„Ahol nincs csend, ott csak gonoszság terem. Az ember a bűn miatt elveszíti a csendet, ezért nem is hallja Isten szavát. Hiszen Isten halk szóval szól, a zajos ember pedig legfeljebb a maga vagy társa szavát hallja."
Visky Júlia
A lelkipásztor mint útkészítő
Hosszú, ünnepélyes harangszó hívogatott a kisoroszi református templom falai közé Sándor Balázs megválasztott lelkipásztor hivatalos beiktatására november 25-én, szombaton.
Nyilas Zoltán, az északpesti egyházmegye esperesének apostoli köszöntése után az alkalom a gyermekek szolgálatával kezdődött, akik egy ismert taizéi énekkel és zsoltárvesekkel hirdették: „Dicsérje minden nemzet, dicsérje az Urat.”
Az ünnepi istentiszteleten igehirdetéssel szolgált Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, aki igehirdetésének alapjául Malakiás könyve 3. fejezetének 22-24., valamint Lukács evangéliuma 1. fejezetének 13-17. verseit választotta. „A Biblia akkor lesz Isten Igéjévé, ha Isten Lelke által megszólít bennünket. Isten Igéjének fényében kell néznünk az életünket – kezdte magyarázatát a püspök. Malakiás próféta Igéje az Ószövetség legutolsó sora, Lukács evangéliumának versei pedig adventi igék: Keresztelő János életére nézve ismétli meg az angyal, hogy majd jön valaki, aki az atyák szívét a gyermekekhez téríti. Ez az Ige azt hirdeti, hogy az Úr érkezik, Isten Fia eljön újra és újra az életünkbe, amelyben ott van a várakozás dinamizmusa és a megérkezés öröme. Az Ige kérdez is tőlünk: az Úr eljön, de lesz-e, aki erre kész, aki fogadja őt?” – tette fel a kérdést az igehirdető.
„Útkészítőkre van szükség ahhoz, hogy megérkezzen hozzánk Isten élő Igéje, élő üzenete. Azért adunk hálát ma, hogy vannak útkészítők. A lelkipásztorok, de nem csak ők vagy a presbiterek azok, hanem minden keresztény hívő ember: aki Krisztushoz tartozó, az tanítvány és egyben útkészítő. A lelkipásztor az üzenet hordozója. Az útkészítő dolga, hogy az atyák szívét a gyermekekhez térítse, hogy felkészült népet állítson az Úr elé” – folytatta az elöljáró. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezet, az egyház, Isten népe nem egygenerációs. Az egyház titka abban is áll, hogy Isten népe nem velünk kezdődik és nem velünk végződik. Akkor felkészült Isten népe, ha benne nemzedékek találkoznak.
„Ezt az Igét épp akkor kapjuk, amikor egy olyan lelkipásztort iktatunk be, akinek már édesapja is lelkipásztor volt, igazi népvezér” – mutatta be a püspök Sándor Balázst, hozzáfűzve, hogy felesége, sőt feleségének édesapja is lelkész volt. Sándor Balázs szüleinek 13 gyermeke közül 6 lett lelkész, és a sornak még nincs vége: gyermekei közül ketten is a teológusi pályát választották.
Sándor Balázs 1971-ben született Abaújszántón, 13 gyermeket nevelő lelkészcsaládból származik. Érettségi után először katonai főiskolán tanult Minszkben, rakétamérnöknek készült. A rendszerváltás miatt azonban hazahívták, ekkor döntött a teológia mellett. Lelkészi tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián végezte, ahol később, 2005-ben a doktori címet is megszerezte. Dogmatikai témájú kutatási eredményeiről rendszeresen beszámol az egyházatyák tanításával és az ókori kereszténységgel foglalkozó Magyar Patrisztikai Társaság konferenciáin. Lelkésszé szentelése után 1997-től Szigetmonostoron, 2005 és 2013 között Cegléden a Felszegi Református Egyházközségben, 2013-tól 2019-ig Pestszentlőrincen, a Kossuth téri gyülekezetben látott el lelkészi szolgálatokat. 2019-ben a Kozma utcai börtön börtönlelkésze lett. 2022 őszétől a Kisoroszi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora. Felesége, Sándor Gabriella szintén lelkész, hittanoktató, öt gyermekük van.Az egyházvezető a továbbiakban a fiatalok felé fordulás fontosságát hangsúlyozta, melynek része a nyitottság az új utakra is. Kiemelte: a szülőknek, nagyszülőknek kell kezdeni az odafordulást a fiatalok felé. Minden lelkipásztori nemzedéknek a feladata és lehetősége a legősibb parancs továbbadása: „beszéld el fiaidnak az Úr tetteit”, és nem a sajátodat.
Isten ígérete beteljesedésének egyik feltétele, hogy mi továbbadtuk-e, amit Ő ránk bízott.
Feltárul minden drága kincs az életünkben akkor, ha ezt megtesszük, ha azt adjuk tovább, amit Isten tesz az életünkben. Akkor az engedetlenekből igaz emberek lesznek – szól az ígéret Lukács idézett verseinek zárásaként.
„A megigazulás ősi szava azt jelenti, úgy találkozunk össze Isten jelenlétében, hogy bízhatunk benne, az Ő szeretete elég arra, hogy meggyógyítsa szívünket, életünket, kapcsolatainkat. Minden meggyógyult emberi kapcsolat Isten szeretetének a légkörében közelebb visz bennünket Isten országához – ez a mi ígéretünk.”
A végső értelme a gyülekezetnek, hogy a nemzedékek együtt haladnak az Istentől kapott szeretet útján, együtt Isten valóságában – fejezte be gondolatait Balog Zoltán.
Az igehirdetést követően Nyilas Zoltán északpesti esperes imádkozott, majd beiktatta lelkipásztori tisztségébe Sándor Balázst, átadva neki a lelkészi hivatal jelképeit: az egyházközség pecsétjét és a templom kulcsát. A hálaadó istentisztelet a szép számban megjelent palástos lelkésztársak egyenkénti igei áldásával folytatódott.
A lelkészt elsőként a gyülekezet főgondnoka, Czikora Gyula köszöntötte a következő Igével: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe”, kifejezve a gyülekezet szeretetteljes fogadtatását. A közösség nevében adta át Sándor Balázsnak az ajándékul szánt könyvcsomagot.
A település képviseletében Molnár Csaba polgármester örömét kifejezve kiemelte, hogy a kis lélekszámú faluban különösen fontos a lelkipásztor szerepe a közösség életében.
Pályi Péter, a gyülekezet előző lelkésze köszöntőjében bátorításul elmondta: „Mindig megtapasztaltam, hogy az Úr Isten velünk van. Arra kérlek titeket, ebben bízzatok.” Hozzáfűzte, hogy az Úrnak terve van a gyülekezettel, nagyon fontos a számára, és ők erre nyugodtan építhetnek.
Kisoroszi a Szentendrei-sziget északi csúcsán fekvő ezer fős, festői szépségű település. A helyi egyházközség már a reformáció elterjedése után megalakult. Részletes történetét 1783-tól ismerjük, a templom építése is a 18. század végén kezdődött. Azóta több mint 20 lelkész szolgált itt. 1992 és 2007 között Kisorosziban volt kántor Illés Lajos Kossuth-díjas zeneszerző, Makkai Lilla lelkipásztor férje. Emlékét azóta is őrzi a gyülekezet. A későbarokk stílusú hagymakupolás református templomhoz tartozó egyházközségnek napjainkban 120 választópolgára van, akik a falu egyik legaktívabb, legösszetartóbb közösségét képezik. A vasárnapi istentiszteleteken legalább 30, átlagosan 50 fő vesz részt, párhuzamosan gyermekistentisztelet is zajlik. A településen óvoda és alsó tagozatos általános iskola működik, mindkét helyen van hittanoktatás.
A Hadházy Anna vezényletével éneklő kórus szolgálata után a beiktatott lelkipásztor válaszolt a köszöntésekre: „Jó nekünk itt lenni” – idézte a tanítványokat, akik szerettek volna a hegyen maradni Jézussal, ott letelepedni.
„Jó együtt lenni a gyülekezettel, Isten jelenlétében, mert a jó relatív, egyetlen objektív mércéje van a hívő keresztény számára: maga az élő Isten” – fogalmazott. Ha Ő ott van, akkor áldás van, akkor minden rendben van, akkor nem hiába él az ember, hanem a helyén van és a küldetését teljesíti. Jó örvendezni, jó hálát adni, együtt nekiindulni a munkának, és látni, hogy nem vagyunk egyedül. Együtt tudjuk egymást segíteni, egymást hordozni, nem csak testileg, lelkileg is, imádságban is. Sándor Balázs köszönetet mondott azért, hogy együtt ünnepelhet a közösség, majd tolmácsolta a hollandiai Dedemsvaart testvérgyülekezetének üdvözletét. Végezetül meghívta a jelenlévőket a faluházban rendezett szeretetvendégségre.
Az ünnepi istentisztelet a Himnusz közös eléneklésével és püspöki áldással zárult.
Képek: Füle Tamás
