Parancsszó nélkül

Segítségnyújtás katasztrófák esetén, az élet oltalma, a védekezés és a helyreállítás is a feladata annak a 80 fős önkéntes, református katasztrófavédő csapatnak, amely baj esetén azonnal mozgósítható. A tiszáninneni egyházkerület önkéntesei nem parancsra, hanem elhivatottságból végzik szakszerű munkájukat.

Álmunkban sem gondoltuk, hogy amikor „református" felirattal a ruhájukon megjelennek a mentőcsoportunk tagjai, milyen nagy támaszt jelentenek az embereknek. A bajba jutottakat megnyugvással és örömmel tölti el, hogy az övéi segítenek rajtuk – mondja Gere Gábor varbói lelkipásztor. A Tiszáninneni Református Egyházkerület önkéntes katasztrófavédőinek vezetője hozzáteszi: a református önkéntesek nem parancsszóra teszik a dolgukat, hanem saját elhatározásukból segítenek a rászorulókon.

A frontvonalon
A két évvel ezelőtti árvíz idején is a frontvonalon segítettek: Felsőzsolcán, Edelényben, Ócsanáloson, Bőcsön, Sajóládon és több elöntött borsodi településen. A reformátusok felhívására a nyári árvizek miatt több mint ezerötszázan jöttek segíteni nemcsak Magyarországról, hanem a Kárpát-medence magyar lakta területeiről is. A védekezési munkák reformátusokat érintő részét Gere Gábor koordinálta, és azóta is megmaradt a jó kapcsolat a katasztrófavédelmi szervekkel.

A bátrak
A hétvégén a mentőcsapat néhány tagja részt vett a Budai Várban tartott ünnepségen, ahol az ünnepélyes eskütételt követően megalakult a Hunor Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet. Mögéjük sorakoznak fel az önkéntes szervezetek tagjai, így a reformátusok is. Pintér Sándor belügyminiszter a bátrak között is a legbátrabbaknak nevezte a most megalakult szervezet tagjait. A belügyi tárca vezetője szerint a katasztrófavédelem nemzeti ügy, és úgy fogalmazott, hogy hazánk biztonságáért mindannyian felelősek vagyunk. Pintér Sándor hangsúlyozta, hogy a magyarországi katasztrófavédelem az elmúlt években gyökeres változásokon, jelentős szemléletváltozáson ment keresztül.

A barlangi mentőktől a tűzoltókig
Az új katasztrófavédelmi törvény már pontosan szabályozza, hogy kik és milyen feltételekkel vehetnek részt a mentésben – magyarázza a változásokat Gere Gábor. A szakszerű beavatkozáshoz ugyanis alapos felkészültség és megfelelő képzettség szükséges. A reformátusok az egyházkerület mályi konferenciaközpontjában már részt vettek egy háromnapos képzésen, ahol – többek között – a katasztrófavédők, légimentők és a protestáns tábori lelkészség képviselői tartottak előadásokat és gyakorlati felkészítést. A képzés része volt például, hogy a mályi bányató partján negyven fokban homokzsákból kellett gátakat építeni. A reformátusok ugyan a Bükk Mentőcsoporthoz tartoznak – csakúgy, mint például a számos bevetést megjárt tizenhat éve működő Spider mentőcsapat – de bevethetők az ország bármely pontján, ha a Belügyminisztérium veszélyhelyzetet hirdet. Magyarországon összesen nyolc önkéntes katasztrófavédelmi csoport alakult, amelybe integrálják a speciális tudással rendelkező csapatokat a barlangi mentőkön és a búvárokon át a tűzoltókig.



Bárhol a Kárpát-medencében
A tiszáninneni református önkéntesség gyülekezetekből és egyházi iskolákból is toboroz önkénteseket, akik a krízishelyzetekben a hivatásos katasztrófavédelmi erők segítségére lehetnek. Az önkéntesek vezetője hozzátette: elsősorban árvíz esetén tudnak beavatkozni, ehhez rendelkeznek a szükséges eszközökkel is. A Kárpát-medence magyarlakta területeire bárhová odaérnek tizenkét órán belül. Riasztás esetén a nyolcvanfős csapatból tizenkét ember azonnal mozgósítható és bevetésre kész.



Kiépített rendszer
A lelkipásztor szerint katasztrófák esetén különösen jól használható a kiépített és szerteágazó egyházi rendszer. A templomok, parókiák mindig nyitva állnak a bajba jutottak előtt és ez hathatósan segíti a mentést. Az egyháznak nemcsak az infrastruktúráját lehet használni, hanem az emberi erőforrásait is. Nemcsak a homokzsákolásra és a „frontvonalra" kell gondolni, hanem például a szakképzett lelkigondozókra, akik lelki támaszt adhatnak a kétségbeesett embereknek.

Fekete Zsuzsa