el az Úr, azokkal nem mondhatunk le játszi könnyedséggel egymásról.”

Közösségben
A püspök köszönetet mondott azért a két hónapnyi szolgálatért, amit év elején Kárpátalján végezhetett. Felidézte az idei év kiemelt egyházkerületi eseményeit: a 270 lelkipásztor részvételével megtartott újévi lelkésztalálkozót, a nyugdíjas lelkipásztorok és lelkészözvegyek 80 fős találkozóját, a gyülekezeti főgondnokok 240 fő részvételével lezajlott találkozóját, a több mint 400 fős presbiteri konferenciát. Beszámolt arról, hogy minden eddiginél többen, 39-en jelentkeztek a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának lelkészi és vallástanári képzéseire. Tavaly szeptemberben pedig országosan tízezerrel több gyermeket írattak be református hittanra, mint korábban, ami hetente 160 ezer evangéliumi találkozás lehetőségét jelenti – emlékeztetett.

Megújulás helyett ébredés
Az egyházunkban felélénkült megújulási törekvések kapcsán emlékeztetett: „a reformátori teológia szerint a megújulás nem speciális egyházi akcióterv, hanem a személyes keresztyén élet alapvető, mindennapi élettevékenysége.” Hozzátette: „Zsinatunk nem véletlen ajánlotta a Doktorok Kollégiuma elnöke, Vladár Gábor professzor úr teológiai megalapozásával az ébredésért való könyörgést a félreértelmezhető és félre is értelmezett megújulás kifejezés helyett.” A közgyűlés alkotótagjainak figyelmébe ajánlotta „azokat a csendesebb összejöveteleket, melyeket lelkipásztori körökből kiindulva szerveznek egyházunkért a Krisztus ügyéért aggódók”, jó példaként említve a Sírjanak a papok ima- és böjti alkalmat, a Biblia Szövetség békásmegyeri csendesnapját, valamint az Evangelikál Csoport őrmezői konferenciáját. „Ilyen csöndesebb, bensőségesebb megbeszélésekre, együtt hallgatásokra és imádságokra szükség van – személyesen nekem is és mindannyiunknak” – tette hozzá.

Miből él az egyház?
Az egyházkerületi lelki megújulás munkacsoportból nőtt ki a Hittudományi Kar dékánjának, Literáty Zoltánnak a kezdeményezése is, a közelmúltban megtartott Pénz és egyház blokkszeminárium is, melyre több mint százan jelentkeztek, és amelynek előadásaiból kötet készül. A püspök ennek kapcsán úgy fogalmazott: „A valóság az elmúlt másfél évtized kormányzati támogatásai ellenére az, hogy intézményeink stabil működése és megújulása mellett gyülekezeteink több mint fele napi megélhetési gondokkal küzd. Ez felhívja a figyelmünket arra, hogy az intézményi túlsúly következményei nem szűnnek meg maguktól, mert ez önmagát gerjesztő folyamat. Szükség van szabályozásra és szemléletformálásra, hogy megerősítsük a gyülekezettudatos egyház modelljét: a gyülekezettudatos egyházkormányzást, lelkészképzést és intézményfenntartást.”

A Hittudományi Karon esedékes vezetői kinevezésekről szóló szabályrendeletről is beszélt a püspök. Ez rögzítené, hogy a tanszékvezetői kinevezés kérdésében az azonos tudományos fokozattal bírók közül, a tudományos feltételek teljesítésén túl előnyt élvezzen az, aki gyülekezeti szolgálati viszonnyal rendelkezik vagy korábban rendelkezett ilyennel. 

Új plántálások
Az elmúlt években még nagyobb lendületet kapott a gyülekezetplántálás Dunamelléken – számolt be a püspök. Mint mondta, új szabályrendeletre lesz szükség, mely egyértelművé teszi a helyi gyülekezet, az egyházmegye és az egyházkerület felelősségi körét, és a lelkészi jövedelmet is keretrendszerben rögzíti. „Olyan helyen plántálunk, ahol potenciális reformátusok vannak” – tette hozzá. Vidéken már az indokol egy új plántálást, ha 700 lélek jut egy lelkipásztorra, míg a fővárosban és az agglomerációban van, ahol ez a szám jelenleg is 2300 – ismertette. A püspök emlékeztetett: „elkerülhetetlen, hogy elkészüljön az a térkép, ami felméri azokat a fehér foltokat, ahol nem folyik valódi gyülekezeti munka.”

A nehéz helyzetben lévő gyülekezetekről Balog Zoltán azt mondta: szeretnék, ha egyenrangú társításokban ezek életképesek lennének – lelkipásztoraikkal és főgondnokaikkal rendszeresen találkoznak is az esperesek.

Egyházkerületi ingatlanok
Végéhez közeledik a jelenlegi egyházkormányzati ciklus – erről is beszélt Balog Zoltán. „Szükséges, hogy fölmérjük, mire jut még idő, erő, pénz” – fogalmazott. Kiemelte: ebben a ciklusban a hittanoktatás önálló egzisztenciává válhatott, és szólt az egyházkerületi beruházásokról is, melyek közül 40 projekt zárult le eddig ebben a ciklusban, további 45 pedig még zajlik. Mint mondta: a cél, hogy az egyházkerületi ingatlanvagyon által megtermelt jövedelemből gyülekezeti célokra lehessen fordítani. Beszélt az üdülési lehetőségekről is, melyek Dunamelléken régi hiányra adott válaszul egy balatonboglári üdülővel bővültek. Egy kisebb felújítást követően ezt jövő nyártól vehetik igénybe gyülekezeti csoportok és alkalmanként egyéni vendégek is.

Egyházi tisztújítás, országgyűlési választások
Az országos egyházi ügyekről szólva Balog Zoltán beszélt arról is, hogy a háromszor hatéves püspöki szerepvállalást indokolt lenne kétszer hatévre csökkenteni, valamint az is, ha a Zsinat lelkészi és presbiteri elnökei nem az egyházkerületek püspökei és főgondnokai közül kerülnének ki.

A 2026 tavaszán esedékes országgyűlési választások kapcsán józanságra intett, és arra kért, hogy „saját körben és ne másutt vitassuk meg az ezzel kapcsolatos kérdéseket.” A 2026 őszén esedékes egyházi tisztújításról azt mondta: „imádságos légkörben beszélgessünk erről és készüljünk rá. Többeknek van esélye, képessége, talentuma – megvan az esélyünk arra, hogy a jelölési folyamatban ne alakuljanak ki nehezen gyógyítható szembenállások.”

450 éves az egyházkerület
Annak is jövőre lesz 450 éve, hogy elfogadták a Hercegszőlősi kánonokat. „Ez volt az első nemcsak hitvallásos, de egyházalkotmányi dokumentum is, amely nemcsak a dunamelléki közösségek életét, de a török megszállás idején állami struktúra hiányában a köz dolgait is rendezte. Kimondta, hogy a világi hatalmasságnak semmi beleszólása nincs az egyház belső ügyeibe, közben olyan útmutatásokat adott, hogy mi a dolga egy presbiternek, lelkipásztornak, református gyülekezeti tagnak. Méltán tekinthetjük ezt kerületünk születésnapi dokumentumának” – mondta a püspök.

A 450. jubileumot jövőre méltó módon szeretné megünnepelni az egyházkerület, a programsorozat megszervezésére Szathmáry Gergely presbiteri főjegyző és Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója elnökletével szervezőbizottság alakult. Létrejött egy szimbolikus védnöki testület is, melynek elnökei Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, valamint Trócsányi László, a Károli egyetem rektora. Ők a közgyűlésen át is vehették oklevelüket. A reprezentatív testületben helyet kap a kerület elnöksége, Lábadi Károly néprajzkutató, Lovász Irén előadóművész, valamint Gulyás Gergely egyházkerületi jogtanácsos.

Kommunikáció
A püspök végezetül ismét a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Ajánlotta a Parókia portált mint elsődleges hírforrást, és felhívta a figyelmet arra is, hogy „a tavaly február óta ismét felszínre került kérdéseket akkor se ejtsük el akkor sem, ha azoknak már nem biztos, hogy vannak direkt hatalmi vonatkozásai: a vezetés kérdéseit; hogy valóban ez-e az az egyházszervezet, ami a leghatékonyabban segíti a missziót; az intézményeink túlsúlyát és misszióját; a generációk közötti szakadékokat és kapcsolódási lehetőségeket; a hitvallásunk egységét, amely identitásunk kérdése is. Ezek csak akkor lesznek gyümölcsöző disputák, ha valóban arany alma kerül ezüsttálcára: a hit szabálya szerint valósul meg az írásmagyarázat és a lelkipásztorok közötti disputa.”

Veres Sándor főgondnok köszöntése
A napi ige szimbólumával, egy gravírozott ezüsttálcával ajándékozták meg és köszöntötték a hetvenöt éves Veres Sándor egyházkerületi főgondnokot. Balog Zoltán a korinthusiakhoz írt levélre hivatkozva úgy méltatta vezetőtársát, mint aki szolgálataiban ismeri „azt a titkot, azt a bibliai bölcsességet, hogy az erőtlenek mellé először erőtlennek kell lenni, hogy aztán együtt tudjunk erősek lenni.”

Veres Sándor köszönetet mondott azért a szeretetért, amellyel a kerület lelkipásztorai és főgondnokai körülveszik, legyen az jó szó vagy az érte mondott imádság.

Tisztségviselők
Az Egyházkerületi Tanács munkájáról szólva Balog Zoltán elmondta: a Tanács megtárgyalta és elfogadta a kerületi fenntartású intézmények 2025. évi költségvetéseit. Dr. P. Tóth Zoltánt választotta a zsinati Gazdasági Bizottság tagjává, továbbá megbízólevelet adott át zsinati presbiteri pótképviselői tisztségre dr. Kamarás Virágnak és Borda Károlynak.

A közgyűlés új alkotótagjai, dr. Nagy Ákos és Hahn Róbert presbiteri képviselők ma tették le esküjüket.

Festett mennyezetkazetták a Ráday Házban
A közgyűlésen szót kapott Ament Éva bútorfestő, népi iparművész is, aki a Ráday Házban elhelyezett eredeti töki és rekonstruált dél-dunántúli festett mennyezetkazetták történetéről mesélt. Mint mondta, a révkomáromi mesterek kiváló munkáinak ma már csak töredéke látható a református templomokban, ezért is van jelentősége, hogy a ma reneszánszát élő templomi díszítési formával az egyházkerület székházában is megismerkedhetnek a látogatók.

Egyházkerületi beruházások
Az egyházkerület ingatlanállományáról és vagyongazdálkodási feladatairól szólva Veres Sándor főgondnok felidézte: „az elmúlt tíz-tizenöt év lehetőség volt az ingatlanok fejlesztésére. A létrejött tervnek hármas célja volt: templomok és gyülekezeti házak felújítása, a lelkipásztorok lakhatási körülményeinek javítása, valamint új épületek megépítése ott, ahol új gyülekezetek jöttek létre.” Szabó Márton beruházási főigazgató részletesen is ismertette a jelenlegi főbb beruházásokat, köztük a farkasvölgyi ingatlan, a korábbi Chinoin épületének és az Alkotmány utca 25. alatti ingatlan felhasználásának lehetőségeit.

Döntések
Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta az egyházkerületi fenntartású intézmények 2024. évi zárszámadásait, valamint az egyházmegyék 2025-ös költségvetéseit. Titkos szavazással döntöttek a lelkészi képesítések hatályban tartásáról is. Ezután az intézmények jelentéseit fogadták el, ám az Üzemeltetési Főigazgatóság jelentésére, valamint a jogi és közigazgatási ügyek megvitatására határozatképesség hiányában már nem kerülhetett sor, ezért újabb közgyűlés összehívására lesz szükség.

Somogyi Péter egyházkerületi lelkészi főjegyző a Római levél 5. fejezéből idézve azzal zárta a közgyűlést, hogy a megpróbáltatáson Isten azért visz át, mert az állhatatosságot, majd kipróbáltságot, végül pedig reménységet szülhet, ami nem szégyenít meg.

Képek: Füle Tamás