A Parókia-honlap az utóbbi hetekben vitának adott otthont a református gyülekezeti éneklésről. A vita mindeddig jórészt a zene körül forgott: mi a jó, értékes, maradandó egyházzene és mi nem. Magam nem lévén zenész, az itt következő hozzászólásban nem kívánok azzal a kérdéssel foglalkozni, egy zene vagy ének mennyiben értékes vagy értéktelen, sem hogy református vagy dogmatikai-teológiai szemszögből mikor találtatik nehéznek vagy könnyűnek. Ezeket az "objektív" kritériumokat a korábbi cikkek több-kevesebb sikerrel érintették. A gyülekezeti éneklés kérdését az alábbiakban igyekszem néhány új szemszögből vizsgálni. Ha ui. jól látom, néhány nem elhanyagolható kérdést az eddigi vita egyáltalán nem, vagy alig érintett. Ezek a kérdések inkább szubjektívak, s részint ezért is maradtak idáig figyelmen kívül.