„Az imádság az egyetlen hívás, amelyet egyetlen kormány sem hallgat le" - ez a mottója a Ráday Gyűjtemény Évszázadok imádságoskönyvei című kiállításának. A Biblia Múzeumban nyílt tárlat a reformációtól napjainkig megjelent imakönyveket mutatja be.
Botrányos jelenség a nagycsalád a 21. században. A buszon, villamoson gyakran megütköznek, ha valaki 4-5 gyerekkel utazik, egy nívós wellness-központban pedig egyenesen megkérdőjelezik, hogy képesek-e kifizetni a belépőt. A nagycsalád nem illeszkedik az individuumot piedesztálra emelő társadalom képébe, ráadásul rossz fogyasztó is - vélekedik Miklya Luzsányi Mónika.
A sokak által szeretett asztalosmester keze alatt nemcsak a fa formálódik, hanem az is, aki műhelyébe belép. Tanítványaiból jó szakembert és ami még több: embert farag, véső helyett azonban más eszközöket használ. Bár sok a pályaelhagyó és a nagy dinasztiák is kihalófélben vannak, az asztalosság még mindig az egyik legszebb szakma - vallja az albertirsai Danka Imre.
Az imádságban csodálatos kicserélődés történik: Isten akaratát a magunk akaratává tesszük, s ezzel a magunk akaratát teljes lendülettel az Isten akaratának szolgálatába állítjuk.
Hit által ment ki Ábrahám atyáinak földjéről, és lett idegen az ígéret földjén. Egyvalamit maga mögött hagyott, és egyvalamit magával vitt; földi gondolkodását hátrahagyta, és hitét magával vitte: különben nem ment volna ki, hanem azt gondolta volna, hogy az mégiscsak értelmetlen.
Az ima a Bibliában soha nem egyoldalú cselekmény; az Újszövetségben rengeteg ígéret szerepel arra vonatkozóan, hogy a hívő ember imáját minden esetben Isten cselekvése, válasza követi. A valódi imádság pontosan ezért mindig kétirányú kommunikáció, mert nincs olyan ima, amely válasz nélkül maradna.
Ünnepi istentisztelettel kezdődött meg az ökumenikus imahét a budapesti Kálvin téri református templomban vasárnap este. A nyolcnapos programsorozat a magyarországi egyházak egyik legnagyobb közös rendezvénye. Az istentiszteleten hálát adtak a közelmúltban megújult Kálvin téri templomért is.