Gondolatok a Házasság Hetéhez
Egy háborús filmen láttam azt a jelenetet, hogy egy ellenséges ügynök elfordította az útjelző táblákat egy fontos kereszteződésnél. Emiatt a hadsereg autói és tankjai nem a kitűzött cél felé haladtak, hanem csapdába rohantak.
A halál, a haldoklás - noha erről nem szeretünk tudni a XX.-XXI században - minden embert érint, csakúgy mint a születés. Ennek, a kultúránkban eddig eléggé visszaszorított, ám teljes életünkre, sot keresztyén szempontból örökéletünkre nézve is fontos életszakasznak, méltó helye kell hogy legyen az egészségügyben / a társadalomban. Ha voltak - régen "szülőotthonok" - noha lehetett otthon is, és kórházban is szülni, érdemes azon gondolkodni, arra törekedni, azért tenni valamit, hogy legyenek külön, az élettől való elbúcsúzásnak, a méltóságteljes - de nem eutanáziával siettetett - meghalásnak is speciális helyei, "átmeneti-otthonai", hospicai.
Mottó: "Mindnyájan vágyunk arra, hogy felfigyeljenek ránk, megértsenek és dédelgessenek bennünket. Mindannyian különlegesnek és egyedinek érezzük magunkat, és sóvárgunk hogy legyen valaki, aki hozzánk hasonlóan különleges, akivel kölcsönösen megbecsülhetjük egymást. Azt akarjuk, hogy legyen valaki, aki kiválaszt bennünket, és a maga világának közepébe helyez. Romantikát akarunk, hogy elevennek, szükségesnek és pótolhatatlannak érezhessük magunkat." (Shmuley Boteach)
A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság által 1912-ben kiadott „A Belmisszió hősei" (Írta: B. Pap István theol. tanár) című könyv sok tanulságul szolgál a mai belmisszió megújításához. Érdemes tehát tanulmányozni e hősök életét, missziói munkáit, s belőle erőt meríteni hazánk belmissziójának megerősítéséhez.
Beszélgetések a nagy reformátor életérőlElhangzott a Kossuth Rádió"Tebenned bíztunk eleitől fogva..." - Református Félórac. műsorában.
Fekete Ágnes beszélget Németh Pál református lelkésszel, a Kálvin Társaság elnökével.
A Hitvalló Nyilatkozat 1955 tavaszán készült fiatal református lelkészek közreműködésével egy Budapest környéki parókián. 1955 őszén a Budapesti Református Theológiai Akadémia centenáriumán lett ismert a világkeresztyénség ottlévő képviselői előtt. 1956 nyarán az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága galyatetői tanácskozásán hozták nyilvánosságra a külföldi egyházak képviselői, s ennek nyomán akkor bejárta a világsajtót. Magyarországon eddig még nem jelent meg a Hitvalló Nyilatkozat, de hivatkozás történik rá Péter János cikkében, az Ut 1956. október 7-13. számában és Kádár Imre: Egyház az idők viharaiban c. hírhedt könyvében (Bp. 1957), valamint Kónya István: A "Keskeny úton" a "szolgáló egyház" felé című 1988 decemberében megjelent könyvében (Akadémiai Kiadó, Bp.) a 221. kk. lapokon. A teljes szöveget, mint a tárgyilagos történetírás meg nem kerülhető dokumentumát a tabuk köréből kivonva az alábbiakban közreadjuk. (A Szerk.)
Árgyelán Erzsébet, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, szakdolozat, 2002.május 28.
TartalomTémaválasztás indoklásaBevezetésAz ébredés fogalma a BibliábanAz ébredés, mint egyház teológiai fogalomA misszió értelmezéseAz egyház és állam egymáshoz való viszonyulásaPolitikai helyzet 1945 és 1950 közöttA fordulat éveA C. E. Bethánia Szövetség kialakulásaA Bethánia és a pietizmusEsemények a Bethánia körül 1945 és 1950 közöttA hivatalos egyház és a C. E. kapcsolataÖsszegzésHivatkozások jegyzékeFelhasznált irodalomKöszönetnyilvánítás
Örömmel teszek bizonyságot arról, hogy még az életem legnehezebb szakaszában, a sátáni erők kereszttüzében is, csodálatos lelki erőt jelentett Isten tenyerén megmaradni.
1928. március 25-én egy felvidéki kis falucskában, Marcelházán megszületett a Nehézy Károly vezette Béthel mozgalom első árvaháza. Engemet féléves koromban, az elsők között fogadtak be teljes gondozásra, mert szüleimet elveszítettem.
A 60 évvel ezelőtti esztendő Isten gondoskodó szeretetének sokaságát jelentette számomra. E gazdag, Istentől megáldott történésekről kívánok hálaadó szívvel számot adni.
A megpróbáltatásaim évfordulójára emlékezve Isten Szent Lelke életbizonyságtételek írására indított elsősorban azok számára, akik ma egyházunk jelenét és vele kapcsolatosan Isten országa szent ügyét reménytelennek látják.