Az egyetemalapító püspök emlékezete

Nélküle ma nem lenne egyházi egyetemünk – a Károli Gáspár Református Egyetem alapításának harmincadik évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten február 24-én, majd felavatták a tíz éve elhunyt egyetemalapító, dr. Hegedűs Loránt emléktábláját.

Kereken harminc évvel ezelőtt, 1993. február 24-én alapították meg a Károli Gáspár Református Egyetemet. Az új egyházi felsőoktatási intézmény a Budapesti Református Teológiai Akadémia és a Nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskola összevonásával és a Bölcsészettudományi Kar létrehozásával születhetett meg, első tanévnyitóját 1993. október 11-én, a Ráday Kollégium dísztermében tartották. Az egyetem első rektora Benda Kálmán akadémikus, Széchenyi-díjas történész, a Dunamelléki Református Egyházkerület egykori levéltárosa volt. Az egyetem létrejöttében döntő szerepe volt dr. Hegedűs Loránt akkori dunamelléki püspökének, akinek tíz évvel ezelőtti haláláról február 12-én emlékeztek meg a budapesti Szabó Dezső Katakombaszínházban.

Az intézmény fennállásának harmincadik évfordulójáról magyar és idegen nyelvű konferenciákkal, jubileumi kötettel és számos más programmal emlékeznek meg 2023. február 24. és október 1. között. A rendezvénysorozat nyitóünnepségére 2023. február 24-én délelőtt került sor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A Magyarországi Református Egyház és a Károli Gáspár Református Egyetem Hit és Tudomány című közös rendezvényén egyszerre tisztelegtek az elődök munkája és az egyetem jelenlegi kiválóságai előtt. Délután három órától pedig az egykori egyetemalapító püspök emléktáblájának ünnepélyes leleplezésére került sor a Reviczky utcai Károlyi–Csekonics palota aulájában.



Hit és tudomány
A Magyar Tudományos Akadémián tartott Hit és Tudomány című emlékünnepséget Molnár János, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának presbiteri elnöke nyitotta meg, majd Balla Péter hitéleti rektorhelyettes szolgált igeolvasással, imádsággal. A rendezvényen Vékás Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke; Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke; Trócsányi László rektor; Ádám Veronika Széchenyi-díjas orvos, az MTA rendes tagja; valamint Vizi E. Szilveszter kétszeres Széchenyi-díjas orvos, egyetemi tanár mondott ünnepi beszédet. Az emlékünnepségen felszólalt még Szabó András, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar professor emeritusa, Karasszon István, a Hittudományi Kar egyetemi tanára és Pap Ferenc, a Pedagógiai Kar dékánja.

A háromórás rendezvény utólag online is megtekinthető az egyetem hivatalos YouTube-csatornáján:

https://www.youtube.com/watch?v=gSbP7CRSySI

Emlékezés és méltatás
A Hegedűs Loránt néhai dunamelléki püspökről szóló délutáni megemlékezésen beszédet mondott Balog Zoltán dunamelléki püspök és zsinati lelkészi elnök, ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Trócsányi László, az egyetem rektora.



„A Károli Gáspár Református Egyetem alapításához kellett a hit bátorsága, a prófétai látás és az offenzív, tudományos igényű teológiai gondolkodás” – fogalmazott beszédében Balog Zoltán. A püspök kifejtette: 1993-ban már tünedezőben voltak azok a remények, hogy 1990 újrakezdés lehet a magyar nemzet számára. „Többek szerint ez eleve illúzió volt, de milyen jó, hogy nem adtuk fel illúzióinkat. Ehhez kellett a hit bátorsága.” Sok nehézségen kellett átküzdenie magát az új egyetemnek, de dr. Hegedűs Loránt püspök előre látta, hogy a világ szellemi zűrzavarával is meg kell majd küzdeni, ehhez kellett a prófétai látás. Balog Zoltán azt is felidézte, hogy bár voltak vitái az akkori püspökkel, de ezek során mindig lenyűgözte vitapartnere offenzív, tudományos igényű teológiai gondolkodása. E három tulajdonsága önmagában is elismerésre méltó. A munkásságára való emlékezés azonban csak a kezdet, mert folytatnunk is kell az egyetemalapító által megkezdett munkát.



A Hegedűs család nevében ifjabb Hegedűs Loránt lelkész mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy édesapja egyetemalapításának méltó emléke születhessen. Külön kiemelte közülük Gulyás Gergely minisztert, aki elmondása szerint mindig is fontosnak tartotta e hagyaték méltó megörökítését, Trócsányi László rektort, aki sokáig a Szabadság téri gyülekezet presbitere volt, és Balog Zoltán püspököt, akinek nyitottsága lehetővé teszi, hogy új egyházkorszak vehesse kezdetét. „Az egyházat az teszi igazán egyházzá, hogy elismeri a maga hibáit és tévedéseit” – mondta a lelkész, felidézve, hogy édesapja fájdalmasan élte meg az őt ért támadásokat, de azt is hozzátette, hogy a mi feladatunk ennek kapcsán már nem a múltidézés, hanem az, hogy „el tudjuk fogadni a jövőt Isten kezéből”.



Gulyás Gergely beszédében kiemelte: Hegedűs püspöknek köszönhetjük, hogy létrejöhetett az az egyetem, amely mára a magyar keresztyénség meghatározó szellemi műhelyévé nőtte ki magát. Meglátása szerint tízéves távlatból egyre tisztábban láthatjuk az egyetemalapító életművét, amely az utána jövő nemzedékeket szolgálja azóta is. „Teológusként és egyetemi emberként elsőként látta meg az egyetemalapítás szükségességét, és ehhez komoly harcokat kellett megvívnia” – idézte fel a történteket a miniszter, aki szerint az eredmények a volt püspököt igazolták, ahogyan az is, hogy egykori ellenfelei később támogatóivá lettek. Gulyás Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy az a harminc évfolyam, amely ezen az egyetemen szerezte meg tudását, ma már aktív alakítója társadalmunk életének.

Személyes hangvételű múltidézés jellemezte Trócsányi László rektor beszédét.
„Hegedűs Lorántban olyan embert ismertem meg, aki tele volt lendülettel, elképzelésekkel, ezért mindig jó volt vele beszélgetni” – emlékezett vissza az intézményvezető.
Kiemelte: a volt püspök mindig egyszerre beszélt hitről és tudományról, és mindig óriási élmény volt őt hallgatni. Nemcsak prédikációi voltak emlékezetesek, de az általa tartott ifjúsági órákon is vibrált a levegő.
A rektor elmondta, hogy az egyetem elindulásakor ő még fiatal szegedi egyetemista volt, de igyekezett segíteni a püspök munkáját a jogászképzés kialakításában.
Trócsányi László végezetül kiemelte: Hegedűs Loránt nélkül ma nem lenne magyar református egyetem.



A Babusa János szobrászművész által készített emléktáblát az egyház és az egyetem közösen állíttatta. Trócsányi László és Gulyás Gergely leplezte le, ezután koszorúkat helyeztek el rajta a család és az egyházközség nevében.




A Károli 30 emlékév további eseményeiről a rendezvénysorozat hivatalos oldalán tájékozódhatnak, a Trócsányi László rektorral készült ünnepi interjút pedig a reformatus.hu oldalán olvashatják.


Barna Bálint
Képek: Füle Tamás
 

Hegedűs Loránt emléktábla avatás