Ökumenikus párbeszéd a társadalmi megbékélésről

Az Egyházak szerepe a társadalmi megbékélésben Közép-Kelet-Európában címmel rendeztek konferenciát Budapesten csütörtöktől szombatig, kapcsolódva Magyarország Európai Uniós elnökségéhez.

A Közép-Európa, mint a vallási sokszínűség modellje alcímet viselő eseményt a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti szervezete, valamint a Reconciliation in South East Europe Alapítvány szervezte a Healing of Memories elnevezésű projekt keretében és a magyarországi történelmi egyházak, valamint az ausztriai, romániai, szerbiai, szlovákiai és ukrajnai egyházak közötti ökumenikus párbeszéd jegyében.

Egymásra utalt emberek vagyunk

Ódor Balázs, a Református Egyházak Világközössége európai tanácsának néhány napja megválasztott alelnöke a konferenciáról kiemelte: a megbékélésért azzal tehetnek az egyházak, ha példát adnak a társadalomnak. A magyar EU-elnökséggel egy kicsit Közép-Európa jelenik meg az EU-ban - fogalmazott. Fazekas László, a Szlovákiai Keresztyén Református Egyház püspöke megjegyezte: "tudatosítani kell, hogy egymásra utalt emberek vagyunk", ha ez megtörténik, akkor "gyógyíthatjuk azokat a sebeket, amelyeket egymáson ejtettünk, nép a népen, egyház az egyházon".

Lehet szó gyógyulásról

Grajdian Vasile romániai teológia professzor arról beszélt, hogy a keresztény egyházak hisznek abban: "lehet szó gyógyulásról" a megbékélést tekintve, s ez a keresztény hitből fakadhat. A szakadékokat, amiket a politika idézett elő a társadalomban, csak a keresztény hit perspektívájából lehet felszámolni - hangsúlyozta. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a MEÖT elnöke elmondta: az ökuménia segíthet a népek közeledésében. A megbékélésnek szerinte három fokozata van: beszélgetés fájdalmakról, örömökről; egymás sebeinek gyógyítása; megbocsátás. Dieter Brandes evangélikus lelkész, az Egyházak Világtanácsának képviselője elmondta: megbékélni csak a történelem ismeretében lehet, s a társadalmaknak el kell fogadniuk egymás történelmi értelmezéseit, így létrejöhet megbékélés a roma és a többségi társadalom között Magyarországon. Ennek az országnak most nincs élő konfliktusa más országokkal, így "itt az ideje 90 évvel Trianon után a megbékélésnek" - tette hozzá. Kitért arra: a Healing of Memories elnevezésű projekt az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) és az Európai Protestáns Egyházak Közössége – Leuenbergi Egyházi Közösség közös kezdeményezése, mely a CEC, az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE), illetve az Egyházak Ökumenikus Tanácsának (WCC) az Ökumenikus Chartában 1998-ban megfogalmazott feladatait vállalja fel azzal a céllal, hogy a többségi és kisebbségi egyházak között még fennálló, évszázadok alatt kialakult félreértések és előítéletek megszűnjenek.A program keretében 2004 óta számos konferenciát szerveztek Kárpát-medence-szerte, és az európai partneregyházak közreműködésével egyházi alkalmazottak, önkéntesek, lelkigondozók számára továbbképzéseket tartottak a lelkigondozás, a kommunikáció és a csoportmunka területén - közölte.

 

A kiengesztelődésé nem megy Isten segítsége nélkül

Kocsis Péter Fülöp görög katolikus püspök szerint "ügyelni kell arra, hogy a kiengesztelődés nem megy Isten segítsége nélkül". Ha a politikusok tudnak együtt imádkozni, akkor van remény a megbékélés felé való úthoz - vélekedett.Mészáros Kálmán, a Magyar Baptista Világszövetség elnöke közölte: Közép-Európa a világ egyik legérzékenyebb pontja, mert két világháború is innen indult. "Eljött az ideje, hogy békés tárgyalásokkal el lehessen mondani azt, ami fáj" - fűzte hozzá. A konferencián felszólalt mások mellett Markus Meckel volt német külügyminiszter, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Christoph Klein, az erdélyi szász evangélikus egyház nyugalmazott püspöke és Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciája Egyház és Társadalom Bizottságának igazgatója. A konferencia nyitónapján tematikus köszöntők hangzottak el a közép-európai történelmi és kulturális sokszínűség, mint társadalmi és egyházi kihívás témakörében, valamint pódiumbeszélgetést tartottak, amin az egyházi vezetők és a meghívott politikusok vettek részt. A konferencia második napján, pénteken a  Közép- és Délkelet-Európa XX. századi politikai változásait tekinti át előadásában mások mellett Marjanucz László szegedi történész professzor, valamint Baráth Magdolna, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának osztályvezetője. A konferencia harmadik napján a résztvevő országok egyháztörténészei munkacsoportokban folytatják a tanácskozást, a téma pedig egyebek mellett a XX. század történelmi eseményeinek a különböző egyházak identitására gyakorolt hatása lesz. A háromnapos tanácskozás pódiumbeszélgetéssel zárul az egyházak együttéléséről.

Kép: Kalocsai Richárd