Miközben a montázsait egyedül lehet igazán befogadni, megajándékoznak azzal a felismeréssel is, hogy nem vagyunk egyedül. Jobban kapcsolódunk, mint gondolnánk, igaz, egyedibbek is vagyunk, mint hinnénk. Elesettségünk végzetes, ám reményünk sorsfordító. Baán Katalin képi zsoltárai puhák és kemények, sűrűk és áttetszők, mozdíthatatlanok és folyton változók.
Megállásra késztet, lelkileg feltölt és szórakoztat – így összegezhető az a páratlan előadásmód, amelynek köszönhetően a Szent Efrém Férfikart immár egyházi és világi körökben, hazánkban és világszerte egyaránt ismerik és elismerik. A zene esszenciájáról, kórusuk célkitűzéseiről és a közönség valódi igényeiről beszélgettünk Bubnó Tamás karvezetővel a Református Zenei Fesztiválon.
Orgonajátékával azt szeretné hirdetni, hogy Isten szereti az embert. Az örömhír minden leütésében ott bujkál. Csizmadia Márta, a péceli gyülekezet orgonistája azt mondja, hogy az inspirációt mindig felülről kapja.
Ha egy gyerek anyanyelvi zenei környezetbe nő bele, akkor magába szívja népzenét, mint az anyatejet, mindegy, hogy mi a trend - állítja Juhász Zoltán népzenész, kutatómérnök.
A spiritualitás az istenhitből fakad. Bárhol is járunk, azt tapasztalom, hogy az emberek szomjaznak az élő zenére és különösen fogékonyak, ha elgondolkodtató, lecsendesítő, megnyugtató, szakrális zenét hallanak – mondja Gyermán Júlia hegedűművész.
Kevesekről hallott annyi rágalmat, és hamis állítást, mint Kálvinról, ezért saját maga akart utánajárni az igazságnak, mondja Tóth-Máthé Miklós író. Megjelent az első magyar nyelvű regény Kálvin Jánosról, a reformátor küzdelmes, mélyen emberi, hitvalló életéről.
Egyre többen jelentkeznek a Károli Gáspár Református Egyetemre, a lelkész szakon rekordszámú hallgató tanul. A lelkészi pálya azonban nem könnyű, beleroppanhat, akinek nem ez a valódi útja. Zsengellér Józseffel, a kar leköszönő dékánjával, az egyetem stratégiai rektorhelyettesével beszélgettünk.
Ha május utolsó hétvégéje, akkor Református Zenei Fesztivál. Idén is több mint ötszázan énekeltek a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőin, és dicsőítették Istent.
Gyerekként a vagányság, a titok, a tiltás, az izgalom és a történelem morzsái vonzották. Felnőttként olyan történész lett, akit szakmai igényesség, lelkiismeret, empátia és bátorság jellemez. Földváryné Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökével beszélgettünk.
Njeri huszonhét országban járt, Nairobiban született, de élt Oxfordban, Londonban, Novajidrányban, Budapesten. Férje, Wylie az amerikai hadseregben szolgált, harcolt az iraki háborúban, szenvedett a pokoli Falludzsában. A kenyai-amerikai lelkészházaspár kislánya már Budapesten látta meg a napvilágot.
Gondolataimba merülve hallgatom a Bárány kocogását az üvegtengeren, ahogy azt Pilinszky Introitus című versében megálmodta. És mégsem vagyok egyedül. A Zsongom együttes koncertjén múlt és jövő, és a kávéházi asztalok mind összekapcsolódnak.
„A mai ember ünneplésének fő problémája az ünnep- és a hétköznapok megkülönböztetésének hiánya" – mondja Kósa László történész és néprajzkutató a jeles napok megfakulásának veszélyére figyelmeztetve.
„A történelmet az emberek csinálják. Az embereket pedig sokszor az érzelmeik, a pillanatnyi érdekeik motiválják.” Tőkéczki László Széchenyi-díjas történésszel beszélgettünk.
Isteni küldetés nélkül lehetetlen lelkipásztori szolgálatot végezni. A vezetésben fontosnak tartja a szelídséget és az alázatot. Azt vallja, hogy mindenki eltérő ajándékkal rendelkezik, ez kell ahhoz, hogy az egész egyháztest épüljön. Somogyi Péterrel, a fasori gyülekezet elnök-lelkipásztorával, dunamelléki főjegyzőjelölttel beszélgettünk.
A tiszta, jó szándékot, a hitelességet és a személyes dolgokat értékelik leginkább a fiatalok – véli Szabó Endre Győző. Középiskolás tehetségek támogatására hozott létre alapítványt a Baár–Madas Református Gimnázium három volt diákja. Az alapítók úgy vélik, hogy az értelmiségi szerep lehetőséget és felelősséget jelent, ezért is szeretnének segíteni.