Soha még egyetlen generáció sem élt akkora elszigeteltségben, mint a mai 13 és 18 év közötti fiatalok - nyilatkozta a Parókia portálnak Grész Gábor, a Timóteus Társaság keresztyén ismeretterjesztő szervezet „Fiatalok az élet küszöbén" (FÉK) programjának vezetője és társszerzője.
- Noha a fiatalok legtöbbjének több száz vagy ezer barátja van a Facebookon, a generációk közötti elszigeteltség és kommunikációhiány döbbenetes méreteket öltött. A fiatalok magukra maradnak a problémáikkal és fájdalmaikkal, amelyekből sokkal többet kell elszenvedniük, mint a korábbi generációknak, pusztán mert rengetegen közülük csonka családokban nőnek föl. Csak a saját korcsoportukkal kommunikálnak, de ha azt látják, hogy van egy felnőtt, aki érdeklődik irántuk, meghallgatja őket, mindenféle érdek nélkül rendszeresen időt tölt velük és szereti őket, akkor hihetetlenül megnyílnak. Akármennyire úgy tűnik is, mintha mereven próbálnák eltolni a közeledést, nem szabad elhinni, mert belül erre vágynak.

A jéghegy lába
Nem sokkal a rendszerváltás után a középiskolásokkal és egyetemistákkal foglalkozó felekezetközi keresztyén szervezet, a Timóteus Társaság országos AIDS- és drogprevenciós program kidolgozására kapott megbízást az AIDS-kórháznak is nevezett akkori László Kórházzal együttműködve. A missziós szervezet munkatársa szerint világos volt, hogy a szexualitás kérdésével nem lehet önmagában foglalkozni, csakis az egész embert figyelembe véve: kapcsolatait, lelki életét, érzelmi állapotát és értékrendjét is beleértve.
Az 1993-ban kidolgozott FÉK program épp ezért nemcsak a nemi úton terjedő betegségekre, valamint a dohányzás, drog- és alkoholfogyasztás ártalmaira hívja fel a figyelmet, hanem tárgyalja az emberi kapcsolatokat, köztük a barátságot, és segít a házasságra való felkészülésben is. Az immár akkreditált tanárképzés három kötetes tananyaga 57 óravázlatot tartalmaz, olvasmányokkal, rövidfilmekkel segíti a pedagógusokat, hiszen nemcsak a FÉK munkatársai, hanem egy-egy diákcsoport tanárai is tarthatnak előadásokat tanítványaiknak. A fiatalok figyelmét megragadó előadások fő üzenete nem az, hogy a drogoknak milyen fajtái vannak, hanem az, hogy van, aki figyel rájuk - magyarázta Grész Gábor.
- A pedagógusokat az aggasztja, ahogyan viselkednek a fiatalok - ez azonban a jéghegy csúcsa. A cselekedetek a jellemen alapulnak, a jellem értékrenden, az értékrend pedig hiten, tehát azon, hogy mit tartok igaznak valamiről. Lehetetlen vállalkozás megváltoztatni a cselekedetet anélkül, hogy értékrendet próbálnánk közvetíteni. Ellenkező esetben csak szabályok közé zárnánk őket, miközben a motivációik ténylegesen nem változtak.

Egyház: nem, Isten: igen
Az osztályfőnöki, etika- vagy hittanórákon tartott előadások szerepe, hogy fölrázza a fiatalokat, és megmutassa: van másfajta élet. A program akkor hatékony, ha a pedagógus, ifjúságvédelmi szakember vagy FÉK-munkatárs ezután is folyamatos kapcsolatot tart fenn az érdeklődő diákokkal. A beszélgetések folytatódhatnak tanórák után négyszemközt, vagy kiscsoportokban a hetente tartott középiskolás és egyetemi klubokban. A közösségi élet megteremtésén túl a programban nagy hangsúlyt fektetnek a személyes lelkigondozásra, ugyanis a jelentős változások - mint amilyen egy rossz családi minta felülírására tett kísérlet vagy a Krisztus melletti elköteleződés - ennek hatására történnek.
- Nagyon sok fiatal keresi Istent, miközben az egyháztól elfordultak. A Magyar Ifjúság 2012 című tanulmánykötet szerint a 15-29 év közötti fiatalok körében az elmúlt nyolc évben negyven százalékkal nőtt azoknak a száma, akik teljesen elutasítják a vallást és az egyházat, továbbá majdnem a felére csökkent a rendszeresen templomba járók száma. Mindez hirtelen történt; míg nyolc évvel ezelőtt százból hét fiatal járt heti rendszerességgel templomba, most már csak négy. Ugyanakkor az is igaz, hogy az Isten létének tagadása nem nőtt a fiatalok között - miközben az intézménytől elfordulnak, Isten iránti vágy van bennük. Mi olyan fiatalokhoz megyünk, akik nem fordulnának meg egy gyülekezetben, illetve akiket nem ér el az egyház. Közülük tíz fiatalból kilenc akar az istenhitről beszélgetni, és öt-hat százalék körül van azoknak a száma, akik döntést is hoznak Krisztus mellett.

Fiatalos gyülekezetekhez vonzódnak
A FÉK program évente negyvenezer diákot ér el az evangéliummal, a misszióban részt vevő munkatársak és önkéntesek pedig mintegy négyezer fiatalnak tudják személyes beszélgetésekben átadni Krisztus üzenetét. Évente százötven-kétszáz fiatal hoz döntést Krisztus mellett, nekik abban is segítenek, hogy találjanak gyülekezetet. Grész Gábor szerint azért is fontos kísérni ebben a folyamatban a diákokat, mert a gyülekezetbe lépés komoly szubkulturális változást jelent. Ezt megelőzően bibliatanulmányozó diákkörökbe integrálják a fiatalokat, és jellemző, hogy azok később is olyan gyülekezetekbe épülnek be könnyebben, ahová hasonló korúak járnak. Az egyházaknak előbb-utóbb szembe kell nézniük a kulturális szakadék áthidalásával, ugyanis annak hatásai már a legutóbbi népszámlálási adatokban is kimutathatók.

Isten ügye
A FÉK program munkatársai Isten országát építik - hangsúlyozta Grész Gábor.
- Nekünk az a legfontosabb, hogy legyenek lelkek, akik megmenekülnek. Két dologból indulunk ki, az egyik a szükséglet, amit látunk: az, hogy az emberek mennyire elveszettek. A másik Jézus utolsó parancsa: „menjetek és tegyetek tanítvánnyá minden népet". Az iránta érzett szeretet és hála, valamint az emberek szükséglete találkozik. A gyümölcsöző evangelizáció az, hogy a Szentlélek erejéből kezdeményezően megosztjuk velük a jó hírt, az eredményt pedig Istenre bízzuk.

A tanár is üzenet
A FÉK program nemcsak hívő pedagógusok körében népszerű, hiszen a szimpóziumokon részt vevő tanárok hetven százaléka nem vallásos háttérből érkezik. Ennek ellenére hasznosnak találják az anyagot, amely gyakran a felnőttek számára is elkerülhetetlenné teszi a számvetést. Miközben volt olyan matematikatanár, aki egy-egy tanórát áldozott a fiatalokat érintő kérdésekre, egy hátrányos helyzetű régió iskolaigazgatója nem szerette volna, hogy kollégái bekapcsolódjanak a programba. Azzal érvelt, hogy a diákok rájönnének, van más élet is, ám az számukra elérhetetlen. Grész Gábor szerint azonban épp az a FÉK program célja, hogy elvezesse a diákokat a másik életbe. Hozzátette, ez nem olyan magától értetődő, hiszen a pedagógus személye még kevésbé válhat el attól, amit tanít.
- Hogy tanít valaki a drogról, ha a diákok a szünetben azt látják, hogy bagózik? Az üzenet közvetítője része magának az üzenetnek - fogalmazott.
Mivel épp azok a pedagógusok képezik tovább magukat, akik tenni szeretnének a diákokért, ők motiváltak is ebben; az egymással való találkozás után pedig még inkább erőre kapnak.
- Feltölti őket a tudat, hogy vannak mások is az országban, akik változást akarnak, vagyis nincsenek ezzel egyedül, még ha az ő tantestületükben az egyedüliek is. A tudat, hogy van értelme annak, amit csinálnak, sokat jelent nekik.

A lélek ugyanaz
Nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon nagy sikert arat az itthon kidolgozott prevenciós program. Ötvenhét országban vezették be, a legnagyobb pekingi egyetemen pedig oktatják a módszert. A távol-keleti országba a Vöröskereszt segítségével jutott el a program.
- Olyan ifjúságvédelmi programot kerestek Kínában, ami nem Amerikából származik. Hallották, hogy egy volt kommunista országban született egy ilyen program, ez kinyitotta az ajtókat előttünk.
Kérdésemre, hogyan lehetséges, hogy a magyar fiatalok számára kidolgozott program világszerte kelendő, Grész Gábor azt mondja: noha a kultúrák nagyon különbözőek, az emberi lélek mindenhol ugyanaz.
- Az emberi lélek fájdalma, szükségletei, alapértékei ugyanolyanok. Az emberek mindenhol vágynak a kapcsolatokra, a szeretetre, az elfogadásra, az elismerésre. Ugyanakkor, mindenhol bizalmatlanok, bántják, tönkreteszik egymást - és keresik a gyógyulás útját.

A sejt
Noha a társadalmi felelősségvállalás igénye egyre többször megfogalmazódik az egyházakban, gyakran mégsem a gyülekezetek, hanem felekezetközi szervezetek végeznek hatékony társadalmi szolgálatot.
- Szabó Dani bácsi (a Magyar Református Presbiteri Szövetség és a Magyar Evangéliumi Aliansz elnöke - a szerk.) egy sejt képével magyarázza ezt. A sejtmagot a történelmi egyház, a sejtmembránt pedig azok a kisközösségek alkotják, melyek az egyházból jöttek létre, de küldetésükből, illetve szubkultúrájukból adódóan azon a peremen mozognak, ahol az egyház érintkezik a világgal. A sejt a membránon keresztül hozza be az életbe a kívül lévőket. A történelem folyamán sokszor nem jól kezelték egymást a peremen lévő és a magot alkotó szervezetek, legyenek azok akár missziók, akár ébredési mozgalmak, akár kisközösségek. Szükség van azonban mindkettőre, ugyanis nem egymás ellenében, hanem egymásért léteznek.

Ajtó és ablak
Egy másik hasonlattal az egyház és a társadalom viszonyát érzékelteti a misszióvezető:
- A világ és az egyház érintkezési felülete nagyon csekély. Amikor két anyag nem szeret reakcióba lépni egymással, oda kell egy katalizátor, ami fölgyorsítja ezt a folyamatot. A szolgálat, amit a Timóteus Társaság FÉK programjában végzünk, ezt a találkozást sietteti. Lehetővé teszi a világ számára, hogy betekintést nyerjen abba, hogy a Szentírás mit mond a szexualitásról, a házasságról, a gyermeknevelésről, az emberi kapcsolatokról - sokan meg is lepődnek, hogy a Bibliának van mondanivalója minderről. Számukra a FÉK ablak. Az egyház számára pedig ajtó, amelyen át az egyház beléphet a világba. Nem magunknak toborzunk tehát tagokat, hanem az egyház, Krisztus teste számára.

Megéri?
A primer prevenciós programokra fordítanak a legkevésbé figyelmet a döntéshozók, ezek hatása ugyanis kevésbé mérhető - folytatja Grész Gábor.
- Az igazán hosszú távú, társadalomformáló változások egyéni szinteken következnek be. Ez a fajta, személytől személyig terjedő munka sziszifuszi ugyan, de nagyon élvezetes és áldott, mert látjuk a fiatalokban a tényleges változást. Olyan nagy károk vannak már a társadalomban, hogy gyakorlatilag kármentés történik napról napra, de ha egyvalakit meg tudunk menteni, már megérte. Mindig az van a fejemben, hogy Jézus azért az egyért jött, hogy azt megmentse... Ezen az egyen keresztül aztán lesz majd sok is, reméljük.

Könnyebb...
- Az a vágyunk, hogy eljuttassuk a fiatalokat a Krisztusban való hitre és a megváltásra, hiszen az hoz igazi gyógyulást. Addig próbálhatunk segíteni, és sok mindenben lehet is fejlődni, de radikális változás akkor történik, amikor a fiatalok Jézus Krisztussal találkoznak.
Türelem és szakértelem kell ahhoz, hogy valaki segíthessen a fiatalok életét új alapokra helyezni, Grész Gábor mégsem ezt hangsúlyozza, hanem a szeretetet.
- Mindig eszembe jut, amikor a Júlia című drámában a meghurcolt család feje azt mondja a feleségének: „ha szereted őket, könnyebb".

Jakus Ágnes

Képek: Füle Tamás

A Fiatalok az Élet Küszöbén programról itt tudhat meg többet.