Lassanként hagyomány, hogy a Csillaghegyi Esték sorozat évkezdő előadása a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódik, jellemzőem magyar irodalmi témájú előadással. 2017. január 18-án, szerdán 18.00 órától egy különleges, de kevéssé ismert mű bemutatása és értelmezése kerül napirendre, amely magyarul 1600 körül keletkezhetett. Előadónk, Kőszeghy Péter irodalomtörténész (az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa) a téma és a korszak kiváló szaktekintélye.

A mű előtt a „Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény” bevezetőjében többek között ezt írja:
„A valamikor a 16. század fordulója táján, esetleg a 17. század első évtizedében keletkezett szerelmi tárgyú mű, a Theagenes és Chariclia egyszerre páratlan és kezdeményező a magyar irodalomban. Páratlan, mert olyan műfajban, verses regényben, románcban íródott, mely korábban ismeretlen volt. A Theagenes és Charicliának nincs nótajelzése, s még ha a magyar költészetben merőben szokatlan versformától eltekintünk is, a számos enjambement, a közöléses alakzatok miatt egyes részei alig-alig volnának énekelhetők: ez már egy értelműen szövegvers. A strófák 5x12-esek, s míg a 4x12-es az egyik leggyakoribb forma, 5x12-esre nemigen ismer több példát a magyar verstörténet.

A mű ősforrása Héliodórosz Etiópiai történet című hellenisztikus regénye: a lehető legbonyolultabb, in medias res kezdéssel, számtalan fordulattal, több szálon futó cselekménnyel. A Theagenes és Chariclia esetében ugyan versbe fordul az eredetileg prózai mű, ám itt ennek nem egy archaikus formahagyomány, az énekvers dominanciája az oka, hanem a költői téma.”

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!