Amire építeni lehet

A Keresztény Sziget az a hely, ahol jó kereszténynek lenni; ahol a Krisztust követő és válaszokat kereső emberek igyekeznek megoldásokat találni korunk kihívásaira, a közéletben, a családokban és az egyházban is törekedve a megújulás és az értékmegőrzés, a reformok és a hagyományok egyensúlyára.

A Keresztény Szigetet immár harmadik alkalommal rendezte meg idén az ötletadó-kezdeményező ÉrMe Hálózat, valamint idei társszervezetként a KÉSZ. Május utolsó szombatja találkozási lehetőséget kínált több tucat, már a létrehozásban is aktív szerepet vállaló keresztény civil szervezet számára. Örömteli, hogy évről évre bővül a szervezők és a résztvevők száma is. Négy témában – Egyház, Közélet és idők jelei, Család, Média – őszinte, megértésalapú pódiumbeszélgetést hallgathatott az Margitszigetre kilátogató mintegy 1400 érdeklődő.

Esélyteremtő és vidám sport- és gyermeknapot, a keresztény szervezetek és vállalkozások, vállalkozók számára bemutatkozási és ismerkedési lehetőséget, beszélgetéseket, valódi személyes találkozásokat hozott a „Gyere át a hídon!” gondolat. A Keresztény Sziget az a hely, ahol jó kereszténynek lenni; ahol a Krisztust követő és válaszokat kereső emberek igyekeznek megoldásokat találni korunk kihívásaira, a közéletben, a családokban és az egyházban is törekedve a megújulás és az értékmegőrzés, a reformok és a hagyományok egyensúlyára – fogalmazták meg a rendezvény célját a szervezők a keresztenysziget.hu honlapon. Ezzel összhangban valóban olyan eseményt sikerült megvalósítani, ahol a résztvevők értékes gondolatokat hallhattak és adhattak tovább; ahol a különböző történelmi keresztény felekezetekhez tartozó emberek az ökumené szellemében képesek voltak szeretetben egymásra figyelni, az együttműködésből új értékeket teremteni.
A szervezők „belső indíttatásáról” bővebben Tóth József, a keresztény vállalkozókat és cégvezetőket tömörítő ÉrMe Hálózat elnöke beszélt a Keresztény Szigeten tartott rövid köszöntőjében, majd a társszervező Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) nevében Osztie Zoltán katolikus pap mondta el gondolatait. A rendezvényen több tucat szervezet mutatkozott be.

„Az állam akkor tesz jót az egyházi és a keresztény civil szervezetekkel, ha békén hagyja őket” – mondta résztvevők előtt tartott beszédében Balog Zoltán református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. A „civil szervezet” talán nem is a legjobb kifejezés ebben az esetben, hiszen az csak arra utal, hogy az kormányzattól független szerveződésekről van szó. A keresztény szervezeteket inkább „szabadcsapatoknak” nevezhetjük, melyeknek jól meghatározható céljaik és értékeik vannak, de nem állnak semmilyen külső, evilági irányítás alatt – mondta a miniszter. E szervezetek sajátossága az is, hogy a széles nyilvánosság számára jórészt láthatatlanul teszik a dolgukat, ugyanakkor szükség van arra is, hogy bizonyos kiemelt pillanatokban megmutassák magukat, és egyöntetűen, nyíltan kiálljanak az értékeikért – mutatott rá Balog Zoltán.
Az egyház és a kereszténység társadalmi jelenlétével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen is előkerültek a Balog Zoltán által felvetett szempontok, és több résztvevő hangsúlyozta: nem feltétlenül a keresztény emberek statisztikai aránya fontos, hiszen Jézus is „kovászról” és „sóról” beszélt, melyből kevés is elegendő lehet, hogy kifejtse hatását. A beszélgetésen Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, Bátor Botond pálos szerzetes, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita vett részt. A pódiumon szó esett a tudatos szerepvállalásról (egyén és csoportszinten), az egyház hagyományairól mint eszközrendszerről. Szó volt a gyertyafény fontosságáról, mely „kiszakít” a mindennapokból, formál minket, hogy egy más létmódba lépve – épülhessünk. Szó esett az 1000. és 2000. év közötti időszak legjelentősebb társadalmi hatásáról – a Biblia lefordításáról, a kétezer esztendő misztikus gazdagságáról, Jézus Krisztusról, a mi üdvözítőnkről. Témaként előkerült még a cigánypasztoráció mint kikerülhetetlen feladat, a fiatal generációk kiszolgáltatottságának elkerülése, a nagycsalád szerepe, továbbá az egyházi intézmények – amelyekben a szakmaiság részeként a lelkiség is fontos! És már itt elhangzott, hogy a házasságok mintegy 63% válással végződik…
A soron következő dialógus folytatta az elkezdett gondolatmenetet, hiszen szó esett az integritásról, az önkéntességről – mint minden ember lehetőségéről. A Közélet és az idők jelei részben Baritz Sarolta Laura domonkos szerzetes (a KETEG képzés megálmodója) felvetéseire reflektálva a világról gondolatokat formáló keresztény emberek közéleti szerepvállalásáról beszélgetett Osztie Zoltán plébános atya, Fogarasi Norbert pénzintézeti vezető, Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője. Szemléletformáló gondolatok sora hangzott el: „a keresztény reménység jól megalapozott realizmus” – mondta például Zoltán atya.
Az egyik legnagyobb tapsot talán a család kérdéskörével foglalkozó pódiumbeszélgetés résztvevői – Benkő Ágota, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének korábbi elnöke, Popovicsné Palojtay Márta, a kárpátaljai Család és Élet egyesület vezetője és Sallainé Karikó Éva, a Schönstatti Családok a Családért Egyesület projektszervezője – kapták. A beszélgetés – Szente Balázs kérdésére – a család értékétől indult, majd arról esett szó, hogy mi mindenre van szüksége az egyénnek és a családnak. Szó volt az anyai hivatás értékességéről belülről nézve, és kicsit arról is, hogy mi az, amiről „hajlamosak vagyunk” megfeledkezni. A család válságával kapcsolatban elhangzott: inkább az ember van krízisben, nem a házasság vagy a család. A női és férfi szerepekről is gondolatot cseréltek: az egyenlő értékek nem kötelezően jelentenek azonosságot a férfi és női szerepben; valamint arról, hogy a mindennapok gondjaival (család és egyén) és ezek megoldási lehetőségeivel kapcsolatos eszmecserére nagy igény van a keresztény közösségekben. Egyéni és hivatásbeli tapasztalataikra építkezve a gyermekvállalás fontosságáról is tiszta gondolatokat cseréltek a mindvégig hiteles pódiumrésztvevők.
A negyedik és egyben utolsó beszélgetésen a média különböző területein dolgozó szakemberek vettek részt (Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz főszerkesztő-helyettese, Erhardt Ágoston, az MTVA Vallási főszerkesztőségének vezető szerkesztője, Martí Zoltán, a 777.hu blog alapító-főszerkesztője, Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, valamint Major Péter, a Shoeshine videóblog rovatvezetője). A sablonosságot kerülő válaszadók többször is érintették az őszinteség, szókimondás, hitelesség szempontjait, illetve azt is, hogy hogyan lehet a keresztény értékeket megjeleníteni a nyilvánosságban a mai médiaviszonyok között. Érdekesség, hogy a kerekasztal két résztvevőjének is a közelmúltban jelent meg új könyve: Kiss Ulrich Szolgáló vezető a tanuló vállalkozásban című kötetét és Szőnyi Szilárd Föltámadott a gender című könyvét is meg lehetett vásárolni a Keresztény Sziget könyvárusító standján, és a szerzők dedikálásra is szívesen vállalkoztak.
A rendezvényt számos gyermek- és családi program színesítette; a leglátványosabbak közé tartozott a Motorkerékpálosok (nem elírás) keresztény motoros közösség tagjainak megjelenése, és nagy figyelmet keltettek a hagyományőrző rendőrszázad régi járművei és egyenruhái is. Sokan látogatták a „gasztrosátrakat”, ahol sört, bort, sajtot és egyéb termékeket lehetett kóstolni és vásárolni – emellett a rendezvény professzionális hátterét biztosító Bringóhintó Kft. helyszínre települt büféjét is fel lehetett keresni. A kisgyerekeket külön programokkal foglalták le a komoly pódiumbeszélgetések idején is, hogy a szülők ez utóbbiakon nyugodtan részt tudjanak venni. A gazdag programsorozat az esti órákban tombolasorsolással és a Holdviola együttes koncertjével zárult. 2018-ban találkozunk!
ÉrMe Hálózat

Képek: Füle Tamás/ parokia.hu; ÉrMe Hálózat

Tudósításunkat a családi élet témakörét feldolgozó pódiumbeszélgetésről hamarosan olvashatják portálunkon.