Elidegenedett magától
Noémi úgy tudta, csak akkor lehet gyermeke, ha a fogantatás előtt gyógyszeres kezelést kap. Ennek ellenére védekeztek a párjával, kivéve egy karácsonyi partit. Ennyi elég volt ahhoz, hogy a nő teherbe essen.
- Mikor már egy hete késett a menstruációm, csináltam egy terhességi tesztet, majd tíz nap múlva még egyet. Mivel mindkettő negatív lett, megnyugodtam. Azt viszont nem értettem, ha folyamatosan edzek, miért nő a csípőm, miért nem tudom összegombolni az ingem. Teljesen elidegenedtem saját magamtól - meséli érdeklődésünkre a fiatal nő.

Hátránnyal szülessen?
Noémi nemcsak attól rettegett, hogy a terhesség véget vetne a párkapcsolatának, hanem attól is, hogy csak ő vállalná a felelősséget a babáért.
- Már amiatt is lelkiismeret-furdalásom volt, hogy világra hozzak valakit, akit akár csak egy hétig is el akartam vetetni. A magzat az első perctől fogva azonosul a nő érzéseivel, a fogantatás pillanatától kezdve minden élmény meghatározza az életét. Valaki, akin vacillálnak a szülei - ez már nagyon rossz indítás - vélekedik.

Vállalta volna
A nő megkönnyebbült az abortusz után, mint mondja, úgy érezte, visszakapta a testét. 
- Amikor a párom megtudta, hogy terhes vagyok, sírt, mert annyira haragudott magára. Több hétbe telt, mire el tudta engedni, hogy ez kettőnk felelőssége. Továbbra is én gondoskodom a védekezésről, de azóta mindennek utánanéz, időt kér, hadd gondolja át.
Noémi hozzáteszi, ha a párja azt mondta volna, mi lenne, ha mégis vállalnák a babát, akkor ő is máshogy áll a kérdéshez, és újra átgondolja az egészet. Az anyagi helyzete sem lett volna annyira ijesztő számára.

Élni akart?
Noémi azt mondja, nincs lelkifurdalása az abortusza miatt, hiszen jól átgondolt döntést hozott. Bár nem adott esélyt egy életnek, de mint mondja, attól is megkímélte, hogy a gyermeke hátránnyal induljon. A magzat héthetes volt, amikor elvetették.
- Még alig volt meg valamije, de már érzett héthetesen, és ez rossz érzés volt. Mikor még nem tudtam, hogy terhes vagyok, nagyokat estem snowboardozás közben és keményen sportoltam a legnagyobb téli hidegben is. Ő ezt mind túlélte, és ez is elgondolkodtatott arról, hogy élni akar. Szerintem később meg fog születni, csak az időzítéssel volt baj. Abban az élethelyzetben nekem a kapcsolat volt a fontosabb, és nem egy gyerek, vagy az, hogy anya legyek.
Noémi hozzáteszi, bár elvetette a magzatot, a kis életért hálás, mert a krízis nagyobb intimitást hozott párkapcsolatába.

Leányanya?
Miután Edina véget vetett évek óta tartó párkapcsolatának, rövid időn belül egy másikban találta magát. Elővigyázatlanul mindkét fiatalemberrel létesített szexuális kapcsolatot. Mint mondja, ilyet sosem tett azelőtt és ezután sem szeretne, de érzelmileg instabil állapotban volt. Másfél-két hétig tartott, míg nem tudhatta, várandós-e.
- A leányanyaság gondolata önmagában véve is felkavaró, úgy, hogy a terhesség alatt nem is tudnám, ki az apa, még inkább - mondja az egyedülálló nő, aki elmondása szerint sokat imádkozott azért, hogy Isten könyörüljön az ostobasága miatt, és egyelőre ne adjon neki gyermeket.

Ki segít?
Egy nem várt terhesség esetén csak rossz forgatókönyvek léteznek Edina szerint.
- Elgondolkodtam, mi van azokkal, akiket Isten nem kímél meg. Szégyenben maradt lányként élik tovább az életüket? Ha mondjuk, egy lelkésznő kerül ilyen helyzetbe, nem menne-e pánikszerűen hozzá a barátjához, elhamarkodott döntést hozva a házassághoz? Ha várandós lettem volna, és az őszinteséget választom, azt vajon el tudta volna hordozni a környezetem? Sokkal egyszerűbb elkapartatni egy gyereket, mint felvállalni, hogy esendő vagyok, segítsetek...
Edina azt mondja, mindenki más könnyebben viselte volna a helyzetét körülötte, mint ő maga.
- A családom nagyot csalódott volna bennem, bár lehet, hogy én csalódtam magamban... A lelkészem magához ölelt volna, és azt mondta volna: segítünk.

Az élet ellen?
Edinának sokat jelentett, hogy barátai imádkoztak érte, ahogy egy igehirdetés is, amely arról szólt, hogy Isten előtt kedves az emberélet.
- Rájöttem, hogy nem dolgozhatok az ellen, amit Isten szeret. Ő minden életnek örül, és megbocsát akkor is, ha felelőtlen voltam. Az a gyermek is kedves lenne neki, akit esetleg várok, én pedig azért imádkoztam, hogy ne engedje meg, hogy megszülessen...

Legalább kétszer
Magyarországon az 1992-es magzatvédelmi törvénnyel a Benelux-államok mintájára bevezették az abortusz előtti tanácsadást. A törvény előírja, hogy minden várandós asszony, aki fontolgatja a terhesség megszakítását, azt megelőzően az illetékes családvédelmi szolgálatnál elbeszélgetésen és tanácsadáson vegyen részt. A segítő beszélgetést követően a nők minimálisan három nap gondolkodási idő után vissza kell, hogy menjenek a tanácsadásra a döntésükkel, ekkor állítják ki a szükséges dokumentumokat.
Mágori Katalin diplomás szakvédőnő három éven át dolgozott a Református Missziói Központ Házasság- és Családsegítő Szolgálatánál preabortív, azaz abortuszt megelőző és családtervezési tanácsadó munkában. A szakember érdeklődésünkre elmondta, ritkán fordul elő, hogy egy várandós nő a kötelező két alkalmon kívül is igénybe venné a segítségnyújtást.
- A nők többsége szeretne minél előbb túllenni az abortuszon, és többé nem foglalkozni vele - mondja a szakember.

A valódi ok
A magzatvédelmi törvény szerint a terhesség a 12. hétig megszakítható, ha azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja, a magzat valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenved, a terhesség bűncselekmény következménye vagy ha az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van. Aki elmegy egy ismeretlenhez, hogy megkapja a kérelmező lapot, a védőnő tapasztalatai szerint szalonképes történettel áll elő.
Mágori Katalin elmondta, szolgálata alatt arra törekedett, hogy kibontsa és megközelítse az igazi okot. A statisztikák szerint a magzatuk elvételét kérelmező nők leggyakrabban a szociális helyzetükkel indokolják a döntésüket - a szakember úgy véli, ilyenkor főként a párkapcsolati problémák állnak a háttérben.
- Mi, nők szeretjük biztonságban érezni magunkat - ha gyereket akarunk hozni a világra, a biztonságkeresés meghatványozódik. A legtöbb hölgyet megkérdeztem, mit tenne, ha a párja pezsgőt bontana és azt mondaná, hogy az volt élete vágya, hogy tőle legyen gyermeke. 99 százalékban azt mondták, hogy megtartanák a magzatot.

Túl durva?
Sok éven át levetítették az osztályfőnöki órákon a Néma sikoly című dokumentumfilmet, ami egy valóságos abortuszt mutat be. Mágori Katalin szerint hiba volt ezzel sokkolni a fiatalokat úgy, hogy nem állt ott szakember a háttérben, aki segített volna feldolgozni a film keltette feszültséget. A túlzott elrettentés egyébként is ártalmas lehet a várandós nőre, amikor már előrehaladottabb a terhesség. A közvetett szembesítést azonban nem lehet elkerülni különösen azért, mert a tanácsadásra érkező nőkre a krízis miatt beszűkült tudatállapot jellemző.
- Korábban a 8. kerületi tanácsadóban dolgoztam, ennek a falára kifüggesztettem egy hathetes magzat képét. Sokszor kérdezték, nem gondolom-e, milyen durva az a kép. De, mondtam, a kép nagyon durva, de tudja, mi a szomorú, hogy ez a valóság, egy ekkora magzat így néz ki.

A kis ellenség
Amellett, hogy a Családvédelmi Szolgálat védőnő munkatársainak a magzat védelme érdekében kell munkálkodniuk, mindent megtesznek a nők érdekében. A segítő beszélgetésen a krízisben lévő nő elmondja, mit érez, azután beszél azokról a konkrétumokról, amelyek akadályozzák a gyermek megtartásában.
- Mi elmondjuk, hogy a családsegítő miben tud segíteni, mi jár az államtól, ha megszüli a babát, ha egyedül nevelné a gyermeket, megkérdezzük, járt-e már gyermekjóléti szolgálatnál. A krízis első pillanataiban biztos, hogy nem gondolt ezekre, csak az van előtte, hogy ő nem tervezte, tanulni akar, házat építeni, és most jön a kis „ellenség", aki ezt felborítja. Nem várhatjuk el, hogy repessenek az örömtől.

Álmukban is zokogtak
- A legtöbben nagyon nehezen élték meg az abortuszt, többen még fel sem ébredtek, és már zokogtak - számol be Mágori Katalin. A szakember szerint mindig fennáll annak a veszélye, hogy miután a beavatkozást elvégezték és a nő megkönnyebbül, szőnyeg alá söpri a történteket.
- Ne beszéljünk róla, tegyünk úgy, mintha nem történt volna meg... Igen ám, de az dolgozik. Lux Elvira szexuálpszichológus szerint egy fel nem dolgozott abortusz belekergetheti a nőt egy következőbe. Ezért lenne nagyon fontos minden egyes hölggyel külön foglalkozni abortusz után is.
Az utógondozásnak a nők struccpolitikája mellett más akadálya is van. A védőnő szerint egy-egy magánkonzultációért kevesen fizetnek ki nyolc-tízezer forintot, másrészt a nők nem foglalkoznak kellőképpen saját lelki egészségükkel. A terhességmegszakítást követően azonban tíz nőből kettő-négy depresszióba esik. A református családsegítőnél Szarka Miklós pasztorálpszichológus térítésmentesen végzi a depresszív állapot terápiás gondozását.

A hívők jobban megsínylik
A hitben élő emberek válsága mélyebb Mágori Katalin szerint.
- Ha istenfélő nők jöttek hozzánk tanácsadásra, mindig előrebocsájtották: tudják, hogy megbünteti őket az Isten. Ilyenkor elmondtam, hogy az Isten megbocsájtó Isten is.
Mágori Katalin szerint a gyülekezeti tagok és a lelkészek sokat tehetnének azért, hogy azok a nők, akik leküzdve szégyenüket, beszélnek az abortuszról, túljussanak a krízisen.
- Nem elfelejteni kell vagy kitörölni az esetet, hanem segíteni kell a nőknek, hogy rendet rakhassanak a lelkükben, és egy kis fiókba betegyék, ami történt. Ismerjék el, hogy ez is része volt az életüknek, krízis volt, de a krízisek természetrajzához hozzátartozik, hogy túl lehet rajtuk lenni és okulni is lehet belőlük.

A szexen túl
A preabortív tanácsadás segítő beszélgetésein az elfogadással, a krízisben lévő nők problémáinak és félelmeinek megértésével igyekeznek oldani a bennük lévő feszültséget, segítve ezzel a felelősségteljesebb döntés meghozatalát. A tanácsadáson az abortusz lehetséges fizikai és lelki szövődményei mellett arról is szó esik, milyen lehetőségei vannak a nőknek a védekezésre, hogyan lehet felelősségteljesen családot tervezni, és a szakemberek igyekeznek eloszlatni a tévhiteket is. Mágori Katalin elmondta, évi 1600 esetből átlagosan hat-nyolc gyermeket sikerült megmenteni tanácsadói munkája során, ami megfelel az országos aránynak. Vélhetően nagyban köszönhető az országos tanácsadói munkának, hogy míg az 1992-es év 87 ezer abortusszal zárult, 2011-ben ez a szám 38 és fél ezer volt.
Bár az abortusz az egészségügyön keresztül valósul meg, valójában össztársadalmi probléma - mondja a szakember.
- Amikor elmúlik a rózsaszín felhő, férfiak és nők gyakran nem tudnak mit kezdeni egymással, ilyenkor kölcsönösen mély sebeket ejtenek a másikban, ráadásul sokaknál a szerelem kifejezésmódja csupán a szexualitásra korlátozódik - teszi hozzá. Mindez a jó családi példák hiányával magyarázható, ezért az iskolára marad a feladat, hogy megtanítsa a fiatalokat az önismeretre, a megfelelő kommunikációra és a konfliktuskezelésre. A párkapcsolati problémák kezelésének készsége ugyanis az abortuszok számának csökkenését eredményezheti.

Jakus Ágnes

Az abortusz témájával a református egyház és a rendőrség közös tárlata, a Budapesten megtekinthető Kontrasztkiállítás kiemelten foglalkozik.