A négyezer éves bibliai történetek szereplőinek bőrébe bújva úgy pillanthatjuk meg önmagunkat, ahogy más módon talán nem – ebben rejlik a bibliodráma ereje Révész Judit szerint, akivel az októberben induló bibliodráma-csoportfoglalkozások kapcsán beszélgettünk a módszerről.
A víz a témája az idei teremtés hetének. Hogy miért kell tudatosabban használatunk a vizet, és miért van folyamatosan szükség a szemléletformálásra, Victor András környezetpedagógust, az Ökogyülekezeti Tanács tagját kérdeztük.
Zágoni Balázs erdélyi író Irány a suli! című kötete a kortárs gyermekirodalomban egyedülálló, dokumentarista módon közelíti meg az iskolakezdést – évszázadokon végig lépkedve. A gyereknyelven írott iskolatörténeti áttekintés hasznáról kérdeztük az írót.
„Nem praktikákat, hanem teológiát tanítunk, amely Krisztus feltámadásának erejéből fakad” – vallja Literáty Zoltán dékán, akivel a lelkészképzés megújításáról beszélgettünk.
„Mindig, mindenkinek az igazat mondtam a betegségéről, hozzátéve azonban azt is, hogy az élet nem csupán ennyi, nem ér véget itt, a Földön” – Tatainé Lovas Nórával beszélgettünk.
Ideje árnyaltabban gondolkodnunk mindarról, amit korábban evidenciának véltünk – figyelmeztet Hámori Ádám, akivel az egyéni jóllét és a vallásosság összefüggéseiről beszélgettünk.
Bor, pezsgő, pince, konfirmáció, hit, Isten. Hogyan kapcsolódik mindez egymáshoz? Kiderül a Tóth Zoltán borásznál tett látogatásunkból. A Baranya vármegyei Babarcra látogattunk.
A matematika hálás tantárgy, nehéz mellébeszélni – vallja Dobos Sándor, a budapesti Fazekas Gimnázium matematikatanára. Pedagógusnap előtt a tanár úr szöveges feladatot kapott tőlünk: három kérdésünkre válaszolt.
Erőt kapott és féléves szolgálatot vállalt a hadiállapotban élő kárpátaljaiak között Bereczky Ildikó nyugdíjas lelkész. Szeretné, ha a helyiek éreznék, hogy a Kárpát-medence reformátusai összetartoznak.
A gyülekezet és a család kapcsolatáról, szerepelvárásokról és a hivatásról is együtt gondolkodnak ma lelkésznők és lelkészfeleségek a budapesti Ráday Házban számukra szervezett találkozón.
Már a szocializmus időszakában betöltötte a bács-kiskunsági esperesi tisztséget, és azon kevesek közé tartozik, akiket 1990-ben újraválasztottak. Szabó Gábor most 83 éves, hetente online bibliaórát vezet, és vallja: humorral érdemes élni.
„Egész életutamat döntően meghatározta a gyülekezethez való tartozás” – írta visszaemlékezéseiben Molnár Miklós egykori Budapest-Kálvin téri lelkipásztor. A róla elnevezett díjat idén először adták át, elismerve azoknak a hittanoktatóknak a munkáját, akik hozzá hasonlóan szívügyüknek tekintik a gyermekek hitre nevelését.
„A hitben az igazi kérdés az, hogy igaz-e vagy hamis, nem pedig az, hogy régi-e vagy új.” Somogyi Péter református püspökhelyettes, a budapest-fasori gyülekezet lelkészelnöke szolgálatba állásáról, elhívásáról, lelkipásztori hivatásáról vallott a reformatus.hu-nak.
Régi-új helyén nyitott újra a budapesti Ráday Könyvtár, ahová szeretettel várják régi és új olvasóikat. Veres Anna Mária könyvtárigazgatóval a nyitásig vezető útról, a feladatokról és az újdonságokról beszélgettünk.
Közelebb érzi magát Istenhez lelkészfeleségként, bár hogy ez a szerep mit jelent, arról nem voltak határozott elképzelései. Mégis azt mondja: ha vállalkozhatna bármire az életben, akkor is valami olyanba kezdene bele, amit lelkészfeleségként is csinál. Morváné Cserna Anettel beszélgettünk.
Bár Magyarországon képzelték el az életüket, mégis hazaköltöztek Kárpátaljára, méghozzá épp a háború idején. Hájas István és felesége, Hájas-Gáspár Orsolya újszülött gyermekükkel tértek haza a nevetlenfalui parókiára, mert érezték, nem hagyhatják cserben saját gyülekezetüket.
Gyülekezettudatosabbá tenni az egyházat és a lelkészképzést, figyelni az Igére és egymásra, nagyobb hangsúlyt fektetni a lelkipásztorok hivatásgondozására – Balog Zoltán püspök osztotta meg velünk a 2023-ra és a következő évekre kitűzött célokat a portálunknak adott interjúban.
Úgy érdemes élni, ha kicsit jobb állapotban hagyjuk magunk mögött a világot, mint ahogy találtuk – a cserkészet alapítójának üzenetét Szabó Márton is vallja. A dunamelléki beruházási főigazgatóval építkezésről, családi örökségről, a cserkészet jellemformáló hatásáról, és a moldvai csángó muzsika erejéről beszélgettünk.