Testvéreim

A keresztyén testvér az, akivel egy alapon állok. Akinek nem kell folyton magyarázni, hogy mi a helyzet. Nem kell magyarázni ezt az egész hit dolgot. Mert érti a küzdelmeket, a válságokat, a gyötrődéseket, de az örömöket, a megszabadulást és a minden feletti örömet is. 

„Hogy pedig ti is megtudjátok, mi van velem és hogyan élek,
mindent elmond nektek Tükhikosz,
az Úrban szeretett testvér és hű diakónus.
Békesség a testvéreknek és szeretet hittel együtt
az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól!"

(Ef 6,21;23)

„Isten hozott, Testvér!" – mondja a menhely vendégfogadó diakónusa a nyomozási ügyben odatévedő Colombónak, és asztalhoz ülteti a gyűrött kabátos nyomozót. Apró tévedés!

Az, hogy ember embernek ne farkasa, hanem testvére legyen, végigvonul a történelmen. Hiszen a nagy francia forradalom is ezt hirdette ki céljául „Szabadság, egyenlőség, testvériség!" hármas jelszavában. Az Európai Unió himnuszának tartott Örömóda emelkedett hangú vágya is ez: „Testvérré lészen minden ember, merre lengnek szárnyaid." S ezt tűzte zászlajára a 20. század, egyben az emberiség egyik utolsó nagy forradalma is: Martin Luther King egyenlőségi mozgalma.

A világi törekvések célja az, amit a Szentírás már a kezdetektől hangsúlyoz és megfogalmaz: milyen kiváltság az, hogy testvérei lehetünk egymásnak! Nem csupán valami ősi elidegeníthetetlen jog, az emberség-egyenlőség révén, hanem a „fiúság" alapján, hiszen aki Jézus Krisztusban hisz, őt követi, elfogadja az ő váltságát és szabadítását: Isten gyermekének nevezik, s automatikusan testvérei lesznek egymásnak. „Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk." (1Jn 3,1) Ezért írja Pál méltatlankodva Korinthusba: „Sőt testvér a testvérrel pereskedik, méghozzá a hitetetlenek előtt. Sőt ti okoztok sérelmet és kárt, mégpedig testvéreknek!" (1Kor 6,6;8) Maga az Anyaszentegyház kifejezés is azt jelenti, hogy a benne lévők egymásnak tagjai, hiszen közös „anyánk" van!

Ezért is szólítja meg számtalanszor így Pál apostol levélének olvasóit, és ezért szólítjuk meg úgy istentiszteleten így a híveket: „Kedves Testvéreim"! S miben erősít minket, hogy testvérei lehetünk egymásnak?

A testvériség három áldása:

Távoliból közeli lesz
Sokat utazunk együtt teológusokkal, barátaimmal. Azt tapasztaljuk meg az utak során, hogy a föld egy más pontján, eltérő kulturális közegben, számunkra teljesen ismeretlen emberekkel találkozva testvérnek tudjuk egymást tekinteni. Milyen alapjai vannak ennek? Például a bizalom, a befogadás. Szicíliában nem csak befogadtak bennünket, hanem meg is vendégeltek. Isztambulban egy kis keresztyén közösség adott helyet nekünk! Máltán átadták a gyülekezeti terem kulcsait a teljesen ismeretlen magyar csoportnak. Skye szigetén szeretettel láttak vendégül, mert a lelkészházaspár szintén átélte a befogadást. Kis skóciai falvakban: Freuchie-ban, Dunscore-ban úgy fogadtak minket, mint ismerősöket.

Keresztyén tesó
Van a szónak egy lazább használata: testvér, tesó, tesóka – akivel lazább kapcsolat fűz össze. Én inkább kedves megszólításnak érzem. Amikor szinte a vér szerinti testvér állapotába kerülhetünk. Hiszen ezt is véráldozat köti össze, azért is lesz olyan értékes. Éppen ezért a testvér szót ki lehet ejteni nagyon kedvesen, becézően, bizalmasan, talán még játékosan is. Azért szép, mert gyakorolható. „A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket is az Isten tanított az egymás iránti szeretetre, és mert gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt egész Macedóniában." (1Thessz 4,9)

Gyönyörködni egymásban
A keresztyén testvér az, akivel egy alapon állok. Akinek nem kell folyton magyarázni, hogy mi a helyzet. Nem kell magyarázni ezt az egész hit dolgot. Mert érti a küzdelmeket, a válságokat, a gyötrődéseket, de az örömöket, a megszabadulást és a minden feletti örömet is. Akivel gyönyörködni tudunk egymás hitében. Isten munkájában egymás életében. Csak úgy egymásban, mint testvérben. Lehetséges lesz, hogy különböző kegyességű emberek is tudnak egyek lenni. Egység, ami gyönyörködtet a 133. zsoltár szellemében:

Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!
Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra,
Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára.
Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére.
Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor.

A testvérségből áldás és élet fakad! 


Bölcsföldi András
A szerző református lelkész, a budapesti teológia spirituálisa. 

 

A sorozat korábbi részei: