A Ráday Könyvtár fennállásának százötvenedik évfordulója alkalmából konferenciát rendeztek október 25-én a Dunamelléki Egyházkerület székházában.
– A tizennyolcadik században természetes volt, hogy főnemesek, arisztokraták jelentős gyűjteményeket hoztak létre, az viszont, hogy egy protestáns köznemesi család erre szánja jövedelme tetemes részét, és még el is adósodjon miatta, páratlan – mondta el megnyitó beszédében Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója.

Családi szakkönyvtár volt
A Rádayak könyvtára a maga korában nem csupán reprezentációja volt a fellelhető irodalmaknak, hanem szakkönyvtár is.
A családtagok nemcsak a maguk örömére gyűjtögették a könyveket, hozzáférhetővé is tették őket – a diákok a 18. század végétől kölcsönöztek könyveket tőlük. A család szándéka az volt, hogy a teljes gyűjtemény kerüljön a református egyház birtokába, és szolgálja a bölcsész- és teológushallgatókat.
– Miután az egyház megvásárolta a magánkönyvtárat, hogy nyilvános, fejlődő, gyarapodó közkönyvtárrá tegye, gondoskodni kellett a megfelelő megőrzésről, feltárásról és a kölcsönzésről – ismertette Berecz Ágnes.
– A könyvtár történetében mindig voltak olyan teológiai tanárok vagy református könyvgyűjtők, akik magánkönyvtárukkal gyarapították a gyűjteményt – nyilatkozta portálunknak az igazgató.

Párizsi és londoni könyvtárakhoz volt fogható
A könyvtár 1912-ben költözhetett át a Kálvin téri templom körüli épületekből a Ráday utca 28. földszinti termeibe, és 1913-tól költségvetéssel, személyzettel, intézményszerűen kezdhette meg működését.
– A Ráday Könyvtár ekkor egy csapásra lépett át könyvek egyszerű őrzőhelyéből a legkorszerűbb szakkönyvtárak sorába, leelőzve számos régi, híres kutatóhelyet. A gázvilágítás és a lüszterlámpa korában a bibliotéka villanyvilágítással rendelkezett, és tűzveszélyes kályhák helyett gőzfűtéses radiátorok adták a meleget. Heti két nyitvatartási napon bárki látogathatta, külön két fenntartott időpontban pedig csak a kutatók számára állt nyitva az új bútorzattal felszerelt könyvtár. Szerb Antal, Halász Gábor vagy Bálint György némely írásaiban beszámolnak budapesti, párizsi és londoni könyvtárélményeikről, érzékeltetve a Ráday Könyvtár szolgáltatásainak színvonalát. A bibliotéka azonban nem vásárlással, hanem adományokból és hagyatékokkal bővült. A második világháborút a Ráday Könyvtár jelentős károk nélkül vészelte át, és egyike lett annak a kevés egyházi könyvtárnak, amely megmaradhatott egyházi tulajdonban – számolt be Berecz Ágnes.
A Ráday család magánlevéltárához és kézirataihoz csatolták többek között a Dunamelléki Egyházkerület levéltárának anyagát is, így jött létre 1955-ben a Ráday Gyűjtemény.

Nem kedvezett az uniós tagság
A Ráday Könyvtár főleg a történettudomány, az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a művelődéstörténet és a művészettörténet tárgyköréből gyűjt könyveket. A klasszikus szépirodalmi művek számát is próbálják gyarapítani, különösképpen azoknak a szerzőknek a műveit, akik a református egyházhoz kötődnek. Nemcsak a protestáns szakirodalmat, hanem más felekezetek fontos teológiai szakkönyveit is igyekeznek beszerezni.
A naprakész könyvtárbővítést nehezíti, hogy a Ráday Könyvtár elesett attól a támogatástól, amelyet a hetvenes évektől egészen 2004-ig svájci segélyszervezetek biztosítottak a teológiai szakkönyvek beszerzésére.
– A svájciak becsületesen előre megmondták, hogy egy Európai Uniós tagországot már nem támogathatnak. Európában rengeteg teológiai szakkönyv megjelenik meg, ám legalább tízszer olyan drágák, mint Magyarországon. Reménytelen, hogy naprakészek legyünk ezek beszerzésében és rendszerezésében. Ez azért fájdalmas, mert éppen a doktori képzésben nem tudunk kellőképpen segíteni – számolt be a gyűjtemény igazgatója.

Ritkaságra bukkantak
A szűkös anyagi keret ellenére a Ráday Könyvtárban olyan – többségében külföldi – modern szakirodalmak is fellelhetők, amelyek máshol nem. Előfordult az is, hogy a műemlékkönyvtárban akadtak ritka leletre.
– Egy alkalommal a Szépművészeti Múzeum akart megvásárolni egy ókori fríztöredéket egy külföldi aukción, mivel egy másik darabja már náluk volt. Az általuk keresett monográfiagyűjteményt végül Budapesten, a Ráday Műemlékkönyvtárban találták meg. A 18. században kiadott kötet metszetekkel ellátott, részletes katalógusa az addig feltárt, ókori szobor- és épülettöredékeknek. Nem hittük volna, hogy azóta nem született ennél frissebb feldolgozás. Egy olyan szakkönyvről van szó tehát, amely nem avult el kétszáz-kétszázötven év alatt, és csak nálunk lelhető fel.

Egyedülálló katalógus készül
– Ráday Gedeon általában beköttette az általa vásárolt könyveket, csak a nagyon régi könyvek kötéseihez nem nyúlt. Az újonnan megjelent köteteket a nyomdák papírba kötötték, a borítóba kötés a tulajdonos ízlésén és anyagi helyzetén múlt. Majdnem ugyanannyiba került akkoriban a kötés maga, mint amennyibe a könyv – magyarázta Berecz Ágnes.
A Ráday levéltárban lapulnak olyan számlák és bizonylatok is, amelyek igazolják, hogy mely köteteket mikor, honnan, kitől vásárolták, illetve kinél mennyiért köttették be. A Ráday Műemlékkönyvtár 18. századi aranyozott bőrkötéseinek feltárása, vagyis a könyvkötő mesterek beazonosítása, az írásos és képi dokumentáció elkészítése tizennegyedik éve folyik az intézményben.
– Jelenleg ez a honlapról elérhető, első és tudomásunk szerint az egyetlen magyar kötéskatalógus – mondta el Berecz Ágnes.
A műemlékkönyvtár valamennyi művének bibliográfiai adatai elérhetők az Országos Széchényi Könyvtár MOKKA-R adatbázisában. A kézirattár és a textuárium adatbázisát belátható időn belül szeretnék elkészíteni és elérhetővé tenni.

Szűkös hely, bő információ
Az olvasók számára az utóbbi évek megkönnyítették a könyvtári kölcsönzést, hiszen az interneten is lehet tájékozódni a Ráday Könyvtár nyitva tartásáról, a könyvtárhasználat feltételeiről, és a katalógust is meg lehet tekinteni. Az Unitas portálon keresztül ki lehet keresni, hogy egy-egy témában milyen műveket őriz a Ráday Könyvtár. Mivel jelenleg is zajlik a könyvtári főkatalógus kiépítése, sikertelen keresés esetén érdemes személyesen is meggyőződni róla, hogy elérhető-e egy-egy könyv a bibliotékában. Az internetes adatbázis jelenleg 78 ezer bibliográfiai leírást tartalmaz, vagyis a teljes állomány több mint felét feltárták már. Bár a könyvtár olvasói tere nem túl tágas és komfortos, a munkatársak a segítségnyújtással igyekeznek kompenzálni a hátrányt. Csatlakoztak az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásához is, melyben az olvasók online kérdezhetnek a könyvtárosoktól. A munkatársak készségesen segítenek határon túli olvasóiknak is tervezett utazásuk idejére egy-egy kölcsönözni kívánt könyv előkészítésében.

Letűnt a könyvtárak korszaka?
Azzal, hogy az internet terjedése a hagyományos könyvek és könyvtárak végét jelentené, a Ráday Gyűjtemény igazgatója nem ért egyet.
– Tény, hogy riasztóan zsugorodik a magyar nyelvű tudományos könyvkiadás; hogy zuhannak a példányszámok; és immár harmadik éve csökken a magyarországi könyves piac bevétele is. Rengeteg könyvtár szűnt meg az utóbbi években, és sokak véleménye, hogy nem olvasnak az emberek. Az idevágó kutatások azonban inkább azt bizonyítják, hogy a hagyományos módon kevesebben olvasnak, de többet; azon kívül majdnem mindenki elektronikus eszközöket használ erre, vagyis egész nap olvas és ír, csak másképp. Azt sem hiszem, hogy hosszú távon eltűnne az életünkből a fizikai mivoltában megragadható könyvtárgy. Ennél lényegesebb és izgalmasabb probléma azonban, hogy rendszerezett, azaz áttekinthető és rangsorolt, valamint ellenőrzött, azaz hiteles tartalmakhoz férhessünk hozzá. Egy keresőrobot hatszázezer találatánál többre megyünk egyetlen jól eltalált szakirodalmi forrással. Ezt a humán többletet, az ítélőképességet nem tudja kiváltani az informatika, és ezért van jelentősége hosszú távon is a szakkönyvtárak gyűjtő, rendszerező, feltáró munkájának.

Jakus Ágnes