Kék szeműek és talán kevesebbet mosolyognak, mint a déli népek, de őszinte érdeklődésüknek csak szoros programjuk szab határt. A Finnországi Evangélikus Egyház küldöttsége nemcsak testvéregyháza, hanem más magyarországi felekezetek helyzetét is meg akarja ismerni. Rövid látogatásukon a református püspökhöz is sok kérdéssel érkeztek.
Nem teológiai, hanem jogi kérdés az egyházalapítás – véli Dienes-Oehm Egon. Az alkotmánybíró a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának konferenciáján beszélt erről a Parókia portálnak. Az alkotmánybíró szerint a korábbi egyházügyi törvény „boldog-boldogtalannak megadta az egyházalapítás jogát, amivel tökéletesen visszaéltek. Ezzel a gyakorlattal akart szakítani a törvényalkotó."
Melankolikus hangulat és derű, felelősségtudat és gyermeki öröm egyszerre jellemezte az erdélyi költőt, aki tanári pályáján mindkét budapesti református gimnáziumot igazgatta. A költészet napján a 125 éve született Áprily Lajosra emlékezünk.
A rejtekajtók és a titkos kódok bűvöletében élt már gyermekként is, több évtizedes kutatómunkával a háta mögött pedig állítja, az immunológia olyan, mint egy akciófilm. Esztétikumról, humorról és sorsfordító találkozásokról beszélgettünk Falus András biológussal, aki számára az egészséghez az Istennel való kapcsolat is hozzátartozik.
A hivatástudat és a lelkészi identitás volt a témája a pápai református teológustalálkozónak. A háromnapos rendezvényre mintegy 120 hallgató érkezett a Kárpát-medence teológiai akadémiáiról; Kolozsvárról, a felvidéki Komáromból, Debrecenből, Sárospatakról és Budapestről.
Van-e jövője a keresztyén blogoknak és internetes magazinoknak a közösségi oldalak egyre nagyobb térhódítása mellett? Vagy már a jelen is kérdéses? - többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ civil keresztyén online újságírók egy offline fórumon a közelmúltban.
Isten nem szeret jobban akkor, ha minden reggel hatkor kelek, hogy félórát olvassam a Bibliát és imádkozzak. Isten szeret, függetlenül attól, hogy megütöm-e a saját magam által felállított mércét vagy sem.
Bibliaolvasás közben előfordul, hogy úgy érezzük, nincs minden megírva, a történetnek csupán a kivonatát, a summáját kaptuk kézhez. Többet akarunk tudni, mégpedig a megértés pozitív igényével, miközben beleeshetünk abba a hibába, hogy úgy véljük, az Írás nem teljes, kiegészítésre szorul. - Olvasói vélemény.
Angol nyelvű igehirdetés-sorozatot indít a józsefvárosi református gyülekezet, angol anyanyelvű igehirdetők szolgálatával április 7-től. A sorozat címe: Unselfish Power.
Bors, ahol „Magyarországról fúj" a szél - avagy imaheti ismerkedés a borsi gyülekezettel és lelkészével. Tapasztalatait a lap címoldalán, illetve a Református élet rovatban közölt riportban összegzi Fábián Tibor. A Harangszó vezércikkét ezúttal Veres Piroska jegyzi. Hangulatos és olvasmányos írásának címe: Az öreg pásztor.
Adna-e úrvacsorát Barsi Balázs ferences szerzetesnek a dunamelléki református püspök? – ez is kiderült azon a dispután, amelyet Balog Zoltán református lelkipásztor, emberierőforrás-miniszter vezetett Budapesten, a Hold utcai templomban. Lesz valaha egyetértés fontos kérdésekben a különböző felekezetek között? Tudnak-e úgy harcolni a katolikusok és reformátusok saját identitásukért, hogy közben ne csapják arcul a másikat?
Isten üzenete ugyanaz, a Szentírás azonban sokféle. Tizenkét különböző, aktívan használt bibliafordítás forog közkézen Magyarországon. A felekezetbeli különbözőségek számos dolgot meghatároznak. A legfontosabb azonban, hogy Isten szeretné megszólítani az embert és nem hagyja magára. Ha valaki legalább ennyit megért a Biblia üzenetéből, akkor már elindult egy úton Isten felé – véli a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja.
Közösségi ház, mozi, vagy egy katolikus templom – mindháromban tartanak református istentiszteletet Hollandiában. Az egyházak elnéptelenedése kreatív megoldásokra készteti a gyülekezeteket, de van, ahol az új és a tradicionális jól megfér egymás mellett – többek között erről beszélgettünk egy holland orgonistával és magyar feleségével.
Mit gondolhat egy vallásos zsidó a názáreti ácsról? Megtalálják-e a helyüket Jézus zsidó követői? Miért tartanak meg mégis bizonyos szokásokat megtérésük után? Az idei húsvét előtt ezekre a kérdésekre is választ kaptunk Messiás-hívő magyar zsidóktól.
Milyen érzés lehetett Jézus hallgatóságának, amikor tanításával és példázataival tükröt tartott eléjük? Képmutató élet, a nyomorúság iránti érzéketlenség, hitbeli erőtlenség, ezzel szemben Ő, aki mindezek felett állt. Megkaparta a felszínt, lerántotta a leplet, ami botránkozást, gyilkos indulatot, halálos tobzódást szült.
Húsvétkor fel kellene támadnunk, nem? Pár évvel ezelőtt húsvét környékén, Széchenyi István naplójának fennmaradt részleteiből olvastam sorokat. „Véletlenül", ahogy mondani szokták, pont húsvét környékén kerültek elém a sorok, magam sem tudom már hogyan. Majd, amikor Széchenyi életének utolsó bejegyzéseihez értem, szinte megállt bennem az ütő. Bár tanultam, de nem állt össze bennem, hogy a legnagyobb magyar életének lángja húsvétra virradólag aludt ki, 1860. április 8-án a döblingi tébolydában.
Tizenkét órától egészen három óráig sötétség lett az egész földön. A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt. Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!” És ezt mondva meghalt.