...sőt még az életem sem drága, csak hogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.
Apostolok cselekedetei 20,24
„A szolgálat maratoni futás. Nem az elindulás számít, hanem a célba érés."
Rick Warren
A keresztyén élet egyik legnehezebb kérdése, mit jelent lemondani önmagunkról – véli Tóth Sára. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának a közelmúltban jelent meg Táncol a por című könyve, melyben nehéz kérdéseket feszeget útkeresésről, szenvedésről, vallásos klisékről. Tóth Sára írásainak jó részét a Parókia portálról is ismerhették az olvasók, tavaly azonban kötetbe foglalta gondolatait hitről és spiritualitásról. Nemlét és létezés határán egyensúlyoztunk a szerzővel.
Milyen a jó gyerekkönyv? Kinek az igényeihez kell igazodnia? Mennyit számít a borító? Létezhet-e bármilyen kanonizáció a gyerekirodalomban, ha a gyorsan változó világgal együtt a gyerekkönyvek témái is változnak? Többek között ezek a kérdések merültek fel a FISZ és a Károli Gáspár Református Egyetemen tavaly végzett gyermekirodalmi szakemberek által indított Papíralapon sorozat első részén. A közös gondolkodásnak a budai Pagony könyvesbolt adott otthont január 21-én.
A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat február 29-én hajnalban. Jakus Ágnes gondolatai Nemes Jeles László rendező alkotásáról: Fontos vagyok. Ennek a felismerésnek a súlyával nehezedtem rá a mozgólépcsőre, amely futószalagon hozta-vitte az embereket az illúziók giccs-csarnokában. Mi, a moziból elszállingózók valahogy másként festhettünk közöttük, és talán valami furcsa jelre többen felfigyeltek. Mintha a kabátunkon keresték volna, pedig mi nem ott hordtuk azt a csillagot.
Mit jelent, hogy az odafenn valókkal törődjünk, ne a földiekkel? Tényleg ne barátkozzunk a minket körülvevő világgal? Számos hibás igevers-értelmezés terjedt el, melyek közül néhány komoly fejtörést is okozhat azoknak, akik szeretnének a Szentírás útmutatása szerint élni. Szalai András valláskutató cikke néhány igen gyakori értelmezési problémára világít rá, és abban is eligazít, hogyan értsük az adott igeszakaszt.
Muszlim vendéghallgatók tanultak az elmúlt hónapokban a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán. Kíváncsiak voltunk, hogyan vélekednek a keresztyénségről, muszlimok és keresztyének együttéléséről, a menekültkérdésről és a közelmúltbeli terrortámadásokról. Véleményét két török fiatal osztotta meg velünk: Sema Cevirici és Elif Aslandogdu hazautazásuk előtt írásban válaszoltak kérdéseinkre.
„Ne magunkról beszéljünk, hanem arról, aki a sötétségből a világosságra hívott el" – kérte a magyarországi keresztyéneket Bogárdi Szabó István az ökumenikus imahét országos megnyitóján.
Nem a holnapra, hanem a holnaputánra kell gondolni a fiatalok nevelésekor – tartja Suba Lajos. A nagykőrösi Arany János Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója azzal indokolja ars poeticáját, hogy a pedagógusok munkájának gyümölcse gyakran csak évek múlva látható, hiába vár a világ azonnali eredményeket. A Lorántffy Zsuzsanna-díjas pedagógussal a Dunamelléki Református Egyházkerület székházában beszéltünk.
Az édenkertben a bűneset után az Úr rákérdez az emberre: „Hol vagy?" Pozicionálni akarja, nem mintha nem tudná tartózkodási helyét, sokkal inkább hogy az ember végre legyen tudatában valódi helyzetének.
Kórházban, börtönben, elnéptelenedő falvakban, alkoholisták és drogosok közötti szolgálatban is szerezhetnek gyakorlatot a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának hallgatói. A teológusok tanulmányaik hetedik félévét gyakorlattal töltik, hogy minél jártasabbak legyenek a lelkészi szolgálat különböző területein. A most bevezetett képzési forma első tapasztalatairól az egyetem adjunktusával és egy hallgatóval beszélgettünk.
Életének századik évében, kolozsvári otthonában, gyermekei és unokái körében pénteken elhunyt Tőkés István református lelkész, egyházi író, teológiai professzor, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspökhelyettese.
A Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti székházában sokan szállnak meg átutazóban, James Arthur is egy közülük. Az ír farmer tíz éve minden nyáron Kárpátajára utazik, hogy többedmagával olyan angol nyelvi táborokban segítsen, melyeknek a résztvevői magyar fiatalok.
Szeretettel várjuk azokat a fiatalokat, akik elhívást éreznek arra, hogy egy éven keresztül egy másik országban szolgáljanak diakóniai munkában, segítő tevékenységekben.
Az egyház jövőjéről és a lelkészek feladatairól, a liturgiáról, az imádságról és a migránsáradat következményeiről is szólt Bogádi Szabó István püspök, a Dunamelléki Református Egyházkerület újévi lelkészértekezletén. A január 11-i lelkésztalálkozóra mintegy kétszáz lelkipásztor látogatott el az egyházkerület budapesti, Ráday utcai székházába.
December 13-án választotta meg püspök-lelkipásztorának a Debrecen- Nagytemplomi Református Egyházközség a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökét. A kialakult szokás szerint a nagytemplomi gyülekezet mint a tiszántúli egyházkerület „első" gyülekezete a kerületben megválasztott püspököt a püspöki szolgálata idejére meghívja lelkipásztorának. Fekete Károly lelkipásztori beiktatását január 10-én tartották, elődje 18 éven keresztül Bölcskei Gusztáv volt, aki jelenleg a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora.
Az ünnepek után szép lassan visszarázódunk a hétköznapokba. A budapesti Bibliás Könyvesbolt, a Biblia Múzeum, valamint a Baár-Madas Református Gimnázium vezetőjét arra kértük, mondják el, mit várnak az új esztendőtől.
„Mondjuk ki végre: nem a vagyoni különbségekkel, hanem az emberrel van baj! Az emberrel, aki a sokról nem tud lemondani annak a javára, akinek kevesebbje van. Meg az emberrel, aki elüldögél a semmijében, és elvárja, hogy akinek sok van, az adjon neki." Bogárdi Szabó István püspökkel az irgalmasságról beszélgetett Fekete Ágnes, a Kossuth Rádió szerkesztője.
„Ha a családomba beleszületik egy gyermek, nem mondom neki, hogy várjuk meg, amíg tizennyolc éves lesz, hogy eldönthesse, milyen néphez akar tartozni, milyen kultúrában akar élni, milyen nyelven akar beszélni, magyar, német vagy román akar-e lenni, hanem megtanítom azokra az értékekre, amelyek fontosak nekem. Nemcsak anyagi javaimat akarom megosztani a családommal, hanem a szellemi-lelki vagyonomat, identitásomat és a hitemet is – vallja Böjte Csaba, aki több ezer gyermeket fogadott be az általa alapított otthonokba. A ferences rendi szerzetes szerint a rossznak nincs jövője, csak a szeretetnek.
Igére és testvéri közösségre vágynak azok a magyarok, akik elszakadtak szülőföldjüktől – nyilatkozták portálunknak a nyugat-európai szórványban szolgáló magyar lelkipásztorok. Megközelítőleg ötven nyugat-európai városban hangzik el rendszeresen magyar nyelvű igehirdetés vasárnaponként, további húsz gyülekezetben alkalomszerűen tartanak istentiszteleteket. Két németországi, egy ausztriai és egy svédországi magyar lelkipásztort, valamint egy észtországi gondnokot kérdeztünk a kivándorolt magyarok körében végzett misszióról.
Ismét jelentkezett benne az elhatározás, hogy alapos rendet tesz. Elérkezett az advent, a karácsony, majd az év vége. Ideje felszámolni, leltározni a lakásban itt-ott kialakuló, az év során felhalmozódott „vegyes-mindenest": egy-egy kosár, „übülle", fatál, két polc között meghúzódó rés, irattartó papucs, amelyekben a mindennapok sodrában helyet kaptak dossziék, papírok, jegyzetek, üzenetek, képeslapok, cetlik, meg aztán a kavicsok, tobozok, préselt virágok, faragott csecsebecsék, hajtogatott apróságok, kis csokik vagy már csak a papírjuk.
Hét év után bőröndökbe próbálom préselni ruháimat és emlékeimet, hogy az új év beköszöntével új életet is kezdjek. Az elmúlt időszakban idegen országban teremtettem magamnak otthont, most mégis úgy döntöttem, hogy mindent hátrahagyva hazatérek.