A kulcsátadás jelképes, ne kelljen soha bezárni az ajtókat - ezekkel a szavakkal adta át Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök az új templom kulcsát a szemeretelepi gyülekezet lelkipásztorának és gondnokának.
A püspök az elmúlt hétvégi ünnepi istentiszteleten arról beszélt, az ember sok mindent akar, nagy és dicső dolgokat, akár a templomépítés.
- Ott kezdődik az igazi élet, amikor rábízzuk magunkat arra a Krisztusra, aki már tudja, mit akar tenni. Ez a templom azoknak épült, akik már tudják, hiszik, vallják és élik, hogy Jézus a megoldás. Ezért végeznek missziót, és mély meggyőződésem, hogy ezért engedte az Isten, hogy a szemeretelepi gyülekezet megkezdje és befejezze temploma építését - fogalmazott.

- A templomnak önmagában van vonzereje, sok új arcot látni és közülük nagyon sokan itt is ragadnak. Mondták lelkésztársaim, akik már voltak ilyen cipőben, hogy számíthatunk arra, hogy megnövekszik a gyülekezet, és valóban így is történt. Önmagában persze az új templom nem elég, ha nincs megtartó Ige és közösség, akkor ez a lelkesedés hamar szétfoszlik. Egyelőre megtartott bennünket Isten, és pont az alatt a három év és hét hónap alatt, amikor nagyon össze voltunk szorulva és többször kellett egymás után istentiszteletet tartani, erősödtünk meg és már akkor gyarapodni kezdtünk - számolt be portálunknak Kiss László lelkipásztor.

A templomépítés szándéka egyidős a pestszentlőrinc-szemeretelepi gyülekezet megalakulásával - ismertette Lukács József gondnok.
Az alapítók terveztek és gyűjtöttek, ám a második világháború alatt elvesztek a megtakarítások. Azóta - noha a gyülekezet minden lelkipásztora kitartott a régi szándék mellett - csak ideiglenes megoldások lehettek az elérhető célok a gyülekezet otthonának bővítésére és korszerűsítésére. Még a harmincas évek végén vásárolták meg a szemeretelepi reformátusok azt a mulatót, ami a jelenlegi templom közelében áll. Ezt alakították át istentiszteleti hellyé, ahol évtizedekig összegyűlhettek. Miután döntés született arról, hogy belevágnak a templomépítésbe, a szűkösnek bizonyult régi épületet a jelenlegi gyülkekezet eladta, méghozzá az éppen lelki hajlékot kereső kopt keresztény közösségnek. Az ebből befolyt összegből, a dunamelléki egyházkerület és a Budapest-Déli Református Egyházmegye támogatásából, a gyülekezet híveinek adományaiból, önkormányzati, pályázati és egyéb forrásokból három év alatt felépült az új templom.
- Ügyeskedésre nem is gondoltunk, Isten házát nem építhetjük lopott téglákból - tette hozzá a gyülekezet gondnoka.

A templom megépítésénél alapvető szempont volt, hogy a gyülekezet és a lelkész közötti kapcsolat minél közvetlenebb legyen - árulta el Nagy Béla építészmérnök.
- Próbáltam a szószéket és az üléseket ennek megfelelően elhelyezni, ezen kívül szempont volt az is, hogy a templom ne csak templom legyen, tehát ahová bemegyek és istentisztelet után kizuhanok az utcára, hanem legyen egy olyan előcsarnok, ahol a gyülekezet tagjai istentisztelet után is tudnak beszélgetni, közösséget gyakorolni. Arra törekedtem, hogy az épület minél esztétikusabb legyen kívülről is, belülről is. Ennél a templomnál lehetőség volt arra, hogy nyitott, tágas teret alakítsunk ki, amely világos, áttekinthető. Ezen túl a szószéket próbáltuk hívogatóvá tenni, hogy intimebb teret biztosítson a lelkésznek és a gyülekezet is jobban tudjon az igehirdetőre figyelni.

Az új templom elkészülte alkalmat ad arra, hogy a református közösség megszólítsa azokat is, akik korábban nem látogatták az istentiszteleteket és a gyülekezeti rétegalkalmakat.
Kiss Rebeka gyülekezeti tag úgy véli, a templomépület vonzó lehet a kívülállók számára is.
- Sokan nem foglalkoznak a vallással, mert úgy vannak vele, hogy az elavult dolog. Épp ezért óriási jel, hogy egy gyülekezet ma templomot épít, kifejezve, hogy egyre nagyobb térre van szükségük.

Hogy mit jelent egy élő gyülekezeti közösség tagjává válni, arról Kovács Judit mesélt nekünk.
- Öt éve járok ide, a Kereszt-kérdések sorozatra jöttem el akkoriban. Noha korábban konfirmáltam, ezen a sorozaton keresztül ismertem meg Jézus Krisztust és azt, hogy mit jelent vele járni. Korábban ez nem volt világos, vágyakoztam rá, de nem teljesen értettem, mi a hitünk értelme.
A szemeretelepi gyülekezet nemcsak a hitbeli megújulásban, hanem a valahová tartozásban is segített a fiatal édesanyának.
- Nagyon befogadó ez a gyülekezet, ismeretlenként is sokan megszólítottak, hívogattak. Itt mindenki otthonra találhat, fiatalok és idősebbek is - vélekedik.

- Igyekszünk a lehető legtöbb módon, a lehető legtöbb embert elérni az evangéliummal. Rétegcsoportokat szólítunk meg, ezt a célt szolgálja a baba-mama körünk és a Kereszt-kérdések sorozatunk is - mondta érdeklődésünkre Komlósi Erzsébet beosztott lelkipásztor.
- Ha körbenézek, kik azok, akik a templomszentelő ünnepség szervezéséből kivették a részüket, azt látom, hogy a mostani szolgálók jó része még a Kereszt-kérdések alkalmával került a gyülekezetbe, noha korábban nem tartoztak közénk.
A lelkipásztor hozzátette, sokakban gyanakvás él az egyházzal szemben félreértések és rossz tapasztalatok miatt, amelyeket nem egyszer éppen hívő közösségekben szenvedtek el. A jó módszerek a velük való párbeszédre elengedhetetlenek, de önmagukban nem elegendők - vélekedik Komlósi Erzsébet.
- Rongyosra beszélhetjük a szánkat és jöhetünk jobbnál jobb ötletekkel, de valójában Jézus Krisztus az, aki megragadja az emberek szívét. Ő tudja megszólítani őket, áttörni az ellenállás falát és megáldani ezt a közösséget.

Jakus Ágnes

Képek: Füle Tamás