Egymásra hangolva
Nem ismerősök, hanem az ország különböző pontjáról érkező fiatal felnőttek találkoztak Mátraházán a közelmúltban. Előadások és szemináriumok helyett élménypedagógiai játékok segítségével ismerhették meg egymást és önmagukat is a résztvevők.
Összhang – ezzel a szóval jellemezte a hétvégét Szűcs Mátyás, aki szerint nem volt nehéz feloldódni a társaságban.
– Olyan programok voltak, amelyek hamar összehozták az embereket, a három nap végére nagyon összekovácsolódott a csapat. Korábban még nem vettem részt hasonló játékokban, és bár elsőre jelentéktelennek tűntek a feladatok, mégis komoly témákat tudtunk megbeszélni – meséli Mátyás. 

Társas-játék
Érzelmek, empátia, keresni és megtalálni, problémamegoldás, felelősség és bizalom – az öt témakörre egy napi játékidő jutott. A feladatok lényege az volt, hogy a résztvevők együtt oldják meg a feladatokat, itt mindenki rászorult a másik segítségére. A játékok után a fiatalok megbeszélték és kielemezték élményeiket és tapasztalataikat.
– Nagyon tetszett az a feladat, amelyikben sok információból kellett kihámozni a lényeget. Erre könnyen ráállt az agyam, úgy éreztem, végre megérkeztem – meséli Fekete Tünde.
A fiatal szociális munkás szerint különleges adottsága a nőknek, hogy hamar át tudják látni a bonyolult helyzeteket, viszont ha az irányításról van szó, ő is szívesen átadja a terepet a férfiaknak.
– Kíváncsi voltam, mit szeretne tanítani nekem Isten a párkapcsolatokról. Az utolsó játéknál, amikor párban kellett megoldani a feladatokat, nagyon örültem, hogy ráhagyatkozhattam a partneremre, mert általában a munkámban és a magánéletben is nekem kell irányítani és döntéseket hozni. Azzal a jó érzéssel megyek haza, hogy a való életben is lesz valaki, akiben megbízhatok és ráhagyatkozhatok – mondja Tünde.

 
Feldolgozás alatt
– Igazi feltöltődés volt ez a hétvége – árulja el Kiss József, aki számára a résztvevők odaadása volt a legnagyobb élmény a játékokban.
– Hamar kialakult az egymás iránti segítőkészség, tisztelet és bizalom. Nagyon érdekes témákról beszélgettünk, ezek hatása sokáig megmarad. Úgy érzem, lesz min gondolkodnom otthon is, hogy a helyére kerüljenek az itt megélt tapasztalataim.

– Most vezettem először csoportot, kicsit izgultam is, hogy fog sikerülni, de nagyon nyitottak voltak a többiek – meséli Bodnár Lídia, az egyik játékvezető. A Társas-játék elnevezésű programot debreceni teológushallgatók és az egyetemi gyülekezet tagjai hozták el a mátraházi hétvégére.
– Számomra az volt a legnagyobb élmény, hogy láthattam, milyen csodálatosat alkotott Isten a nők és férfiak közti különbségekkel, és hogy egyen-egyenként is mennyire értékes emberek vagyunk.

Dúl a love?
Jobban boldogul a kettő, mint egy – vagy mégsem? A különbségek nemcsak szépek lehetnek, gyakran inkább bosszantóak, ezért komoly munkát igényel mindkét féltől, ha hidakat akarnak verni a focimeccs és az állandó pakolás közé – hogy csak egyet említsünk a sztereotípiák közül. 
Horváth Annamária szerint ehhez több kell, mint a nagybetűs SZERELEM.
– A szerelem fontos és nagyon jó érzés, de nem ez a megtartóereje egy kapcsolatnak. Én a párkapcsolatot szép és nemes munkának tartom, amiben egymásért dolgozunk, és ebben nyitottnak kell lenni a másik felé. Egy házasság is csak akkor marad meg, ha ilyen szeretetkapcsolat van férfi és nő között, legalábbis erre látok példát a környezetemben is.

Elfelejtve?
Bár a hétvége nagy „egymásra találások" nélkül zajlott, sokak szerint már a közösségért is megérte eljönni.
– Nehezen találják a helyüket az egyházban a 25 és 36 év közötti fiatalok – vélekedik a mátraházi hétvége szervezője, Fodorné Ablonczy Margit.
A Dunamelléki Református Egyházkerület ifjúsági lelkésze szerint az egyedülálló fiatal felnőttek hamar kiesnek a gyülekezet és a lelkipásztorok figyelméből, pedig fontos lenne, hogy keresztyén körökben is legyen olyan baráti társaságuk, akikkel megoszthatják örömeiket és nehézségeiket.
– A párválasztás nemcsak a saját, egyéni csalódások miatt lehet nehéz a fiatalok számára, hanem az előző nemzedék szomorúságai, tévedései, konfliktusai is elbátortalaníthatják őket. Ezek hatására sokan azt gondolják, hogy akkor nekik sem fog sikerülni.
Egy másik ok lehet, hogy a hivatás nagyon előtérbe került, fiúk, lányok egyaránt úgy érzik, hogy először le kell tenniük valamit az asztalra. Ma nincsenek automatikusan elfogadott társadalmi helyzetek, attól, hogy egy fiatal elvégez egy egyetemet, nem lehet biztos benne, hol és milyen állást talál. Ebben a bizonytalanságban sokszor nehéz még a párválasztásra is koncentrálni, amíg az ember meg nem találja, hogy kicsoda is ő igazán. A hétvégén olyan programokat szerveztünk, hogy sokat nevessünk és könnyű legyen feloldódni. Az élménypedagógiai játékok mellett volt táncház és kirándulás, ami jó alkalom arra, hogy minél több fiatal felszabadultan lehessen együtt, és a párválasztás kényszere nélkül szerezzen új ismerősöket.

Külön is
Ahhoz, hogy valaki megtalálja a társát, nem elég az ismerkedés, az ifjúsági lelkész szerint fontos, hogy a fiatal felnőttek először saját magukat ismerjék meg. Ezért szerveznek külön csendes hétvégét fiúknak és lányoknak is. Nőnek lenni kiváltság? Hogyan lehet valaki nőként ajándék saját maga és mások számára? – többek között erről szólt a lányhétvége szeptember végén. Hasonló önismereti tréningre tavasszal várják a fiatal férfiakat, a részletekről később olvashatnak majd programajánlónkban. „Vedd el egy férfitól a pénzt, a hatalmat és a szexet, és megnézheted, mi marad belőle?" Hát akkor, lássuk!

Dobó Márti
Képek: Fodorné Ablonczy Margit, Dobó Márti