A kiállító művész bemutatkozása:

 

A nevem Imre Ádám, 1992. február 10-én születtem Beregszászban Kárpátalján.

Tanultam a Budapesti Corvinus Egyetem kertészmérnöki szakán, és 2012-ben felvételt nyertem a Pécsi Tudományegyetem Festőművész szakára.

11 éve cserkészkedem.  Kora gyerekkoromtól fogva szerettem festeni és rajzolni.  Az évek során sok műalkotás született, melyeket lehetőségem nyílt kiállításokon is bemutatni. Ezeken az eseményeken sikerült megismernem azokat az embereket, akik Isten kegyelméből értékelik munkásságomat, támogatnak, és szeretik az általam megfestett témákat. 

 

A képeimben kialakult jelképrendszer az egyetemi évek alatt gazdagodott, és a technikai kihívásokra is új megoldásokat kaptam. Mesterem és mentorom Hegyi Csaba, aki Pécsről sok olyan gondolattal segíti munkámat, amelyek nélkül festészetem nem teljesedhetne ki maradéktalanul. Az festészeti munkám általában lelki indíttatásból végzem, melyhez erős tudatosságot kell társítani, hisz egy olyan anyagról beszélünk, melynek használata csak sok év tapasztalattal lesz eredményes.

 

Az olajfestéket azért szeretem, mert bármilyen témát gazdag és választékos színvilággal lehet ellátni. Valójában azért festek, mert jó látni, ahogy a színek fizikailag megjelennek a vásznon. Ehhez mérten igyekszem olyan képeket készíteni, amelyeken szabadon használhatom az élénk, tiszta, akár tubus színeket is. 

Rajongom a kortárs festészetért, grafikáért, főleg azokat értem és szeretem, akikkel alkalmam nyílt az életem során együtt dolgozni. A jelenlegi kiállítás célja, hogy bemutassa és összegezze öt év munkáját, kedvenc képeim ezek. Jó kedvet és egyességet kívánok a megtekintésükhöz!

 

Végezetül egy idézet Weöres Sándor, A teljesség felé című művéből:

 

„Ha vágyaidat kényezteted: párzanak és fiadznak.

Ha vágyaidat megölöd: kísértetként visszajárnak.

Ha vágyaidat megszelídíted: igába foghatod őket és sárkányokkal szánthatsz és vethetsz, 

mint a tökéletes hatalom maga.”