Mindig azon volt, hogy segítsen, akár könyvet írt, tanított vagy éppen sorkatonai szolgálatát töltötte. Életének nélkülözhetetlen része a zene, az orgona és a „papírszószék". Mély gyökereket eresztett a keleti országrészben, debreceninek tartja magát. Ő a negyedik Fekete Károly a sorban, őseire sokban hasonlít, de mindig szeretett volna különbözni is. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspökével beszélgettünk.
Szívén viseli a szegény észak-magyarországi falvak sorsát, jó üzletérzéke van, profi gazda és böllérnek sem utolsó. Finom gönci barackpálinkája elkápráztatja vendégeit, de ő maga nem kóstol belőle. Pihenésképpen fakanalat vesz a kezébe és jó magyaros ételeket főz. Újít, fejleszt, felújít. Az általános szóhasználattal ellentétben Budapestre nem fel-, hanem leutazik Borsodból. Csomós József tiszáninneni református püspökkel beszélgettünk.
Időnként azért könyörög kollégáinak, hogy vitatkozzanak vele. Nagyon szeret beszélgetni, bohóckodni, másokat parodizálni. Úttörő sosem volt, de Lenin hangja igen. Bár nem látszik rajta, mégis azt állítja, hogy lámpalázas. Élete csúcspontjának a lelkészséget tartja. És még valamit: amikor legóból épít az unokának. Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspökkel beszélgettünk.
Érdekli, hogyan gondolkodnak mások a világról, tiltott műveket olvas, jól memorizál, képtelen puskázni, de képes az „asztalra csapni”, rengeteget dolgozik és a bakancslistájára már nem férnek fel új dolgok. Azt mondja, hogy régóta nincsenek illúziói: az egyházban is bármi megtörténhet. Steinbach József dunántúli református püspökkel beszélgettünk.
Legidősebb lelkipásztor fia, Ablonczy Zsolt megemlékezése az éppen 100 éve született, 96. éves korában, négy éve elhunyt dr. Ablonczy Dániel teológiai és lelkészi munkásságáról.
Hamvazószerdával kezdetét veszi a húsvétig tartó, negyvennapos böjti időszak. Böjtölni sokféleképpen lehet, és ennyi nap szükséges is arra, hogy lemondásaink következtében átalakuljanak szokásaink. A böjt azonban nem azonos egyfajta trendek által meghatározott diétával, annál jóval több – hívta fel a figyelmet az általunk megkérdezett református lelkész.
Az időjárástól szürke, de még füstös falak a maguk liturgikus, kiszáradt barkás nyelvén mintha azt mondanák: emlékezzetek a halálra. Mintha az idő egy kis része itt megállt volna. Mintha mindig hamvazószerda lenne.
Az Iszlám Állam líbiai ága, a Vilájat Tarábulusz (Tripoli Tartomány) csütörtökön olyan felvételeket jelentetett meg, amelyeken huszonegy egyiptomi kopt keresztény kivégzésével fenyegetőztek. A hétvégén a vérengzés aztán valóra vált: lefejezték a túszokat. Az azóta eltelt időszak nemzetközi és hazai történéseit gyűjtötte össze az evangelikus.hu.
El tudjuk képzelni, milyen lenne, ha a kétmilliós magyar fővárosba rövid idő alatt hatmillió menekült érkezne? Nagyjából ilyen helyzet alakult ki egyes észak-iraki városokban – számolt be az Ökumenikus Segélyszervezet helyszíni tényfeltáró útja után. Négy vallása miatt üldözött emberből ma három keresztyén. Hogyan segíthetünk üldözött testvéreinknek? Rovatunkban néhány gyakorlati lehetőséget mutatunk be.
Rabszolgaként fogva tartott dél-szudániak kiszabadítása, alultáplált csecsemők gyógyítása, tiltakozás a koholt vádak alapján elítélt keresztyének kivégzése ellen. Negyven éve küzd a vallásszabadságért és az emberi méltóságért a Nemzetközi Krisztusi Szolidaritás (CSI) keresztyén emberi jogi szervezet. Négy vallása miatt üldözött emberből ma három keresztyén. Hogyan segíthetünk üldözött testvéreinknek? Rovatunkban néhány gyakorlati lehetőséget mutatunk be.
Rövidesen lezárul a hónapokig tartó választási folyamat a Magyarországi Református Egyházban. Az év végén lejárt a korábbi tisztségviselők hatéves megbízatása, a januári közgyűléseken pedig beiktatták az új tisztségviselőket a négy egyházkerületben. Február 25-én, szerdán tartja alakuló ülését az egyház XIV. zsinata, ahol megválasztják a zsinat lelkészi és világi elnökét, a lelkészi és világi alelnökét, a zsinat jegyzőit, a zsinati tanács és a zsinati bíróság tagjait.
Több település katonai kórházába és intézményekbe jutott el az a több millió forint értékű adomány, amelyet szerdán adott át Kárpátalján a Magyar Református Szeretetszolgálat. A segélyút a Kárpátaljai Cselekvési Terv részeként valósult meg, amelyet az egyre súlyosbodó ukrajnai helyzet miatt dolgozott ki 2014 szeptemberében a segélyszervezet, és 2015 őszéig több tízmillió forint értékben kíván segítséget nyújtani a térség rászorulóinak.
Harmadik alkalommal találkozott a Magyarországi Református Egyház Esperesi Kollégiuma 2015. február 8-10. között Berekfürdőn, ahol az esperesi kar csaknem teljes létszámban tudott jelen lenni.
Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre – mondta Jézus a tanítványainak az utolsó vacsorán, és mondja azóta minden protestáns lelkipásztor, amikor megteríti az úrasztalát. Ezt az igét választotta Csók István az úrvacsorát ábrázoló festményéhez, amit Úrvacsora néven is ismernek. Az egyik legismertebb magyar festőművész éppen százötven évvel ezelőtt született.
Félévkezdő csendes napot tartottak a budapesti teológusok a Református Missziói Központban. „Az élettörténetekből látszik, hogy nagyon sok nehézség van a szolgálatban, de megéri, hiszen az áldás is éppen ennyi rajta" – összegezte a találkozások tanulságait egy leendő lelkész.
Önvizsgálat, főtitkárváltás és nyitás a hazánkban tanuló külföldi diákok felé – ez a legnagyobb egyetemi missziós szervezet, a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség idei téli táborának mérlege. Kérdéseinkre a leköszönő református főtitkár válaszolt.
Azért szépen összejöttünk – nyugtázta elégedetten az egyik szervező a megnyitó előtti pillanatokban a Hold utcai református templomban Budapesten. A Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díj átadása mindig összegyűjti a Bethesda alapító főigazgatója, a tizenkét éve elhunyt Dizseri Tamás hőskori harcostársait – közülük idén Paróczai Zoltánné, az érdi Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ vezetője vette át a kitüntetést február 7-én.
Fájdalmasan szép és döbbenetesen megrázó történeteket őrzünk, amelyekből könnyfakasztó filmdrámákat készítenének a hollywoodi álomgyárban, ha nem nálunk történtek volna. Sok elmesélendő történettel, lezárandó üggyel és csöndes emlékezéssel vagyunk adósai önmagunknak, felmenőiknek és gyerekeinknek – hangzott el Kenessey Gyula emlékművének avatásán a Fejér megyei Sárbogárdon. A főszolgabírót 1944 októberében látta utoljára a családja, amikor hárman mentek érte: „Főszolgabíró úr, legyen szíves bejönni, halaszthatatlan megbeszélés lesz." Soha nem tért vissza.