A száz legjobb iskolát felsorakoztató rangsorban huszonötödik helyen áll a Baár-Madas Refomátus Gimnázium. A középiskolák megítélése az eredményesség mellett sok más szempontot is megjeleníthet, számos szülő mégis a tanulmányi és felvételi mutatók alapján dönt, amikor iskolát választ gyermekének. Tombor László igazgató szerint minden iskola más „pályán játszik", a budai református gimnázium a minőségi oktatás mellett olyan értékeket is megpróbál közvetíteni, amelyek ma már nem mondhatók általánosnak, és ez – mint mondta – kulcskérdés.
Az árvízi felhívás a tábori lelkészekhez is elért. Ezekben a napokban a Duna mentén több kritikus ponton is segítenek.Fényképes tudósításukat a taborilelkesz.hu oldaltól kaptuk.
Nyolchetes koromban megkereszteltek, tősgyökeres protestáns családból származom, protestáns a protestánsok közül, felekezeti szempontból református, buzgóság szempontjából az egyház üldözője...
A pesti oldalról indulva úgy tűnik, hogy minden a megszokott rendben halad. Diskurzusunk az autóban azonban már arról folyik, ami egész Európában beszédtéma: az évszázad árvize. Az alsó rakpartokat lezárták, így a fővárosi dugóban araszolunk az árvíz fenyegette Duna-menti kis települések felé. Az Erzsébet híd budai oldalán, nyakunkat nyújtogatva figyeljük, hogyan védekeznek a szakemberek az áradat ellen. A folyó mit sem törődik a szorgos munkásokkal: szinte egykedvűen kebelez be egyre nagyobb területeket. Ami tegnap még autóút volt, ma már folyómeder.
„Hogyan tovább? Ez a mi kérdéseink ünnepeink végén, a hétköznapokban, tovább az ünnepek nélküli időszakban. Különösebb változás nélkül visszazökkentünk a hétköznapokba?" - teszi fel a kérdést Eszenyeiné Széles Mária Pünkösd után című írásában. Szintén a lap címoldalán olvasható a Generális Konventnek a református egység napját köszöntő üzenete.
Élénkszínű virágok és csillogó betűk a jégszekrényre szánt igés kártyákon - megelégszünk velük, pedig van szebb, jobb a giccsnél, hangsúlyozza a Sófár Református Dicsőítő Iskola egyik kurzusvezetője. Az idei táborban installációs műhely is indul kreatív laikusok számára, hiszen a hét éve alakult Sófár mozgalom nemcsak a zenés dicsőítésben számít megújulásra.
A hittanoktatásról, az új egyházi törvényről, a népszámlálás „furcsa" eredményeiről, a közelmúltban nyílt Bibliás Könyvesboltról, valamint a temetkezések körül kialakult visszásságokról is szó volt a nyugdíjas lelkészek találkozóján a Dunamelléki Református Egyházkerület székházában, ahol Bogárdi Szabó István püspök számolt be az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről.
Több ezer határon inneni és túli magyar, valamint külföldi fiatal dicsőítette Istent a Papp László Budapest Sportarénában az elmúlt hétvégén. Találkozni, tanulni, megújulni - sokak számára erről szólt az idei Ez az a nap! fesztivál.
Másként dolgozik-e egy keresztyén újságíró, mint világi kollégái? Hol van a határ szakmai brillírozás és tiszteletlenség között? Milyen hangot hallanak meg ma a nézők, hallgatók? - többek között erről is szó esett a közelmúltban a Protestáns Újságírók Szövetségének kerekasztalán, ahol rádiós és televíziós riporterek, valamint újságírók szólaltak meg.
A különböző szövegeknek valóságteremtő erejük van - nem kell valami fennkölt dologra gondolni, elég, ha csak a slágerek vagy a reklámok hatóerejére tekintünk. Különösen az utóbbiak esetében beszélhetünk olyan beszédstratégiákról, melyeknek célja az embert valamiről meggyőzni, valamiért mozgósítani - és azt látjuk, hogy ez gyakran sikerül is.
Talán nem csak a fülünk, de a lelkünk is megnyílt múlt hétvégén, a X. Református Zenei Fesztiválon. A fővárosban több ezren végeztek önkéntes munkát a Szeretethíd önkéntes napok keretében, hallgatták a református művészek előadásait, és ünnepelték együtt a Magyar Református Egység Napját.
Falak vagy emberek – mi is az egyház lényege? Aki kívül van, sokszor csak azt látja, ami elválasztja a vallásos közösségektől, de vajon aki benne él, elmondja-e a másoknak, miért jó az egyház? Ha egyáltalán jó és így jó, ahogy most van. A Harmat Kiadó május elején rendezett könyvbemutatót és kerekasztal-beszélgetést, ahol jelen- és jövőképüket egyaránt boncolgatták a katolikus, református és evangélikus egyház képviselői.
A felkérés értelmében előadásomban először a keresztségről, mint a keresztyén identitás meghatározó eleméről kívánok szólni. Másodszor azzal foglalkozom, hogy gyülekezeti lelkipásztorként hogyan segíthetjük elő a keresztségi identitás születését, fenntartását. Harmadszor pedig egy olyan modellt ismertetek vázlatosan, amely segítség lehet annak kimunkálásában, hogy mit jelent egy pluralista világban egyértelmű keresztyén identitással krisztusi módon jelen lenni.
A Fasor csodálatos története az egyház történetének örömmel és fájdalmakkal teli miniatűrje – mondta Somogyi Péter, a fasori református gyülekezet lelkipásztora. A negyvenes évek végi ébredéskor a Lövölde téren kígyózott az úrvacsorázók sora, majd néhány évvel később száműzték a kommunista rendszert elutasító lelkipásztorokat, és szép lassan kiürült a templom. Napjainkban hatszázan járnak istentiszteletekre, virágzik a gyülekezet, feladat is van bőven.
Aki énekel, kétszer imádkozik - tartja a mondás. Ha pedig sokan énekelnek, a hamiskás hangok is megszépülhetnek. A főváros egyik legforgalmasabb sétálóutcájában nemrégiben református zsoltárokat visszhangoztak az épületek.
A hívek kevesen vannak, sokat szenvedtek, mégis hűségesek az Ormánságban dolgozó református lelkészcsalád közösségeiben. Vasárnap és ünnepnap reggeltől estig járja a falvakat Bereczky Örs és szintén lelkész felesége, Jutka, istentiszteleteket, keresztelőket tartva.
Csűry István püspök Újszerződés Erdély magyarjaiért című írása olvasható a lap címoldalán. A Harangszó vezércikkét ezúttal Somogyi Botond jegyzi, az anyaországi népszámlálás egyházi vetületét elemezve.
A Lágymányosi Ökumenikus Központban (1117 Magyar tudósok körútja 3.) 2013. május 31-én, pénteken 18 órától egyetemi istentiszteleten találkozhatnak azok, aki az elmúlt 23 évben hosszabb-rövidebb ideig az egyetemi gyülekezet tagjai voltak.