„Az emberélet ívet ír le, ez pedig nem más, mint az Isten felé fordulás íve. Ez nem azt jelenti, hogy mindennap meg kellene térni, de azt igen, hogy napról napra egyre közelebb kerülünk Istenhez.”
Németh Pál
A cél a bibliaolvasás maga
A Magyar Bibliatársulat eddig is több alkalommal szervezett huszonnégy órás bibliaolvasást. Az őszi szünet előtt a református egyetemen megrendezett Károli-napokon a közösségszervezés a cél, ezért olvassák fel közösen az Újszövetség könyveit a KRE tanárai és hallgatói. A maraton október 22-én délelőtt fél kilenckor kezdődik a IX. Ráday utca 28-ban, amelyre várják a bekapcsolódni vágyókat. – Remélem, ez a színes esemény a bibliaolvasás fontosságára és magára a konferenciára is felhívja a figyelmet – teszi hozzá Zsengellér József.
Rendhagyó módon a gyakorlatról szól majd a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) október 23-án megrendezendő, a bibliaolvasást vizsgáló konferencia, amelyet közösségi bibliaolvasás előz meg. Az eseményről Zsengellér Józseffel, a Hittudományi Kar (HTK) dékánjával beszélgettünk.
– Két éve szerveztünk a Magyar Bibliatársulattal, a HTK Vallástörténeti és Bibliateológiai Tanszékével, illetve a BTK Hermeneutikai Kutatócsoportjával közösen tudományos konferenciát a magyarországi bibliafordításokról, amely számos érdeklődőt vonzott a legkülönbözőbb érintett vagy nem érintett közösségekből – mondja Zsengellér József.
– Az idei konferenciát többnaposra terveztük, de a főelőadó, Richard Briggs elfoglaltsága miatt október 23-án fogjuk megtartani. A szekciók kifejezetten a Magyarországon működő, Bibliát olvasó közösségek bibliaolvasási mechanizmusait és módszereit járják körül. Azt szeretnénk látni, hogy milyen rendszer szerint olvassák a Szentírást az egyes közösségek, mit ajánlanak belőle tagjaiknak, illetve milyen segédanyagokat használnak hozzá – gondolok itt például az evangélikusok Losungjára, a Bibliaolvasó kalauzra vagy a Mai Ige című kiadványra. Bár talán maga a rendszer másodlagosnak tűnik, ezen a konferencián mégis ezt szeretnénk megismerni.
Vizsgálni fogják a zsidó, ortodox és római katolikus liturgikus olvasatokat is. Mit adnak ezek a református hitgyakorlathoz?
– Ezek a református bibliaolvasási gyakorlat történeti előzményei is, ezért is van az ezzel foglalkozó blokk a konferencia elején. A zsidóság zsinagógai bibliaolvasási gyakorlata folytatódik a keleti és a római katolikus bibliaolvasásban is, éppen ezért különösen érdekes, hogy ez feltáruljon azok előtt, akik Bibliát olvasnak, arra is figyelve, hogyan változott napjainkig az ókori gyakorlat a mai színes-széttagolt zsidóságban. Érdemes azt is meglátni, hogy milyen keresztyén előzmények találhatók a mi rendszereink mögött.
Miért A bibliaolvasás gyakorlata a konferencia címe? Miért nem gyakorlatai?
– Valóban gyakorlatokat ismerünk meg, ez mégis egyénre szabott lehetőség, amiből most is válogatunk, hiszen mindenki valamilyen módszer szerint olvassa a Szentírást. A cél a bibliaolvasás maga.
A konferencián bemutatják Richard Briggs Bölcs bibliaolvasás című munkáját, amely a Hermeneutikai Füzetek-sorozatban jelenik meg magyarul. Milyen lehet a bölcs bibliaolvasás?
– Azt gondolom, hogy a bölcsesség összetartozik a bibliaolvasás rendszerével, amely ösztönöz a mindennapi, értő olvasásra, akár folyamatosan, könyvenként, akár tematikusan haladunk a Bibliában. Ugyanakkor bizonyos technikák vagy rendszerek esetében kérdéseink vetődhetnek fel: amennyiben kinyitom a Szentírást, és olvasom ott, ahol éppen kinyílik, nem misztifikálom-e túl magát a könyvet, nem teszem-e sajátos válaszadó géppé? A bölcs bibliaolvasáshoz a reflexió, a szöveg mögé nézés is hozzátartozik.
Bagdán Zsuzsanna/Reformátusok Lapja